Debreceni Szemle, 2017 (25. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2017 / 1. szám - UTAK ÉS TÉVUTAK AZ ’50-ES ÉVEK TUDOMÁNYPOLITIKÁJÁBAN - Bartha Elek: Előszó az „Utak és tévutak az ’50-es évek tudománypolitikájában” konferenciához*

UTAK ÉS TÉVUTAK AZ ’50-ES ÉVEK TUDOMÁNYPOLITIKÁJÁBAN Bartha Elek Előszó A Debreceni Egyetem 2016 októberében számos rendezvényt szentelt az 1956- os forradalom és nemzeti felkelés 60. évfordulója emlékezetének. A város és az egyetem közösen készült az ünnepségekre, a megemlékezések a legkülönbözőbb programok egész sorával kívánták felidézni az egykori eseményeket és az ’50-es évek Magyarországának mindennapi életvilágát. Az egyetemi rendezvények kiemelkedő eseménye volt az a tudományos konferencia, amely ünnepélyes ke­retek között, egyúttal pedig szakmai igényességgel kívánt áttekintést adni az 1950-es évek tudományosságáról, az egyes diszciplínák akkori irányairól, fejlő­dési lehetőségeiről és kényszerpályáiról. Az előadók - a Debreceni Egyetem, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Déri Múzeum professzorai, tanárai, kiemelkedő tudós személyiségei­­ a korszak tudományos életét idézték fel és értékelték hat évtized távlatából, egy-egy tudományterületen végigkövetve a korszak nemegyszer napjainkig is érezhető utóéletét és hatásait. A konferenci­án elhangzott nyolc előadás természetesen nem fedi le a magyar tudomány tel­jességét. Jelentős tudományszakok maradtak ki a rendezvényen megjelenő disz­ciplínák sorából, mások pedig csak érintőlegesen, rokon tudományokkal össze­vonva kaphattak említést. Mégis, ha nem is teljes, de mindenképpen reprezenta­tív képet kaphatunk az elhangzott és publikált formában megjelenő előadások révén a korszak tudományos életéről.* Nemzeti ünnepeink, történelmi évfordulóink értékelését hitelesebbnek szok­tuk tekinteni olyan időtávlatból, amely már némi rálátást enged, bizonyos sza­badságot ad az események értelmezésének. Néhány évtized elegendő lehet ah­hoz, hogy a személyes érintettségek, érdekek és indulatok tompuljanak valame­lyest, az értelmezést a személyesen közvetlen módon már nem érintett generáci­ók vehessék kezükbe. Nem mellékes szempont az sem, hogy az évforduló, a vele együtt felidézett eseményekkel, a politikai küzdőtér résztvevői számára is hát­rább sorolódik, a második vonalba kerül, és egyre inkább az emlékezetkultúra részévé válik. *A konferencia előadásait Abádi Nagy Zoltán professor emeritus, a Debreceni Szemle Alapítvány kuratóriumának tagja, mint vendégszerkesztő, rendezte sajtó alá.

Next