Debreceni Szemle, 1997 (5. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

1997 / 1. szám - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Jászberényi József: Küszöbön... A Csokonai kritikai kiadásokról

Jászberényi József Küszöbén... A Csokonai kritikai kiadás munkálatairól, befogadásáról, legújabb kötetéről, s a továbbértelmezés lehetőségeiről Csokonai Vitéz Mihály teljes életművének az 1948 után politikai eszközökkel ura­lomra jutott irodalomtudományos paradigma számára színvonalasként elfogadha­tó kiadása ötletként 1951-ben vetődött fel először. E gondolat összekapcsolódott kitalálói azon (irodalom)történeti prekoncepcióival, amelyek az akkori terveket és összeállított szöveghalmazokat mai nézetből erősen problematikussá teszik. Hiába próbálta tehát rendezni az első új kiadás is kora legújabb szöveggondozási gya­korlatához a kéziratos és nyomtatott szöveg­variációkat, avagy megtalálni és el­képesztő méretű jegyzetekkel rendszerezni a szerző sokváltozatos alkotómódsze­réből következő kézirattömegek hatalmas dzsungelében az elfogadhatóbb variá­ciókat — a problematikus előfeltevések miatt ma inkább csak a tervek és kész munkák mögötti szorgalom és azok sok alapötlete méltányolható, maguk azonban néha terméketlenebbeknek látszanak, mint előzményeik. Toldy Ferenc 1844-es, illetve Harsányi István és Gulyás József párosának 1922-es Csokonai-könyvei. A kiadások akkori, debreceni szervezője, Juhász Géza — nagymonográfia-tervével összhangban — plebejus, forradalmárköltőként értelmezte Csokonait, — aki pl. legnagyobb verseit 1794-ben írta meg, hiszen ekkor „hirdette a társadalmi egyen­lőség gondolatait”. E teória bűvöletében a ma inkább polifonnak látszó életmű nem e szereppel kapcsolatba hozható szegmenseit háttérbe szorította és gyakran értelmezetlenül hagyta; nem reflektált saját elméleti előfeltevéseire, így nem szol­gáltatta ki magát az utólagosság történetiségének; illetve — s a legnagyobb hibája talán ez volt — teóriáit alátámasztandó néha olyan filológiai adatokat konstruált, amelyeknek semmi nyomát nem lehetett találni a kéziratokban. E problémák mutatkoztak meg az 1955-ös szövegkiadásban is, a Csokonai Vitéz, Mihály Elegyes Poétái Munkái mellyeket mint debretzeni diák írta c. könyvben, ami az 1789-95 közötti lírai szövegeket tartalmazta. A kiadás további részeinek megszületését legerősebben Juhász Géza hosz­­szantartó betegeskedése akadályozta, s végül, legfőképpen ennek okán 1966-ban — halála előtt két évvel —, egy új felállású kutatócsoport alakult. A tagoknak

Next