Debreczeni Ujság, 1929. december (33. évfolyam, 273-296. szám)
1929-12-01 / 273. szám
ori *1001 ELŐFIZETÉSI Ara helyben és VIDÉKEN HÁROM PENGŐ, NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ, egyes szám vásárlásánál ára HÉTKÖZNAP 111 FIL., VASÁRNAP 21 FILLÉR KIADÓHIVATAL KOSSUTH-U. 3. I. E T 141 it. V .V t'C9 DECEMBER VASÁRNAP 20 filLér. PÖHZPRKB8ZT«: THAN GYULA. hC-j-l'lÁ-J FELELŐS SZERKESZTŐ* VITÉZ KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY. ZTMI KD RftYFSZSEk • L. L'i i • *' n ,Uu I L o t- ^ - ■■ : 07 ph\ 1329DEC.-1 . XXXIII. ÉVFOLYAM 213 SZÁM. —^ SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA: JÓZSEF KIR. HERCEG UTCA II. St’km ALATT. SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMA 3—41, A NYOMDA TELEFONSZÁm X- 47. KIADÓHIVATAL KoSSITJU. 3„ I. E. T .. A mi nagyantant biráink Clemenceau és Lloyd George volt a két név, amely a páriskörnyéki békék létrejötténél élet-halál ura volt. Clemenceau, a revans politikáját és a francia imperializmust képviselte. Lloyd George az angol világhatalmi mérlegre ügyelt, nehogy Anglia hátrányára jobbra, vagy balra billenjen. A többi hatalmak képviselői csak annyiban voltak szerepvivők, amennyiben országuk legsajátabb ügyéről volt szó. Az érdektelenség, amelyet a diplomácia nyelvén desinteressement-nek neveznek, az tulajdonképpen a tárgyalóterem egy ablakmélyedése volt, ahová akkor menekültek beszélgetni a diplomata urak, amikor olyan kérdés forgott szőnyegen, amelyre az „érdektelenséget“ megállapíthatták. A magyar ügy mindannyiszor érdektelen ügy volt, valahányszor sorsunkon enyhíteni lehetett volna és az ellenkezője történt, ha valakit testünkből kellett kielégíteni. Lloyd George a trianoni béketárgyalás alatt sokszor vonult félre az ablakmélyedésbe s akkor, a béketárgyalás alatt sokszor jelentette ki érdektelenségét. Akkor miniszter volt, felelős állásban levő államférfi, de nem azért, hogy az osztó igazság bajnoka legyen, hanem azért, hogy az angol érdekeket és „csak“ az angol érdekeket képviselje. Azóta évek múltak el s Lloyd George már évek óta nem miniszter, nem felelős államférfi s épen ezért egész sorát olvashatjuk most már ama nyilatkozatainak, amelyben a trianoni békeszerződést kritizálja s éles szavakkal elitéli. Most nincs érdektelenség, nincs ablakmélyedés, de miniszteri tárca és felelősség sincs s íme. Lloyd George egész máskép nyilatkozik a békeszerződésekről, mint tette minisztersége alatt. Clemenceau volt a másik tényező, akinek a trianoni békediktátumot köszönhetjük. Clemenceau, a nagy puritán, már évek óta nem miniszter, de ő egész más taktikát követett, mint angol fegyvertársa, Lloyd George. Ő, ahogy elhagyta a miniszteri széket, ha politikai nyilatkozatot tett, mindig mindenütt megmaradt Clemenceaunak, a francia tigrisnek s a központi hatalmak kérlelhetetlen ellenségének. Ő róla jegyezte fel a krónika, hogy amikor elhagyta miniszteri székét,gy nyilatkozott: „egy esernyővel jöttem ide és most, amikor elmegyek innen, még mindig csak ez az esernyő minden vagyonőrre. Ez a mondás, a legpuritánabb meghatározása az „Enyém, Tiéd, övé“ erkölcsi felfogásnak. Clemenceau mondása és puritánsága fölött elmélkedve, nem tudjuk kitépni magunkat abból a gondolatkörből, hogy ugyanaz a Clemenceau, aki- annyira puritán tudott lenni saját nemzetével szemben, aki annyira szivén, viselte az „Enyém, Tiéd, Övé“" érvet s aki esernyőjével jött, hogy kopott esernyőjével távozzék, aki arra volt hivatva, hogy népek fölött és nemzetek részére megmásíthatatlan ítéleteket hozzon és hirdessen, ugyanaz a Clemenceau nem tudott felemelkedni a pártatlanság mindenekfölött álló zsámolyáig, hanem csak nemzete tigrise és a központi hatalmak kérlelhetetlen ellensége tudott lenni. A kimondott ítéletet, ha azzal szemben perújítással, újrafelvétellel élnek, nemcsak az anyagi igazság szempontjából szokták bírálni, hanem abból a szempontból is, ha vájjon az ítélkező bírák nem voltak-e elfogultak, részrehajlóak a peres felekkel szemben? Clemenceau bezáruló koporsója és sirkantja mellett nem mondhatja el senki, hogy nem „csak“ hazájának volt hű fia, mert a volt ellenségek fölött való ítéletében mindig csak hazája érdeke s sohasem az általános érdek vezették. Véres igazságot tartalmazó nagy perünkben ezek voltak a tut nagyantant biráink, akiknek elfogultságát nemcsak vitatni, de bizonyítani is lehet. Franciaország kiürítette a megszállott német Rajna vidéket Két millió német szabadult fel az idegen megszállás alól A második rajnai zóna idegen megszállása hivatalosan ma éjjel tizenkét órakor megszűnik, a kiürítést azonban már ma délután végrehajtják. Ma estére az Aachentől Koblenzig terjedő második zónában már nem lesz idegen katona. Annak örömére, hogy ma éjfélkor felszabadult a másodk rajnai zóna, egész Németországban nagy ünnepek voltak. Minden templomban megkondították a harangokat, minden nagyobb városban istentiszteleteket és népünnepeket tartottak. A Rajna-tartomány főnöke kiáltványt intézett a lakossághoz, amelyben rámutat, hogy ma éjszaka kétmillió német birodalmi állampolgár visszanyeri szabadságát és annak a reményének ad kifejezést, hogy rövid időn belül a harmadik rajnai zóna lakossága számára is ütni fog a szabadság órája. Lapzártakor jelentik: A birodalmi biztos épp most beérkezett közlése szerint hivatalos értesítést kapott Orland külügyminisztertől, hogy a második zónát kiürítették. E jelentéstJuhiamat tábornok Mainzban is megerősítette. Két millió taggal harcol a magyar igazságért a Revíziós Liga A nyilvános igazgatósági ülésen megállapították, hogy egyedül a munkásság támogatta anyagilag a Ligát és a gazdagabb osztályok semmit sem adtak A Magyar Revíziós Liga ma délelőtt féltizenegy órakor a pesti Vigadó nagytermében nyitotta meg első nyilvános igazgatósági ülését. Az ülést Herczeg Ferenc, a Magyar Revíziós Liga országos elnöke nyitotta meg. — A liga életében két korszakot lehet megkülönböztetnünk — mondotta. — Az első korszak a liga megalakulásától 1929 május 1-ig és a második 1929 május 1-től tart napjainkig. Én, mint a liga ezidei elnöke, a nyilvánosság előtt azt a kérdést intéztem a magyar munkássághoz, hogy jelenjen meg a soraink között és vegye ki részét a Revíziós Liga munkásságából. A választ erre a kérdésre a hazafias magyar munkásság adta meg. Felhívásom visszhangra talált soraikban és a munkásság impozáns tömegekben csatlakozott a Revíziós Ligához. Kétmillió a Revíziós Liga tagjainak száma Jelentésében elmondta Herczeg Ferenc, hogy a Revíziós Liga tagjainak száma elérte a másfélmilliót és ebben a számban a húsz törvényhatóság lakosága, amelyek testületileg csatlakoztak a Revíziós Liga mozgalmához, természetesen nem szerepeltek. A hazafias magyar munkásság nagy csatlakozása 1929 május 5-e után indult meg. — Ki kell jelentenem a nyivánosság előtt, — mondotta Herczeg Ferenc, — hogy a Revíziós Liga egyetlenmunkástestületet sem szólított fel külön, akik jöttek, saját szabad elhatározásukból álltak mellénk. Hét hónap óta összesen 377 testület jelentette be 414.378 tagjának csatlakozását. A lajstromba foglalt és ellenőrzött tagok száma ma már megközelíti a kétmilliót. Herczeg Ferenc ezután a következőket mondotta: A Revíziós Liga nem lehet politikai harcok színtere. Köztünk mindenki szabadon vallja és politikai harcokban érvényesítse demokrata, keresztény, vagy akár szociáldemokrata elveit, a mi állásfoglalásunk erre vonatkozóan csak annyit jelent, hogy politikai harcainkat más téren, nem a Revíziós Ligában kell megvívni. A revízió gondolata legyen a nemzet életében a tisztult levegőjű magaslat, amely föléje emelkedik minden politikai, szociális vagy vallási ellentétnek. „A revíziót békés eszközökkel akarjuk elérni“ Herczeg Ferenc ezután a trianoni béke kilencedik évfordulójáról emlékezett meg: Mi a revíziót — mondotta — békés eszközökkel akarjuk elérni. Nem a meztelenségig lefegyverzett magyarságtól kell félteni a békét, nem a magyar kétségbeesés kirobbanásától, hanem a talpig fegyverben álló szomszéd népektől. A leggazdagabb osztályok egyáltalán nem támogatták a Revíziós Ligát Délután négy órakor folytatták a pesti Vigadóban a Magyar Revíziós Ligának országos, nyilvános igazgatósági ülését. Fali Endre dr a Liga ügyvezető igazgatója beszámoló beszédet mondott. Kifejtette, hogy a Liga összeköttetésbe lépett a külföldi államok magyarbarát vezető egyéniségeivel, komitékat szervezett és titkárságokat állított fel. A Liga megalakulása óta 27 hónap alatt mindössze 356.000 pengőt vett be és költött el, míg Benes cseh külügyminiszter saját bevallása szerint 100 millió szokost fordított külföldi propagandára. Hasonló összegekkel dolgoznak a románok és szerbek is. A magyar társadalom egyetlen rétege, a munkásosztály támogatta anyagiakkal legerősebben a Ligát. A leggazdagabb osztály egyáltalán nem sietett a revíziós mozgalom támogatására. Jancsó Benedek egyetemi tanár a megszállott erdélyi magyarság helyzetét ismertette. Dr Vaszkó András miniszteri tanácsos a megszállott felvidéki magyarság helyzetével foglalkozott. Dr Grieger Aladár országgyűlési képviselő a társadalmi szervezkedéssel kapcsolatban foglalkozott a revízió kérdésével. Az ülést vasárnap délelőtt folytatják. A FRANCIA FRONTHARCOSOK CLEMENCEAU EMLÉKÉNEK HÓDOLNAK A hadviseltek holnapi felvonulása, amellyel a Clemenceau emlékezetének hódolnak, rendkívül nagyszabású lesz. A menet élén maga a köztársasági elnök járul a névtelen katona emlékművéhez. Az ünnepélyre hivatalosak a parlament tagjai és a különböző előkelőségek* —