Debreceni Szemle, 2006 (14. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2006 / 1. szám - KISEBBSÉGBEN - Péter Mihály: A marosvásárhelyi orvos- és gyógyszerészképzés előzményei, 60 éves működésének főbb eseményei és jelen gondjai

A MAROSVÁSÁRHELYI ORVOS- ÉS GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS ELŐZMÉNYEI 105 b) Annak, hogy a második magyarországi egyetem Kolozsváron alakult meg, döntő szerepe volt az 1859 óta ott működő Erdélyi Múzeum-Egyesületnek is. Az Egyesület az egyetem használatára bocsátotta régiség- és éremtárát, természetrajzi gyűjteményeit, könyvtárát és oklevéltárát. Majd 1895-ben gróf Mikó Imre a villáját 10 holdas kerttel át­adta az egyetemnek, ahol annak klinikáit és más rendeltetésű épületeit kezdték felépíteni. A Ferenc József Tudományegyetem 1872-1919 között ilyen előzmények után Kolozsváron a meglevő alapokat felhasználva Magyarország má­sodik egyeteme négy karral, köztük az orvosival, gyors és eredményes fejlődésnek in­dult. 1881-ben felveszi a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (FJTE) ne­vet. Mind itthon, mind külföldön rövid idő alatt ismertté és elismertté vált, de a történe­lem megszámlálta napjait, s így nem az aratott, aki vetett. 1914. július 28-án megkezdődött az I. világháború. Több száz hallgató és egyetemi alkalmazott hadbavonult. Az 1918/19-es tanév volt az utolsó. 1918. december 1-jén a gyulafehérvári gyűlés kimondja Erdély egyesülését Ó-Romániával, és megalakul Sze­­benben a Kormányzó Tanács (Consiliul Dirigent). E hónap 24-én a román csapatok minden ellenállás nélkül bevonultak Kolozsvárra. A Kormányzó Tanács hűségeskü leté­telére szólította fel a FITE tanári karát, ennek időpontját 1919. május 12-re tűzte ki. A tanárok megtagadták az eskü letételét. Egy román tanárokból álló bizottság a Kormányzó Tanács nevében, karhatalom segítségével átvette az egyetemet, és felmondott az esküt megtagadóknak. A hűségeskü letételének megkövetelése nem volt jogos (Hágai Kon­venció 45. cikke), ugyanis a trianoni szerződést csak 1920. június 4-én írták alá. Az egyetem átadásával a FITE minden ingó és ingatlan vagyona a román állam birtokába jutott, így például 63 olyan épület, amit 1872-1919 között építettek: az egyetem közpon­ti épülete, a központi könyvtár 200 000-es könyvállományával, klinikák, intézetek, diák­otthonok, adminisztrációs és gazdasági épületek, egyetemi gyógyszertár, botanikus kert, személyzeti lakó­épületek, több lakóház, ezenkívül az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek a FJTE használatára bocsátott minden vagyona. A magyar minisztertanács a FJTE-t Sze­gedre helyezte át, ahol 1940-ig működött. 1920. február 1-jén I. Ferdinánd román király hivatalosan is megnyitotta Kolozsvá­ron Románia harmadik, Erdély első román egyetemét, amely az ő nevét vette fel: Universitatea Regele Ferdinand I. din Cluj. Ezzel a FITE működésének első kolozsvári szakasza lezárult. Erdély magyar tudományegyetem nélkül maradt. Ennek szűkös pótlására a magyar egyházak 1920-ban megalakult központi tanácsának sikerült a Református Teológia mel­lett egy Magyar Tanárképző Főiskolát létrehoznia. Sajnos a hatóság ezt már 1921. szep­tember 21-én betiltotta. A visszatért Ferenc József Tudományegyetem 1940-1944 között A második bécsi döntést követően (1940) a Ferdinánd Egyetem Orvosi Kara Szebenbe költözött, és amit csak lehetett magával vitt. Az 1920/21-ben Szegedre menekült FITE visszatér Kolozsvárra, és 1940. október 24-én öt karral, 85 tanszékkel ismét megkezdi működését.

Next