Debreczeni Ujság, 1931. november (35. évfolyam, 247-268. szám)
1931-11-08 / 252. szám
9 ishpfcf.n? n isAo MAGYARORSZÁG UTOLSÓ ŐSVADONA Vitorlás csónakon a Fertőn, ahol negyvenezer éves cölöpépítmények, az egyiptomi napisten szentélye, Jókai Mór „Névtelen várai a múltról mesélnek Hány Istók, a piromániás „halember" csodálatos története, úti levél a nyugati végekről (A Debreceni Vrsas tudósítójától.) A másfél öl magasságú nádréec közé vágott csatorna szennyes, szürke vize mozdulatlanul kígyózik előttünk. A vitorlának semmi hasznát nem vesszük. Majd a nyílt tavon — magyarázza halászlegényünk, aki vállalkozott arra, hogy négyszemélyes „Seeboot“ján kivisz bennünket a Fertőre. Addig csáklyázni kell. Három méter hosszú, keskeny rúdját régy másodpercenként letolja a csatorna fenekére és nagyokat lök a sekélyjáratú, széles vitorláson. Pompásan kezeli az őskori szerszámot, melyet ma már egyedül csak itt használnak Különben a Fertőn évezredek ("a más sem igen változott meg. Középeurópa testén ez az utolsó szűzi terület, ahol minden a történelem előtti idők őseredetiségét őrzi. Kultúrátlannsága, csodálatos növény és állatvilága másutt hatalmas lendüőkereke lenne az idegenforgalomnak. Mi, magyarok nem törődünk vele, a legjobb lehetőséget is kiaknázatlanul hagyjuk. Az osztrákok már élelmesebbek. Mióta a tó északi részét ,Burgenlandijait együtt megkapták, egymásután virágoztatták fel a partmenti községeket. Az elcsatolt Puszinak és Nezsidernek az elmúlt nyáron volt olyan idegenforgalma mit az egész Tiszántúlnak együttséve Az ősember birodalma Gyorsan siklunk előre. Távolról még idelátszik a fertőrákosi templomtorony. A legközelebbi kanyarban ez is eltűnik előlünk. Ettől kezdve úgy érezzük, mintha semmi közünk sem lenne a kultúrához. A hatás az első pillanatban lenyűgöző. Lassan aztán megszokjuk a maga nemében egyedülálló, vad környezetetés valami leirhatatlanul kellemes érzés vesz erőt rajtunk. Mintha kivetkőznénk régi valónkból és kilöknénk magunkból mindazokat a kölöncöket, amelyek állítólag felemelik, de egyszersmind bilincsbe verik az embert. Kultúra, civilizáció, könyv, festmény technikai produkció, politika, gazdasági krízis, társadalmi kötelezettség, minden, amit a parton elhagytunk, végtelenül nevetségesnek és kicsinyes valaminek tűnik fel ebben a környezetben, ahol ezer esztendő legfeljebb röpke évnek számít. Az imént még irodalmi kérdésekről vitatkoztunk. Most zavartan nézünk egymásra és valami megmotrva, rázhatatlan szégyenérzés van bennünk. Pontosan nem tudnánk megmondani, hogy mi megy végbe a tudatunk alatt, csak azt érezzük, hogy odakint, ahol a nádrengetegnek határt szab az eke, valami nincs egészen rendben. Valamikor elhibázta a dolgát az emberiség és azóta feneketlen kátyúba vagyunk. Nád, nád, nád ... A bágyadtan sütő októberi nap fényképéi is megtörnek az alacsonyan szálló felhőfoszlányokon és végig húrozzák azazúrkék eget. Mintha hárfa feszülne a horizontok között és láthatatlan istenkezek látszanák róla az örök élet szinfoniáját. Azidekéklő hegyek mozdulatlansága, a szikek eszeveszett orgiába a nádrengeteg monoton zúgása, a szellő kacarászása, a tó hullámzása, a minduntalan felröppenő, soha nem látott madarak surrogása csodálatos harmóniába olvadnak össze és valahol a tudatunk alatt térdre kényszerítik bennünk a fölényes kulturembert, aki ijedt gyermekmódjára, szepegve érzi az annyiszor megtagadott Isten közelségét. A másik ösztönös énünk evőét harsog és zuhogva tör elő belőle a természetes vágy: jó volna boltozatos mellű, szép szálfa embernek lenni és a legközelebbi farkascsapáson végkép nekivágni a nádi rengetegnek... Negyvenezer esztendős építmények A csatornából már rég kiértünk. Kifeszített vitorlánk duzzad a feltámadt széltől és vígan viszi előre csónakunkat. Északnak tartunk és ha jó időnk lesz, két óra múlva Nezsiderben leszünk. Addig még 24 kilométer az út. Soproni újságíró kollégánk, aki elkísér bennünket a tóra, hangosan magyaráz: — Ott lent, délkeletnek, a Szunyogsziget mögött, ahol a nádrengeteg egy kicsit behorpad. Széchenyi Béla gróf harminc-negyvenezer esztendős cölöpépitmények maradványaira bukkant. Valamivel északabbra kőkori szerszámokat találtak. Azóta a Fertővidékén állandóan laknak emberek. Valóságos csoda, hogy a tó mégis megmaradt olyan csak, mint amilyen évezredekkel ezelőtt volt. Legalább is az emberek nem változtak rajta. Nyugatról a Mithras-szentély oldalfala látszik ide. Oltárképét sziklába faragták, gyönyörű dombormű közepén Mithras napisten áll, tőle jobbra Phosphorus magasra emelt fáklyát, balra Hesperus lefelé fordított szövétneket tart a kezében. Alattuk a bika vérét nyaló eb és a kígyó alakjai vannak kifaragva. A szentély, melyben a római katonák a légiókban elterjedt perzsa napisten-kultuszának hódoltak. 1600 esztendős, Krisztus után a harmadik században építették és körülbelül 25 évvel ezelőtt bukkantak rá véletlenül. Közvetlen alatta húzódik a légiók országútja, amelyet Dzsingisz khán bordáitól kezdve Napóleon gránátosaiig a történelem minden nációin végigsöpört. Hing Istók története — Ezek a legrégibb emlékeink. A többi már csak érdekesség szempontjából veheti fel velük a versenyt. Csónakunk egy messze kiugró földsánc maradványai mellett suhan tova. Ujságnó kollégánk mire magyarázni kezd. — Állítólag ezen a földsáncon állt Jókai .Névtelen váram. Itt élt hosszú éveken át a nagy mesemondó francia királyleánya, aki egy holdfényes este körülbelül ezen a helyen, ahol most mi vagyunk, szemtől-szembe látta a ..halember“ Hány Istókot. Hogy a francia királyleány históriájából ii. igaz, ma már nehéz volna eldönteni. Az azonban bizonyos, hogy Hány Istók élt. Története meglehetősen fantasztikus. — 1749. március 15-én a lányság mocsaraiból egy félig állati életfi gyermeket fogtak ki a halászok, akik hol a Fertő tóban, hol a nádasokban többször találkoztak vele, de mindannyiszor eltűnt a szemeik elöl. Kitűnően úszott és állítólag percekig az alatt tudott maradni. A teste majdnem kérges volt és az ujlai közé úszóhártyaszerű bőrkeményedés nőtt Talán soha nem fogták volna el, ha a víztől meglehetősen távol, sütkérezés közben meg nem lepik. Bevitték a kapuvári várba ahol herceg Eszterházy jóvoltából mindent elkövettek, hogy kivetkőztessék állati mivoltából. Nem sokra mentek vele. Egyedül a tűzszerszámok keltették fel az érdeklődését. Valósággal piromániába esett és ha tehette gyújtogatott. Eltűnése napján majdnem a fél Kapuvárt felperzselte. Egy darabig gyönyörködött a lángokban, majd mikorészrevette, hogy az emberek fenyegetően közelednek hozzá, futásnak eredt és amint az ingovány szélét elérte, eltűnt üldözői szemei élők Amilyen nehézkesen mozgott a szárazon, olyan ügyes volt a vízben. Soha többet nem tudták elfogni pedig ezután, is czák még úszkálni hol a Fertőn, hol a Hanyság mocsaraiban. Emlékét áll a kapuvári vár udvarán még ma is őrzi egy kutyacsoportozat, amelynek ,valakia őt ábrázolja. Vihar a Fertőn A tó hirtelen kiszélesedik és meszsziről idelátszik a nezsideri Tár- hegy, ahol valamikor Ágnes és Mária özvegy királynék udvart tartottak. Akkoriban még szirmaiévár volt az egész vidék. Tárd. Seregd. Vitézfölde. Keydi Pósáteiek mind-mind árváikon határőrtelepitések voltak, a Fertő 14—15 századbeli áradásai azonban még a helyüket is elmosták. Azóta németek laknak a környéken. Ha máskép történik. ..Burgenland*4 még ma is Magyarországhoz tartozna . Az egyre erősödő szél magas hullámokat kavar körülöttünk. Vitorlásunk nyugtalanul hányódik. Halászlégényünk aggódva néz észak felé. — Látják ott azt a hatalmas hegyszakadékot — mutat el Dévény irányában. A legveszedelmesebb vihartorok. Ha onnan fűt a szél, mindig bal történik a tavon, jó volna visszafordulni vagy bemenni Rusztra. Az utóbbit választjuk. Derékszögben fordulunk meg nyugat felé. A szél oldalt kap bennünket. A vitorla majdnem a vízszintig hajlik. Mögöttük hatalmas hullmmtaraj tornyosul és abban a pillanatban, amikor csónakunkra zúdul, kilátszik a főfenék iszapos földje. Alig egyméteres a víz. A szél lehajtotta délnek ahol elöntötte a kaszálókat. Minduntalan megfeneklünk. Késő délután lesz, mire bevergődünk a ruszti csatornába. Újabb félórai csáklyázás következik és már sötétedik, amikor kikötünk. Mögöttünk bömbölve zug, harsog a titokzatos Fertő... (bj) A Csokonai-kör ! Éppen száz éve annak, hogy az 1831-iki rettenetes kolera járvány kioltotta a magyar irodalom egyik legnemesebb és hatására nézve leg-, kimagaslóbb alakjának, Kazinczy Ferencnek az életét. Az idei esztendőben a dicső nagyjaink kultuszát mindig inlyen ápoló tudományos és irodalmi egyesületeink legtöbbje meggyűjjtotta már a kegyeletes emlékezés oltártüzét az első európai műveltségű és korszakalkotó, munkássága magyar író számára. Ő volt az első író Magyarországon, aki lázas munkásságával, rendkívüli munkabírásával irodalmi életet teremtett. Mint irodalmi agitátor huszonegy kötetet kitevő levelezésével széles ez országban irodalmi működésre izgató*’., buzdított mindenkit, akiben az írói tehetségnek egy csekély szikráját vélte felfedezni. Folyóiratokat helyettesítő sűrű levelei vitték az ország minden részébe az elismerő dicséreteket, a bíráló fejtegetéseket a helyes esztétetikai elveket, hogy a dicséret és oktató irányítás által mennél szélesebb körű és mélyrehatóbb irodalmi virágzás következzék be. A kényesebb ízlést is kielégítő és művészi célokat maga elé tűző irodalom kialakulásához azonban ,o.r. kifejező, simulékony nyelvre volt szükség. Tiszteletre méltó bátorsággal hozzáfogott az addigi érdes, nehézkes és ..parasztos“ magyar nyelvnek kicsinositásához. Ezernyi akadállyal küzdve megindította a nyelvujitási mozgalmat annak élére állt s a vezető osztályok többségének nyílt ellenzése, sok elkeseredett támadása és gúnyolódása ellenére a nyelvujitás ügyét diadalra vitte. Az elsatnyult magyar irodalom felvirágoztatásán, a magyar írók ízlésének finomításán és az olvasó közönség szellemi színvonalának emelésén oly eredményesen munkálkodó nagy magyar írónak emlékezetét a debreceni Csokonai-kör is fel akarja idézni halálának centenáriuma alkalmával. Folyó évi november hó 17-én, Csokonai Vitéz Mihály születésének napján műsorán városunknak kiváló esztétái, írói és művészei közül dr. Pap Károly egyetemi ny. r. tanár a Csokonai-kör elnöke. Péterffy László a debreceni ref. leánygimnázium finom tollú tanára, ifj. dr. Liszt Nándor. Szalacsi Rácz Imre, a fiatal költői generációnak izmos tehetségei, azinczy ünnepélye Hoór-Tempis Erzsébet az országosliirü énekművésznő. Tautó Sándor gref, segédlelkész ismert szavalóművészünk, továbbá a Mácsai-dalkör énekkara fognak szerepelni. Az ünnepély részletesebb ismertetésére későbbi számainkban vissza fogunk térni. lítél november. Csalással vádolnak egy debreceni hentest Tóth Mihály debreceni hentesmester és fiatalkorú fia csalás bűntettével vádolva állottak a múlt nap a debreceni törvényszék egyik tanácsa előtt. Tóthék a múlt év őszén elmentek Pocsajba, ahol D. Szabó Jánostól vettek négy darab hízott sertést négyszáz pengőért. A vételárból 160 pengőt azonnal ki is fizettek és kijelentették, hogy a még hátralékban levő összeget akkor fogják kifizetni, amikor a debreceni vágóhídra beszállítják a sertéseket. Ez pár nap múlva meg is történt és Tóth Mihály Teleki utcai lakásán egy nap bekopogtatott D. Szabó kocsisa és jelentette fgvay a négy sertést elhozta és kéri ezeknek az árát. Tóth ekkor kijelentette, hogy jelenleg nem tud fizetni, ellenben nemsokára ismét elmegy Pocsaiba és megint rendelést eszközöl s ekkor fogja kifizetni a még hátralékos összeget.’ A kocsis lerakta a sertéseket és hazament. . Hetek múlva ismét megjelent Tóthék lakásán D. Szabó János, ekkor azonban csak Tóth Mihály anyját találta otthon, aki azt mondotta, hogy a fia Németországba utazott, holott a feljelentés szerint Tóth Mihály ebben az időben Budapesten volt és esze ágában sem volt Németországba utazni. Amint ez D. Szabó János tudomására jutott feljelentést tett Tóth Mihály ellen, akinek a bűnügyében a múlt nap tartották meg a főtárgyalást a debreceni törvényszéken. A vádlottak mindketten tagadásban voltak s a kihallgatott tanúk és sértettek sem tudtak kellő megnyugtató bizonyítékot felhozni a vádlottak bűnössége mellett. A törvényszék ezért elnapolta a '"tárgyalást és elrendeli a bizonyítás kiegészítését arra nézve, hogy a vádlottakkal szemben mennyiben áll fenn a csalás bűntette. A legközelebbi főtárgyalás valószínűleg még a jövő hónap folyamán ki lesz tűzve.