Debreceni Szemle, 2005 (13. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - CSOKONAI EMLÉKEZETE - Fakata Csaba: Óra, jóra - avagy adalékok egy Csokonai idézet rímpárhoz
Fekete Csaba A Psalterium Ungaricum a puritánok mozgalma révén rohamosan elterjedt a 17. század közepén, széles körű istentiszteleti térnyerése a régi istenes énekeket jórészt kiszorította és a protestáns szertartási énekhagyománynak sem kedvezett. Eme liturgikus hátrány mellett azonban a nemzeti költészetnek javára vált, az énekírókat igen sokban ösztönözte. Molnár Albert eredeti célja szerint is meggyökerezett a mindennapok világában, hisz énekelték magános és családi istentiszteleten, meg munka közben, ezért önkéntelenül, tudatos válogatás nélkül is alkalmazhatták a később sem gyakori rímpárt a diákköltők, általában az egyházi költészetet művelők. Valószínűnek látszik az is, hogy a rímpárt tartalmazó mondás ritmikus alakja a népi bölcsességben hosszabb ideje jelen volt. Nem keltezhetjük pontosan, s a 19. századi följegyzésből nem következtethetünk arra, hogy mikori, legkevésbé arra, hogy újabb keletű a reggeli óra vezet a jóra rímes alakban följegyzett jóra' 9 nács. Az óra köznyelvi használatáról ezen túlmenően is szót kell ejtenünk, mert a liturgikus szövegekben vizsgált rímpár ezt a szót nem annyira a napszakok változásával és pontos hányadokra beosztásával, hanem sokkal inkább egy időszak tartalmával kapcsolatban, az élet minőségének összefüggésében tartalmazza. A 14. század óta széltében ismeretes szavunk a 101 történetéhez Szenes Molnár idejétől némileg módosult értelem is tapadt az időmérő szerkezetek változása következtében. Napórák és homokórák helyett drága és remekmívű zsebbéli alkotásokat is jelent a szó. 1606. augusztus 30-án Heidelbergből írott levelében Miskolci Pap István" óravásárlással bízta meg Szenes Molnár Albertet. A prédikátoroknak azt ajánlotta Geleji Katona István, hogy a prédikáció ne haladja meg az egyórás időtartamot. Ezt a szószéken homokórával mérték, ezt jelenti a levélben említett folyó óra: „Édes barátom, az folyó óra czifra legyen, ha lehet és ha a jövő sokadalomra Kegyelmed Francofurtba küldendi, adják csak az Petrus Marschal biblio- 9 Vö. Margalits Ede: Magyar közmondások és közmondásszerü szólások. Bp. 1896. 1891-ből, Sirisaka Andor nyomán közli; valamint Dugonics nyomán (1820-ból) egy ilyen változatát is. Előbb fordul rosszra a dolog, mint jóra. - Újabban is beiktatta Újváry Zoltán: Szólásgyűjtemény, Bp. 2001, 439. Debrecennel és a régi diákélettel kapcsolatban szintén emlegettek egy piactéren el-elhangzó mondást - én magam ennek hasonló szövegét a szájhagyományból ismertem meg, amellyel valakit egy kis beszélgetésre invitáltak: Álljon meg kend egy szóra, nem a világ egy óra. Egy 17. századi szerelmi ének egyik strófájában ugyanezen szerkezetet és rímkapcsolatot alkalmazva csalogatja magához alkalmi párját egy asszony, idézi Mózes Huba: Három szótagos hangzásegységre épülő sorok és sorkapcsolatok. Magyar Nyelv (2004) 333. Hallod-e, ifjú, jöjj te egy számra. Nem mondok gonoszt, sőt vittek jóra, Nem sokat tészen egy fertályára, Nem sokat tészen egy fertályára. 10 Jókai-kódex (1372 után/1448 körül) horan (18); Sermones Dominicales (1456 körül), orayt 11 Hazatérte után Tarcalon rektor, majd Szerencsen lelkész; vö. Szenei Molnárhoz 1607. július 20-án írott levelét is. In: Szenei Molnár Albert válogatott művei. Sajtó alá rendezte Vásárhelyi Judit, bevezette Tolnai Gábor. Bp. 1976. 573-575.