Debreczeni Ujság, 1932. április (36. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-24 / 92. szám

PM2 április 24. IZERVEZEM UJSAI Tizenötévi fegyházbüntetést kapott a nádudvari apagyilkos legény Ifj. Biró Márton bűnügye a (A Debreceni Újság tudósítójától.) A Debreceni Újság—Hajdúföld ha­sábjain részletesen beszámoltunk annak idején arról a bestiális ke­gyetlenséggel elkövetett gyilkosság­ról, amelynek a tettese ifjú Bíró Már­ton huszonhárom éves nádudvari földműves volt, aki nagy kegyetlen­séggel agyonrugdalta, majd felakasz­totta saját édesapját. A bűntény előzményei a következők: Az iszákos apa Idős Bíró Márton nádudvari jómó­dú gazdálkodó éveken keresztül meghasonlott viszonyban élt a csa­ládjával. Az utóbbi időkben Biró­ Márton az alkoholnak adta magát és alig múlt el nap, hogy részegre ne itta volna magát. Vele egy háztartás­ban lakott a legkisebbik fia, Márton is, aki nem nézte jó szemmel, hogy apja a legdurvábban viselkedik az anyjával és vele is. Több ízben fi­gyelmeztette, hogy hagyjon fel az ivással, azonban ilyenkor az öreg­ember a leggorombább hangon uta­sította vissza a fiát. A felesége pedig amikor látta, hogy a férje részegen jön haza, rendszerint átment a szom­szédokhoz és ott töltötte az éjszakát. Ugyanis nem egyszer megtörtént, hogy a részegen hazatért ember ala­posan megverte a feleségét. Mindez felforralta az anélkül is hevü­lékeny természetű ifjú Biró Mártont, akit csak a szülőapja iránti tisztelet tar­tott vissza a súlyos megtorlástól. ötven pengő története Január 29-én azonban sorsdöntő fordulat következett be. Pár nappal azelőtt idős Biró Mártonné ötven pengőt adott a férjének azzal, hogy vegyen rajta nádat, ami a házfedés­hez szükséges. Az öreg­ember azon­ban nem nádat vett a pénzen, hanem azt csaknem az utolsó fillérig elmu­latta a korcsmákban. Azután haza­ment s ekkor a felesége eltávozott hazulról, mert gondolta, hogy a ré­szeg ember ismét brutálisan fog vele bánni. Otthon maradt azonban a fia, ifjú Biró Márton, aki megvárta, amíg az apja elalszik. Azután leült az ágya mellé és óvatosan kivette a párnája alól az apja pénztárcáját, amelyben még tizenhárom pengőt talált. Ezt a pénzt arra akarta fordítani, hogy az anyjának költsége legyen a megindí­tandó válóperhez. A tizenhárom pengő elvétele után ifjú Biró Márton elment Bereczki La­jos korcsmájába és ott borozgatni kezdett. Pincérleányokkal is össze­­szűrte a levet és így a számla annyit tett ki, hogy a fiatalembernek mind­össze harminc fillérje maradt. Ezzel a pénzzel ment haza a már meglehe­tősen ittas állapotban levő fiatal­ember és útközben eszébe jutott az apja sok gonoszsága, amit vele és az anyjával szemben elkövetett. Rendkívüli módon el volt keseredve és elhatározta — a vádirat szerint — hogy most leckére tanítja az apját és ha kell, erőszakot is alkalmaz vele szemben. A fiú bosszúja Hazaérkezve, a szobában virágot gyújtott és ekkor látta, hogy az apja debreceni törvényszék előtt a deszkapadon mámoros álomban al­szik. Ez annyira felbőszítette, hogy ököllel több ízben is fejbeverte az apját. Az idősebb Biró Márton erre felébredt és szembeszállt a fiával, aki erre minden erejét összeszedte és olyan súlyos csapásokat mért az apja fejére, hogy az eszméletét vesztve rogyott össze a szoba föld­jén. Ekkor az emberi érzésből kivet­kőzött fiú patkós csizmájával hatal­mas rúgásokat mért az apja fejére. Ezután kiment és a kamarából egy borjúkötő kötelet hozott elő. Erre hurkot formált, majd ráakasztotta az apja nyakára, azután a kötelet a mestergerendán áthúzta, úgyhogy a másik végén az eszméletlen állapot­ban levő apja lógott. A kötélnek a kezében levő végét viszont egy, a falba erősített szeghez kötötte. Mi­után a gyilkosságot végrehajtotta, kiment, magára zárta az ajtót és a kulcsot beledobta a kútba. Kiderül az apagyilkosság Másnap reggel elment az anyjához a szomszédba és kérdezte tőle, hogy hol van az apja? Természetesen az öregasszony semmit sem tudott a férje távollétéről és ekkor megindult a keresés idős Bíró Márton után. Az öregasszony ki akarta nyitni a lakás ajtaját, de sehol sem találta a kul­csot. Végül is a községi jegyzőhöz mentek el, aki lakatossal kinyittatta a lakás ajtaját és ekkor megtalálták a meggyilkolt idős Biró Márton holt­testét. A fiú elment a csendőrségre és jelentette, hogy az apja öngyilkos­­sági szándékból felakasztotta ma­gát. Megindult azonnal a vizsgálat az ügyben és már a legelső pillanat­ban is látszott, hogy nem öngyilkos­ság történt, hanem bűntény áldozata lett idős Bíró Márton. Egy-két napi nyomozás után megállapította a nyo­mozó hatóság, hogy ifjú Biró Márton gyilkolta meg az apját. A főtárgyaló* Az ügyben szombaton délelőtt tar­totta meg a főtárgyalást a debreceni törvényszéken a dr. Jeney Sándor elnöklete alatt működő büntető­tanács. A főtárgyaláson ifjú Bíró Márton sírva vallotta be a bűnét. Azzal védekezett, hogy az anyja nyugalma érdekében bánt el így az apjával, aki soha sem volt jó szívvel a gyermekei és feleségei iránt. Azt tagadta, hogy szándékában lett volna a gyilkosság. Mint mondotta, csak meg akarta leckéztetni az öreget a sok gonoszsága miatt. A kihallgatott tanúk valamennyien azt vallották, hogy idős Biró Márton nagyon rab­­biátus ember volt, aki nem nézett semmit, ha ittas állapotba került és a gyermekét, valamint a feleségét is állandóan ütötte-verte. A bizonyítási eljárás lefolytatása után dr. Kádár István királyi ügyész tartotta meg vádbeszédét, utána pedig dr. Bene­dek József védőügyvéd mutatott rá az enyhítő körülményekre és lehető­leg enyhítő ítéletet kért kimondani a vádlottra. Dr. Jeney Sándor tanács­elnök alapos tanácskozás után hir­dette ki az ítéletet, amely szerint a törvényszék ifjú Bíró Márton fel­menő lehet, rokonon elkövetett s ÚJABB SZENZÁCIÓ­­ KREMATÓRIUM ügyénél nincs, mint a budapesti ..METEOR“ csillárgyár Ízléses, szép és jó kivitelű csillárjai, melyeket a debreceni lerakat gyári árban az országban legolcsóbban árusít. AZ UJ 101-IK TYPUS 4 LÁNGÚ CSILLÁR, AKÁR LETELI,. AKÁR FELFELT KARRAL DÍJMENTESEN­­ FELSZERELVE . . . “ * • Ezen­kívül szebbnél-szebb kü­lönböző typusus csillárok lakáson díjmentesen felsze­relve ........................... Éjjeliszekrény lámpák er­nyővel ...................... P 5.— Gyönygyrojtos ernyő . . P 5.50 Tempó olvasó lámpa (törv. védett eredeti) izzóval P 4.— „METEOR“ csillárgyár BUDAPEST — DEBRECEN Ferenc József­ ut 9. sz. (Arany Bika mellett.) BBS szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és őt ezért tizenöt évi fegyházbüntetésre ítélte. Az ítéletben úgy a vádlott és védője, mint a királyi ügyész megnyugodott s igy az jogerős lett. A Szinpártoló Egyeslet akciója a színész konzorcium megsegítése érdekében Május elsején lesz a Szinpártoló Egyesület második matinéja (A Debreceni Újság tudósítójától! A „Debreceni Újság—Hajdúföld" már jelentette, hogy a Szinpártoló Egyesület május elsején megrendezi második művész-matinéját,­ amelynek keretében Harsány­ Zsolt, a neves fő­városi író is fellép. Az előadás dél­előtt 11 órakor kezdődik a Csokonai színházban az alábbi műsorral s a tiszta jövedelem a debreceni színé­szet felsegélyezését szolgálja. 1. Prolog. Dr. Liszt Nándortól. Elő­adja: Jurik Ica színművésznő. 2. Megnyitó. Tartja: Koncz Aurélné úrnő, a Dóczy-intézet igazgatója. 3. Költemények. Irta és felolvassa: Baja Mihály, a Petőfi Társaság tagja. 4. a) Gounod: Faust, Margareta dala; b) Farkas Ödön: „Tavasz“. Énekli: tolcsvai Bónis Malvin urleány. Zongorán kísér: Török Emil. 5. a) Ady: Álmodik a nyomor; b) Kosztolányi: Játék; c) M. Csűrös Feri: „Vighatás“. Szavalja: dr. Marko­­vicsné Csűrös Feri úrnő. 6. Harsány­ Zsolt, a Petőfi Társa­ság tagjának felolvasása. Belépti dijak: földszinti családi pá­holy P 8.­, földszinti kis páholy P 4.80, I. emeleti családi páholy P 6.—, I. em. kispáholy P 3.60, II. em. kis­­páholy P 2.40, támlásszék I—IV. sor P 1 —, V—XII. sor —.80 fillér, XIII —XVII. sor —.60 fillér. Jegyek előjegyezhetők és kaphatók a színházi pénztárnál. A Debreceni Színpártoló Egyesület szózata a közönséghez A nyomasztó gazdasági helyzet a porbasujtott országunk minden lako­sára ólomsúllyal nehezedik, érzi an­nak nyomását a társadalom minden osztálya, minden csoportja, de mégis legnagyobb mértékben érzik vidéki színészeink, akik arra vannak hivatva, hogy gondjaik közepette kedélyt, vi­gaszt, nemes szórakozást, reményt nyújtsanak az elcsüggedt lelkekbe, vi­lágosságot a sötétségbe. Érzi is ezt a magyar nemzet társadalma, közelebb­ről a mi helyi társadalmunk is és ke­resi a kivezető utat, a segítséget a helyi színészet átvezetőjében. A város bölcs vezetősége, a társadalom legkü­lönbözőbb rétegei, hírlapjaink mind­mind felemelik szavukat nyújtják se­gítő kezüket a válsággal küzdő, de ideális reménykedéssel és önuralom­mal küzdő színészeink felé. Mi, akik azzal a céllal csoportosu­lunk, hogy a helyi színészet állandó pártfogói legyünk és minden lehetőt elkövessünk e cél elérésére, szintén felemeljük kérő szavunkat Debrecen város intelligens közönségéhez: ve­gyék szívükre a helyi művészet ügyét, pártfogolják minden elismerést meg­érdemlő színtársulatunkat és ideális lelkük sugallatát követve­­látogassák maguk a színházat és bírják látogat­­ásra barátaikat, ismerőseiket s ily módon biztosítsák azt, hogy a dicső múltú Csokonai-színház kapui be ne zárassanak. Dr. Perjéssy Mihály elnök. Társadalmi egyesületek ankétja a színház megsegítése ügyében Debrecen város színházi bizottsága már régebben felkérte dr. Perjéssy Mihály ítélőtáblás tanácselnököt, a Színpártoló Egy­esület elnökét, hogy hívja össze a társadalmi egyesületeket a Csokonai színház társulatának tár­sadalmi úton való megsegítése ügyé­ben. Az ankét sürgős összehívását most szomorúan aktuálissá tette az az is­mert körülmény, hogy a Csokonai színház társulata konzorcionális ala­pon működik. Épen ezért dr. Perjéssy Mihály el­nök a Színpártoló Egyesület elnöki tanácsának felkérése alapján is elha­tározta, hogy az ankétet a legrövi­debb időn belül összehívja. Az ankétet szerdán délután 6 óra­kor tartják meg a debreceni Újságíró Clubnak az Arany Bika félemeletén levő helyiségében. Út- és udvarburkollásokat termés és faragott kővel, téglával, vagy betonnal a legjobb kivitel­ben, a legolcsóbb árban vállalnak. Bath­ha István és Tarsán követőmestere, Ispotály­ utca 3-b.

Next