Debreceni Szemle, 1943 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 2. szám - HUNGARICA

48 Hungarica­­ ták a családfő kidőltét. A gyászház (Nyomtató­ u. [799] 16) udvarán megjelen­tek : Kiss Áron püspök, lelkészek, teológiai, jogi kari, tanítóképzőintézeti tanárok, volt tanítványok nagy számmal. Csíky Lajos teológiai lelkészprofesszor szol­gáltatta a gyászistentiszteletet. A sírnál Kovács Lajos tanítóképző-igazgató vett búcsút az érdemes kortárstól. (Debrecen). Bökényi Dániel: HUNGARICA Magyar bányák — idegen rózsák. Heinrich von Kleist, a nagy német drámaíró ma is népszerű romantikus mesejátékában, amelynek az alázatos, hívő szerelmes leány, a „heilbronni Katica“ a hősnője,1 Katica vetély­­társnője egy előkelő várkisasszony, Kunigunda—csupa kozmetikai fogás összesített eredménye. Műbájai közt van „arcának egészséges színe“, amely a magyarországi bányákból jön.2 Ezért tör Käthchen életére, aki vé­letlenül fürdőben látta. (No meg azért is, mert magáénak szeretné megtar­tani a hőst...)­ ­ H. von Kleist : Das Käthchen von Heil­bronn oder die Feuerprobe (Fünfter Akt 3. Auf­tritt). 1 FREIBURG : Sie (Kunigunde) ist eine mosaische Arbeit, aus allen drei Reichen der Natur zusammengesetzt. Ihre Zähne gehören einem Mädchen aus München, ihre Haare sind aus Frankreich verschrieben, ihrer Wangen Gesundheit kommt aus den Bergwerken in Un­garn, und den Wuchs, den ihr an ihr bewundert, hat sie einem Hemde zu danken, das ihr der Schmied aus schwedischem Eisen verfertigt hat. A trapezunki hercegnő és a magyar liszt. Idegen operettek magyarítása köz­ben az átdolgozó sokszor megengedi magának, hogy a siker kedvéért ma­gyar vonatkozásokat vigyen bele a szöveg kevésbbé lényeges részeibe. Különösen a „kuplék“ laza műfaja kínálkozik erre engedékenyen. Offenbach egyik legnagyobb sikerű operettjébe nem kellett beleerőszakolni a magyar elemet, mert már benne volt. A második felvonás végének rondásai szerint, amelyet Zanetta énekel a kórussal, Rhotomago hű felesége, a trapezunti hercegnő egy kamcsatkai bálon daliás magyar tiszttel­ ismerke­dett meg ; beleszeretett s varázslóférje ezért viaszbabává változtatta. 1869-ben a magyar díszruha és a déli magyar férfitípus világszerte divat­ban van.­ ­ Ronde de la Princesse de Trébizonde. - „Un officier hongrois, bel homme“. — Az „opéra-bouffe“ szövegírói Ch. Nuitfer és Et. Tréfeu.

Next