Debreczeni Ujság, 1929. október (33. évfolyam, 221-247. szám)
1929-10-01 / 221. szám
1929 OKTÓBER 1. KEDD. Előfizetési ára helyben és vidéken 3 P, negyedévre 9 P. Egyes szám ára hétköznap 10 fillér, vasárnap 20 fillér. ggnasusmi» **" 1 1,1 "■ ' ni —■ii.■ . ^ FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: THAN GYULA. VITÉZ KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY. XXXIII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM. Szerkesztőség és nyomda: József kir. hg. u. 116. Telefon 348 Kiadóhivatal: Kossuth utca 3., I. emelet. Telefonszám 141 Szabott árak! A kereskedő társadalom összes érdekképviseletei útján országos mozgalmat indított meg mostanában az iránt, hogy a szabott árak rendszerét honosítsák meg a detail kereskedelemben is. A mozgalom vezetői minden jót el tudnak mondani a szabott árak rendszeréről s mi a fogyasztók nevében is állíthatjuk, hogy nagy előnyeiannak a szabott árakkal dolgozó kereskedelemnek. Az alkudozásnál nincs ugyanis kellemetlenebb vásárlási rendszer, ahol pedig nincsenek komoly és megingathatatlan szabott árak, ott a vevőnek mindig alkudoznia kell s még egy teljes órai alku után is azzal az önváddal távozhatik az üzletből, hogy ha meg jobban alkudott volna,, akkor olcsóbban kapta volna meg a portékát. Legsúlyosabb az alkudozás lehetőségének az az igazságtalan következménye, hogy az alkudni nem tudó, szerényebb vevőn bevasalja többszörösen is az élelmes kereskedő azt az árdifferenciát, amelyet az alkudozásban gyakorlottabb vevőnél el kellett engednie. Mégis féltékenyen s bizonyos hátborzongással nézi a kereskedelem fogyasztó közönsége s kivált a földműves nép a szabott árak elhatalmasodását. Amíg ugyanis békevilágban a szabott árak a vevő bizalmát növelhették a kereskedő iránt, aki a tisztességes verseny közepette igyekezett szolidan kalkulálni, addig ma semmi garanciát nem lát a fogyasztó arra, hogy ez„az újabb „szabott ár “-mozgalom valóban az ő érdekét is szolgálná, sőt jogosan tételezheti fel, hogy újabb kartel-szerű tömörülésről van szó. Szerintünk ez a „szabott ár“ szervezkedés nagyon igazságtalan és egyoldalú, amíg a magyar fogyasztási tömegek legnagyobb részét, az ag-rár társadalmat is meg nem szer-vezték termelvényeiknek megfelelő árakon való értékesítésére. Már most is, egyik legsúlyosabb kórtünete egész közgazdasági életünknek, hogy amíg az ipar és a kereskedelem a pénztelen közönség teljesítőképességéhez viszonyítva túl magas szabott árakkal dolgozik, addig az ipar és kereskedelem fogyasztóinak legnagyobb része, a mezőgazda társadalom, egyáltalában nem szabhatja meg termelvényeinek árát. Ki vezeti be a szabott árakat a mezőgazdaság termékeire, vagy legalább azt ki szabhatja meg, hogy ezeknek a termékeknek az árát végre ne lehessen a termelési" költségeik alá taposni? A szabott árak felhőkarcolói tornyosulnak már a magyar föld kenyértermelőinek közprédává lett magtárai körül, amelyekből úgy tűnik el a termés adóra, ruhára, tatarozásra, mintha varjak sereges szél hordaná el. Pedig összeomlanak előbb-utóbb ezek a gőgös felhőkarcolók is, mert hiába lesz a sok vastagon számolt szabott ár, ha még a mai vékonypénzd,vevők is elmaradnak! A KORMÁNYZÓ BESZÉDE A MAKÓI HŐSI EMLÉKMŰNÉL „Az ország helyzete nem engedi meg, hogy a mai állapoton erőszakosan változtassunk". „Ha a munkásság soraiból kiemelkedik egy magyar MacDonald, nyugodt lelkiismerettel lehet őket is a kormányzás részeseivé tenni“ — mondta a kormányzó Horthy Miklós Kormányzó különvonatán vasárnap Makóra érkezett a hősi halottak emlékművének leleplezésére. Fogadtatására a vármegye és a város díszmagyaros előkelőségeinek hatalmas küldöttsége vonult föl. Az üdvözlések után a Kormányzó a városba hajtatott. A menet előtt festői bandérium lovagolt és a hosszú útvonalon ezrével állt a nép, amely mindvégig lelkien ünnepelte a kormányzót. A kormányzó beszéde Glattfelder püspök miséje után délben tizenkét órakor leplezték le a Széchenyi-téren a hősi halottak emlékművét. Petrovics képviselő ünnepi beszéde után a Kormányfő a következő beszédet mondotta: — Ez az emlékszobor nemcsak hirdeti nekünk az áldozatos tettek magasztos emlékét, hanem állandóan szántónkén tőlünk, hogy méltók maradtunk-e azokhoz, akik a haza iránti kötelességek önzetlen teljesítésének szent örökségét hagyták reánk. Akkor a haza önfeláldozást követelt, ma csak áldozatokat, akkor mindent kockáratevő bátorsággal kellett becsületet szerezni a magyar névnek, ma kitartó, szívós munkával. Csak az közeledhet méltóan, nyugodt, férfias öntudattal ehhez az emlékszoborhoz, csak az mondhatja el magáról, hogy a hősökkel szemben megtette a kötelességét, aki erejéhez és tehetségéhez mérten kiveszi részét azokból az áldozatokból és abból a munkából, amely fajunk jövőjének újramegalapozásához vezet. Az ország helyzete ma még túlságosan nehéz Hogy e munkában a kezdet mérhetetlen nehézségeit sikerült leküzdenünk, azt annak köszönhetjük, hogy egy hatalmas politikai párt lehetővé tette a kormányzat állandóságát. Az ország helyzete még ma is túlságosan nehéz ahhoz, hogy a jelenlegi állapoton erőszakosan változtatni akarjunk és a sötétbeugrást megkockáztathassuk. „Ha a munkásság soraiból kiemelkedik a magyar MacDonald Ha a munkásság soraibólkiemelkedik majd egy-egy MacDonald, Henderson és Snowden, akikben meglesz a szükséges képzettség, tehetség, széles látókör és szilárd jellem, akik átérezve fajuk és hazájuk érdekeit, azok mellett erős nemzeti érzéssel és elszánt bátorsággal szállnak síkra, mint az angol munkásság ■ e nagy vezérei tették azt Hágában, akkor nyugodt lelkiismeretié lehet őket is a kormányzás aktív részeseivé tenni. A falu népe fogjon kezet a középosztállyal . A falu népe, fajunk gerince, ereje, ősforrása, akikkel egynek érzem magam vágyaikban, reményeikben, haladásra való törekvéseikben és a magyar föld szeretetében. Remélem, hogy sohasem fognak áldozatai esni olyan törekvéseknek, amelyek végeredményben arra irányulnak, hogy őket nemzeti mivoltukból kiforgassák. Maradjanak ők továbbra is: büszkék és magyarok Úgy mint eddig, fogjanak kezet ezentúl is azzal a történelmi középosztállyal, amely ezer éven keresztül irányította ennek az országnak sorsát és amely vele együtt van hivatva ezentúl is a nemzetnek irányt adni. Ha valaha valamely fölforgató irányzatnak sikerülne bennük a magyarság egyetemes érdekeinek átérzését megingatni és őket nemzeti érzésükből kivetkőztetni — akkor vége Magyarországnak! Nikelsky Jenő polgármester lépett ezután az emelvényre és a város közönsége nevében átvette gondozásra az emlékművet. A kormányzó délután megtekintette a leventeversenyt, majd délután fél 5 órakor visszautazott Budapestre. Gróf Bethlen István nyilatkozott az ország helyzetéről, Baltazár akciójáról és az aktuális politikai kérdésekről .A politikai küzdelmeinkbe ne engedjük beleszólani a külföldi tényezőket Budapest, szeptember 30. Gróf Bethlen István miniszterelnök vasárnap Inkén fogadta a fővárosi lapok munkatársait, akik előtt hosszabb nyilatkozatot tett az ország helyzetéről és az aktuális poli— Baltazár Dezső akciója — nézetem szerint — egy láncszem abban az akcióban, amely arra irányul, hogy a kormány demokratikus törvényjavaslatok benyújtására és a politikájának demokratikusabb irányba való vezetésére akarja serkenteni. De ez a törekvés csak látszólagos. Hiszen azok, akik a kormánynak szemrehányásokat tesznek amiatt, hogy nem halad eléggé demokratikus irányban, nem az a céljuk, hogy a kormány ezt megtegye, hanem az, hogy a kormányt ilyen dszavak segítségével a nyeregből kiemeljék. Aki nyílt szemmel nézi az eseményeket és egyesek morftipládá etikai kérdésekről. Legelőször a parlament munkarendje tekintetében jelentette ki, hogy azt a minisztertanács állapítja meg, majd Baltazár Dezső püspök akciójáról szólva, többek között ezeket mondotta: sőt az országban, az tisztában lehet azzal, hogy a cél nem az első, hanem a második. Baltazár püspök tizenkét pontjára vonatkozólag különben a napokban fogom vele közölni — kívánsága szerint — a felfogásomat. Ki kell zárni a külföldet a belpolitikai harcainkból A sajtó képviselőinek további kérdésére a következőket mondotta a miniszterelnök: Megszégyenítőnek tartom az országra nézve, hogy megszólaltatnak egyes külföldi embereket az ország kürnyotát ismerve, de helybeli politikusok által félrevezetve ítélik meg a helyzetet. Ezáltal nyilatkoznak lekicsinylő módon az országról olyan formában, amely talán kultúrában hátramaradott, önálló politikai irányzattal nem bíró országokban elfogadható, de egy ezeréves történelmi múlttal, politikai és parlamentáris tradíciókkal bíró országban, mint Magyarország, nemcsak elfogadhatatlan, de egyenesen megszégyenítő, ha azoknak súlyt, befolyást és értéket tulajdonítanak. Mi magunk vagyunk hivatva közállapotainkat megítélni és ezt nem a külföld szemüvegen szabad megtennünk. Harcoljuk ki magunknak a magunk céljait egymás között, de belpolitikai harcainkba ne avassuk bele a külföldet is. Ezt követeli elsősorban a magyar szuverenitás és a magyar önérzet. Javítani kell külpolitikai helyzetűnkön _ 1r. A Medis fran« A miniszterelnök a napokban válaszol Baltazárnak