Debreceni Szemle, 2007 (15. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2007 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rehák Géza: "Szállodaiparunk és idegenforgalmunk fejlesztése tárgyában soron kívül teendő intézkedések," avagy a Kádár-korszak turizmusának első lépései

Rehák Géza „Szállodaiparunk és idegenforgalmunk fejlesztése tárgyában soron kívül teendő intézkedések,”­ avagy a Kádár-korszak turizmusának első lépései Jelen tanulmányban a szocialista viszonyok között kibontakozó magyar turiz­mus­ kezdeti szakaszát, első eredményeit, sikereit illetve problémáit, buktatóit vizsgáljuk meg. Elsősorban a nemzetközi, beutazó turizmusra koncentrálunk, a magyar állampolgárok külföldi utazásainak elemzésétől, bár a gazdasági és poli­tikai szempontból is összefüggött a beutazások kérdésével, eltekintünk. A „tőkés idegenforgalomra” összpontosítunk, mivel alapvetően e mentén rajzolódott ki fokozatosan a kádári vezetés turizmussal kapcsolatos álláspontja.­ Tanulmá­nyunkban hangsúlyozottan foglalkozunk a Balaton-part fejlődésével, fejlesztésé­vel, mivel Budapest mellett az ország legfontosabb turisztikai fogadóterületét je­lentette a korabeli szakemberek, politikai aktorok számára is.­ A forradalom leverését követően 1956 őszén-telén, miközben a rezsim megítélése mind kül-1 Lásd: MOL-M­KS 288. 1­23/1957/4.é.e. A Gazdasági Bizottság 10.121/1957. sz. határozata Szállodaiparunk és idegenforgalmunk fejlesztése érdekében soron kívül teendő intézkedések­ről. 1957. február 1. 2 Míg az általunk vizsgált időszakban a turizmus mellett elsősorban idegenforgalom néven illették a tömeges és rendszeres békés célú, önkéntes utazást, illetve fogyasztást, később szerencsésebbnek tartották a lealacsonyító „idegen” megjelölés helyett a turizmus kifejezés használatát. A turista fo­galmát időszakunkra vonatkozóan a következőképpen határozhatjuk meg: minden olyan személy, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra tekintet nélkül, aki egy másik külföldi állam területére lép be, mint ahol állandó lakóhelye van és ugyanazon 12 hónapos időszak folyamán ott legkevesebb 24 órát, és legfeljebb 6 hónapot tartózkodik, ha utazásának a célja nem bevándorlás, hanem: túrázás, szórakozás, sport, egészségi-, családi ok, tanulmány, vallásos zarándoklat vagy üzleti ügy. Lásd: 1964. évi 2. számú törvényerejű rendelet a turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezmény, valamint az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirde­téséről. Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1964. 72. 3 Dolgozatunk egy nagyobb szabású munka részét képezi, a Kádár-kori turizmus első éveinek leglényegesebb vonásait kívánja felvázolni. A kutatások alapvetően az MSZMP Központi Ve­zető Szerveinek adatkezelésében megőrzött dokumentumokat hasznosították, így a pártállami vezetés előtt felmerülő, és súlypontinak tekintett kérdéseket figyelembe véve vizsgálhatjuk meg a turizmus fejlődésének e kezdeti időszakát, eltekintve több az idegenforgalomnak egyéb­ként ugyancsak releváns vonatkozásától.­­ Budapest adta, és adja az egyetlen nemzetközi vonzerővel rendelkező hazai turisztikai „termé­ket”. Azonban mivel az ország legjelentősebb ipari centrumának számított, a szocializmus ér­tékrendjében ez szolgáltatta elsődleges jelentőségét. Ezzel szemben a Balaton-part mai arcula­tában a 60-as évektől meginduló fejlődés meghatározó jelentőségű volt, így vizsgálata sokkal inkább alkalmas a Kádár-kor turizmusának megjelenítésére.

Next