Debreceni Szemle, 1996 (4. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Győri L. János: "A mythos magánya" - Észrevételek Csokonai debreceni "kicsapatásának" történetéhez"
„A mythos magánya” réggel vegyest — a Tempefőiben (1793) nyilvánul meg először határozottan. Ugyanebben az évben már kötettervet is melenget. Földi János és Kazinczy mellett később kapcsolatba kerül Kármán Józseffel és Pálóczi Horváth Ádámmal is. A költővé érés útján az iskola pedagógiailag ellentmondásosan viszonyul Csokonaihoz. Kezdettől fogva kiváltságokban részesíti, hogy egészségét kímélje, érzékenységét és tehetségét finomítsa. Majd később praeceptorsággal bízza meg, s elvárja tőle, hogy diákjain következetesen behajtsa mindazt, amit tőle — mint kedvezményezettől — nem követelt meg annak idején (rendszeres életmód, templomba járás stb.). Ha hibát követett el a Kollégium Csokonaival szemben, akkor elsősorban pedagógiai következetlensége volt az. Csokonait ez a tudathasadásos helyzet kergette kétségbeesésbe, amint Szilágyi Gáborhoz írt ironikus levele is mutatja.55 Mindezt Sárváry Pál föntebb idézett véleménye is megerősíti. Századunk kiváló pedagógiai írója, Karácsony Sándor — aki maga is debreceni diák volt — szintén a Csokonai-per pedagógiai vonatkozásaira teszi a hangsúlyt. „A debreceni Kollégiumban — amint írja — még mindig rémítő sokat tanulhat az, aki akar, de mai napig változatlanul csak az, aki akar. Még ma sem Wagnert nevel Debrecen kollégiuma diákjaiból, hanem egyéniségekké neveli őket és ha szót fogadnak — megharagszik rájuk érte. Ez a Csokonai-per jelképes értelme ... Debrecen a kicsapott deák — Csokonai városa, a poeta doctusé, akinek a docens volta járulékos elem a poéta-volta mellett, ez hergeli ellene a professzorokat, de költészetének is ez ad sajátos színt és egyéni zamatot.”56 Az öntudatosodó zseni és a mindenkori iskola törvényszerű súrlódásai mellett Szilágyi Gábor pedagógiai ballépése híven tükrözi azt az ízlésháborút is, melyben a debreceni Kollégium az 1790-es években oktató-nevelő munkáját végzi: az iskola felismeri és kellőképpen értékeli a kor legjelesebb magyar költőjének tehetségét, s komoly ..feladattal bízza meg, ugyanakkor makacsul ragaszkodik a törvény holt betűihez is. A két malomkő szorításában Csokonai kényszerpályára kerül, s ebből az állapotból csak kifelé vezet út. Csokonait tehát sajátos helyzete nemcsak kétségbeesésbe kergeti, hanem egyúttal végérvényesen a művész örökös magányába taszítja. Iskolatársai, barátai polgári vagy egyházi pályára kerülnek, s beilleszkednek a társadalomba: Nagy Sámuel orvos lesz, Nagy Gábor ügyvéd, Lengyel József professzor, majd lelkész, Tóth Ferencet katedra várja Pápán. Csokonai meg megy a maga elrendelt útján, bizonyítvány és polgári hivatás nélkül, s most már menthetetlenül az lesz, ami mindig is szeretett volna lenni: költő, magányos, szegény, más kosztjára szoruló, örökösen mecénásokról álmodó magyar költő. Molnár Pál, a Kollégium történetének kiváló ismerője úgy látja, — s nincs egyedül véleményével — hogy „Csokonai sorsa Debrecenben dőlt el, pályája itt tört ketté. Meghasonlása a Kollégiummal a felvilágosult rousseau-i korszellem és az ortodox vallásos szellem összeütközése ... Az iskolai rend nyűge ellen lázadozó Csokonai a bálványozott Rousseau szerepét játszotta meg a vele együttérző diák- 55. Csokonai emlékek. 55-56. 56. Csokonai Vitéz Mihály: A lélek halhatatlansága. Debrecen, 1940. Karácsony Sándor előszava. 15.