Korompai Gáborné - Némedi Lajosné (szerk.): Debreceni Szemle. Repertórium 1927-1844 - Tiszántúli Időszaki Kiadványok Repertóriumai 6. (Debrecen, 1979)
Bevezető
IV. előre kifizetendő 3.200. /háromezerkettőszáz/ Pengő segélyben részesíti." A szerkesztők még az Inflációs papírkoronában kérték és jóval szerényebb mértékben a támogatást, mintegy negyed részét az összes költségeknek. A határozat értelmében viszont a város, az időközben bevezetett új pénznemre, a pengőre átszámított teljes költséget vállalta az indulásnál. Az anyagi vonatkozásban jelentkező nagyvonalúság igazolja, hogy a város vezetői teljes mértékben magukévá tették a folyóirat ügyét, amely mögött kezdettől ott állt - erre hivatalosan is utal a szerkesztők folyamodványa - a debreceni egyetem, valamint a főleg egyetemi tanárokból alakult tudományos társaság. Nem véletlen tehát, de nem is elszigetelt jelenség, hogy 1927-ben megindulhatott a "Debreceni Szemle". A Városi Tanács részéről nyújtott támogatásban nyilvánvalóan jelentős szerepet játszott az a meggondolás, amelyet Szegfű Gyula, a - szintén 1927-ben Induló - Magyar Szemle főszerkesztője vallott: meg kell nyerni a bethleni politikának a magyar értelmiséget. Debrecenben, s éppen, az egyetemre vonatkoztatva ennek különös jelentősége volt, mert a kálvinista - liberális hagyományokkal szemben a jobboldali kurzuspolitika legfőbb helyi bázisa az 1920-as évek elején az egyetem tanári kara volt. Hivatkozhatnánk a szegedi egyetemi tanárok folyóiratára a "Széphalom" -ra is, amelynek megjelenését ugyanebben az időben nyilván ugyanez az elvárás segítette elő. 8 A Debreceni Szemle első - összevont - száma 1927 márciusában került ki a nyomdából. Magosi György polgármester bevezetője félreérthetetlenül a hivatalos politika támogatását ajánlja a szerkesztők figyelmébe, majd konkrétabb feladatként: "minél szélesebb körben ismertté tenni Debrecen szellemi, gazdasági és kulturális viszonyait, hű képet adni arról a munkáról, ami itt népünk szellemi és gazdasági kultúrájának valamint erkölcsi színvonalának emelése, tehát közvetve az általános emberi evolucionális érdekek szolgálatában folyik."*0 A szerkesztők a maguk programját a fedőlap verzóján elhelyezve, korrekt szűkszavúsággal adták az érdeklődők tudomására: "A tudományos élet minden ágának minden friss hajtását bemutatni a magyar olvasónak: ez a Debreceni Szemle célja. Közönséget akar nevelni, amely számára a tudás nemcsak hatalom, hanem lelki szükséglet, mindennapi kenyér. Hasábjain a legkiválóbb magyar és külföldi tudósok találkoznak a magyar közönséggel. A Debreceni Szemle cikkeinek tárgyát és súlyát a tudósokhoz szabja, érdekességét és művészi formáját pedig a legszélesebb olvasótáborhoz. A Debreceni Szemle az első magyar egyetemesen tudományos revue. A Debreceni Szemle páratlan hónapokban szellemtudományi, páros hónapokban természettudományi számot ad. Különös gondot fordít Debrecen és Keletmagyarország ismeretlen kincseinek feltárására, amelyek nemcsak az egész magyarság, hanem a külföld tudományos közvéleményét is érdekelhetik. .. " Az első évfolyam második száma rövid közleményben még visszatér a Debreceni Szemle létrehozásának történetére, a támogatók méltatására, ismerteti a szerkesztőbizottságba tagoknak felkérttudósok névsorát, s a közönség figyelmébe ajánlja a hangsúlyozottan egyetemes tudományos folyóiratot. A szellemtudományi /társadalomtudományi sorozatot Dr. Hankiss János szerkesztette, aki a debreceni egyetemen lektorként kezdte pályáját, majd 1923-tól - viszonylag fiatalon - egyetemi tanár. Tudományos munkásságának fő területe az összehasonlító irodalomtörténet. Rendkívül termékeny szakíró, kiváló előadó, fáradhatatlan szervező. Lépéseket tett az iskolán kívüli népművelés előmozdítására, ő szervezte az 1931-ben Budapesten rendezett Nemzetközi Irodalomtörténeti Kongresszust. 1938-ban új nemzetközi folyóiratot indít "Helikon" címmel, amely szintén a nemzetekközötti tudományos együttműködést, az 12 összehasonlító irodalomtörténet fejlődését kívánta elősegíteni. Dr. Milleker Rezső volt a munkatársa, aki a természettudományi sorozatot szerkesztette. Kettőjük közös érdeme a nagy népszerűségre szert tett debreceni Nyári Egyetem alapítása és irányítása másfél évtizeden át. Milleker professzor 1914-től az egyetemi földrajzi intézetet vezette, jelentős szerepe volt az Egyetem meteorológiai szolgálatának és az egyetemi nyomdának a létrehozásában, valamint a szociális intézmények és az egyetemi sportélet meg