Debreceni Szemle, 1996 (4. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

1996 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Győri L. János: "A mythos magánya" - Észrevételek Csokonai debreceni "kicsapatásának" történetéhez"

Győri L. János tagát már levetettem, — írja Csokonai — s holnap csupán nagytiszteletűségtek iránti köteles tiszteletből szándékozom felölteni, mert azt akarom, hogy az iskola életétől és dolgaitól mindaddig eltiltsanak, amíg vagy megadatik, hogy kezetek segítségével biztos öbölbe hajózzam, vagy kénytelen leszek tört hajómon más par­tokra vinni néhány táblámat, amely Aeolus felfuvalkodott haragja közepett megmaradt szerencsém hajótöréséből.”­ E sorok arról tanúskodnak, hogy Csoko­nai talán már ekkor felkészült a Kollégiumtól való esetleges elválásra. A kérvénnyel kapcsolatos néhány kérdés után folytatódik az előző napról már ismert vádak sora: elhanyagolja óráit, a sebes döntéseit nem tekinti magáé­nak, tanítványai erkölcsét megrontja. Megjelenik egy új vádpont is: Szilágyi Gábor professzort írásban és szóban megsértette. Csokonai valóban írt egy fara­gatlan hangú levelet Szilágyinak, amit vallomása szerint nem akart átadni, de mi­után szobatársainak megmutatta, végül Lengyel Józsefe professzor kezébe juttat­ta. A szóbeli sérelem december 13-án a Nagyerdőn érte a professzort, ahol a diákjaival pipázgató Csokonait és társait előzőleg felelősségre vonta viselkedésük miatt. A diáksereg azzal válaszolt, hogy elénekelte a Jutka Persiről szóló köz­ismert nótát. Szilágyi magára vette a célzást, ugyanis röviddel a történtek előtt megesett szolgálóját vette feleségül. Csokonai a sebes előtt elismeri a történteket, de visszautasítja a szándékosság vádját. Csokonai első kollégiumi perét 1794. december 19-én zárja le az iskolai tör­vényszék. Szilágyi Gábor, miután egyéb elfoglaltságára hivatkozva előző nap je­lezte, hogy a másnapi ülésen nem fog részt venni, és így az elnöki tisztet sem kí­vánja gyakorolni, nem jelenik meg az ülésen. Csokonait a Somogyiné (szakács­­néja) - Király András-féle ügyben majdnem teljesen ártatlannak nyilvánítják, el­marasztalják viszont a könyörgések elmulasztása és az osztályteremben történt ki­hágások miatt. Vétkesnek találtatik a Szilágyi-féle ügyben is, s „minthogy e tettek mind azt célozzák, hogy megbontsák a fegyelmet, amelynek megőrzése ennek a tanulóközösségnek jó rendjéhez annyira szükséges és félni lehet, hogy egy em­bernek a vakmerőségét és nyakasságát mások meggondolatlansága követi”.10­1 az iskolai törvényszék így határoz: „nevezett Csokonai Mihályt a poéta osztály prae­ceptori állásából el kell mozdítani, s a rangsorban további tíz tanulóval lentebb állítani. Végül a tiszteletes professzort tekintélyének megsértéséért kövesse meg egy a legközelebbi iskolai sebél előtt tartandó minden gúnytól mentes beszédben, amit éppen ezért előbb a szeniornak be kell mutatnia.”11 A jegyzőkönyv aznapi bejegyzése így végződik: „Csokonai Mihály ezért az ítéletért, amelyről kihirde­tése után elismerte, hogy enyhe és nem részrehajlás nélkül való, nyilvános köszö­netet mondott.”12 1795. január 27-én az egyháztanács elutasítja Csokonainak azt a Domokos Lajos főbíróhoz intézett kérését, hogy a consistorium helyezze vissza praeceptori 9. i.m.48. 10. i.m. 64. 11. i.m. 64-65. 12. i.m. 65.

Next