Debreceni Szemle, 2006 (14. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2006 / 1. szám - DEBRECEN TÖRTÉNETÉBŐL - Szegedi Péter: A debreceni futballtársadalom születése

Szegedi Péter saját három csoport részvétele határozta meg: a református felekezetű­ek, a városi gazdasági és közigazgatási elit tagjai, valamint az asszimiláció iránt elkötelezett zsidóság. Természetesen minden tagban, alapítóban közös vonás volt, hogy va­lamilyen módon kötődött a modernizáció­hoz, a város polgárosodásához.5 A klub markáns református háttere nem csupán Debrecen felekezeti összeté­telének sajátosságából következik, hiszen a protestantizmustól egyébként sem áll távol a test ápolásának, edzésének gondolata.6 A debreceni református kollégium alsóbb évfolyamain 1845-ben rendelték el a testgyakorlást, majd 1873-ban ké­szült el a kollégium 165 m2 alapterületű tornacsarnoka, melyet a DTE tornászai is használtak. Az egyletnek nem csupán a református kollégiummal volt szoros kapcsolata, de mint testület, alapító tagja volt a református egyház is. Az alapí­tók, vezetők döntő többsége (becslésem szerint mintegy 80-90 százaléka) re­formátus volt, a püspökön kívül több egyházi vezető, tisztviselő nevével is talál­kozhatunk, így alapító tag volt Révész Bálint püspök, Ármós Bálint egyházme­gyei főjegyző, illetve Tóth Mihály és Jánosi Zoltán lelkészek is,­ 1888-ban pedig Balthazár Dezső, későbbi püspök vezette a DTE tornacsapatát a nagykárolyi tor­naterem avatóján. További szoros szálakat fedezhetünk fel az egylet és az egy­ház között, ha figyelembe vesszük, hogy a városi és az egyházi vezetés szinte el­választhatatlanul egybefonódott, így például Debrecen mindenkori polgármeste­re - aki általában tagja volt a DTE vezetőségének - a református egyházban is több tisztséget viselt. Simonffy Imre polgármester, a DTE alapító tagja például egyházi főgondnok, a presbitérium világi elnöke, a Református Kollégium gond­noka, az Egyházmegye zsinati képviselője és egyházkerületi elnök volt. S ahogy elképzelhetetlen lett volna katolikus polgármester Debrecenben, úgy nem for­dulhatott elő az sem, hogy a DTE elnöki székét egy katolikus foglalja el. Az egyesület beágyazottságának másik vonása, hogy a klub vezetőségeiben nagy számban foglaltak helyet a helyi közigazgatási (és részben gazdasági) elit képviselői. Jelzésértékű, hogy a DTE kék-sárga színe megegyezett a városé­val, és az alapítók között testületként szerepelt Debrecen szabad királyi városa . Ezt jelzi, hogy a DTE alapítói, tagjai, vezetői között számos szabadkőműves nevével is talál­kozhatunk. Az 1875-ben alakult Haladás Páholynak a DTE alapítói közül tagja volt Steinfeld Ignác, Boczkó Sámuel főmester (1881-től Debrecen rendőrfőkapitánya), Kenézy Gyula orvos, a DTE elnöke és a páholy főmestere, Kósa János ügyvéd (szintén volt főmester), Jánosi Zoltán református lelkész, országgyűlési képviselő, Tüdős János országgyűlési képviselő, illetve Ko­vács Gábor jogakadémiai tanár. A debreceni szabadkőművesekről: Irinyi 2002: 291-293. 6 Gondoljunk például Comenius munkásságára (és a sporttörténeti irodalom által gyakran említett Orbis Pictus művére), vagy a torna magyarországi megjelenésére: Fuchs Keresztély dohánygyáros pártfogolta azt a pesti evangélikus iskolát, ahol 1833-ban megkezdődött a romatanítás.­­ Az 1868-ban, Nagylétán született Jánosi már az 1880-as években az egylet tagja volt, elhunytakor az egyik lap „Jánosi a sportember” címmel írt nekrológot (Debrecen 1942. szeptember 17).

Next