Debreceni Szemle, 1943 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - HUNGARICA
48 Hungarica ták a családfő kidőltét. A gyászház (Nyomtató u. [799] 16) udvarán megjelentek : Kiss Áron püspök, lelkészek, teológiai, jogi kari, tanítóképzőintézeti tanárok, volt tanítványok nagy számmal. Csíky Lajos teológiai lelkészprofesszor szolgáltatta a gyászistentiszteletet. A sírnál Kovács Lajos tanítóképző-igazgató vett búcsút az érdemes kortárstól. (Debrecen). Bökényi Dániel: HUNGARICA Magyar bányák — idegen rózsák. Heinrich von Kleist, a nagy német drámaíró ma is népszerű romantikus mesejátékában, amelynek az alázatos, hívő szerelmes leány, a „heilbronni Katica“ a hősnője,1 Katica vetélytársnője egy előkelő várkisasszony, Kunigunda—csupa kozmetikai fogás összesített eredménye. Műbájai közt van „arcának egészséges színe“, amely a magyarországi bányákból jön.2 Ezért tör Käthchen életére, aki véletlenül fürdőben látta. (No meg azért is, mert magáénak szeretné megtartani a hőst...) H. von Kleist : Das Käthchen von Heilbronn oder die Feuerprobe (Fünfter Akt 3. Auftritt). 1 FREIBURG : Sie (Kunigunde) ist eine mosaische Arbeit, aus allen drei Reichen der Natur zusammengesetzt. Ihre Zähne gehören einem Mädchen aus München, ihre Haare sind aus Frankreich verschrieben, ihrer Wangen Gesundheit kommt aus den Bergwerken in Ungarn, und den Wuchs, den ihr an ihr bewundert, hat sie einem Hemde zu danken, das ihr der Schmied aus schwedischem Eisen verfertigt hat. A trapezunki hercegnő és a magyar liszt. Idegen operettek magyarítása közben az átdolgozó sokszor megengedi magának, hogy a siker kedvéért magyar vonatkozásokat vigyen bele a szöveg kevésbbé lényeges részeibe. Különösen a „kuplék“ laza műfaja kínálkozik erre engedékenyen. Offenbach egyik legnagyobb sikerű operettjébe nem kellett beleerőszakolni a magyar elemet, mert már benne volt. A második felvonás végének rondásai szerint, amelyet Zanetta énekel a kórussal, Rhotomago hű felesége, a trapezunti hercegnő egy kamcsatkai bálon daliás magyar tiszttel ismerkedett meg ; beleszeretett s varázslóférje ezért viaszbabává változtatta. 1869-ben a magyar díszruha és a déli magyar férfitípus világszerte divatban van. Ronde de la Princesse de Trébizonde. - „Un officier hongrois, bel homme“. — Az „opéra-bouffe“ szövegírói Ch. Nuitfer és Et. Tréfeu.