Debreczeni Ujság, 1932. november (36. évfolyam, 247-270. szám)

1932-11-13 / 256. szám

54 A turáni népek történelmének tanítása az iskolákban Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! A turáni népek történetét már re­­­­gebben tanulmányozva, többször is akartam már szót tenni azért, hogy középiskoláinkban ezek történelmét csak igen kis keretekbe szorítva ta­nítják talán még most is, de az én időmben legalább is alig volt róla szó,­­ annál kimerítőbben kellett foglalkozni minden más fajta nép történelmével. Hogy mégis szót emelek emiatt, erre az indított, hogy dr. Darkó Jenő egyetemi tanár úr két előadását hal­lottam a szabadegyetem előadásai­nak sorozatában. Oly dolgokat hal­lottunk ezeken az előadásokon, ame­lyek min­den turáni származású hall­gatót büszkeséggel tölthettek el. Akkor, amikor a Trianonban ta­nácskozó hatalmas urak olyan tudat­lanok voltak, hogy nem ismerték a magyar nemzet történelmét, de ta­lán azt sem tudták, hol keressék a térképen ezt az országot, a mi kö­zépiskoláinkban elbuktatják azt a ta­nulót, aki nem tud rögtön odabökni ujjával a térképen a tanár kérdésére, hogy hol van a Fokföld, vagy a Bramaputra, vagy a Biscaya öböl, vagy Davalagiri­s nem tudja, hogy ez hány méter hosszú, vagy magas stb. vagy miért vesztek össze a gö­rögök a föníciaiakkal, vagy a rómaiak a karthagóiakkal stb. Mi akadályozza még most is, hogy a magyar középiskolákban megis­mertessék ősi turáni népek kultúrá­ját, csak nem a tanulók túlterhelt­sége? Hiszen ezen az előbb említett két órán többet lehetett ebből ta­nulni, mint a nyolc gimnáziumon ke­resztül! Miért kell inkább foglalkozni idegen népek történelmével többet? És vájjon melyik az a nemzet, amely nem a maga történelmét tartja a leg­fontosabbnak? Így nem csoda, ha talán még most is azt hiszik, hogy voltak kutyafejű­ tatárok s a tatárok és törökök rendszertelen hordákban törtek a „kultur“ nemzetekre. Persze azért győztek! Lehet-e akkor cso­dálkozni az idegen népeken, ha nem tudnak a magyarokról semmit,­­ jóllehet őseinek műveltsége sok te­kintetben felette állót ezen „kultur“ népek műveltsége fölött. Miért kel­lett belenevelni a nemzetbe az ide­genimádatot a nemzeti büszkeség helyett. Nem állítom, hogy bennünk nincs hiba, de viszont hány, meg hány kárát vallottuk már a nyugati kultúra befolyásának, vagy tagad­­hatja-e valaki, hogy az erkölcsi le­csúszás mindig onnan jött?! Miért kell mindenben az u. n. műveit nyu­gatot majmolni eldobva magunktól nemcsak a szép ősi viseletét, amely­nek nincs párja, de az ősi szokáso­kat, erkölcsöket ősi kultúrát és min­dent, ami turáni és frivol öltözetben, frivol zene és gondolkodás mellett nyugati majmokká vedlem­. Századokon át harcoltunk turáni fajú rokonainkkal, elég rossz politi­kával, ahelyett, hogy velük szövet­keztünk volna, s emiatt kell most a nyugati „kultur“-népek pofoncsapá­sait eltűrnünk s jóindulatukért kö­nyörögni. Hát idáig fejlesztették ben­nünk a turáni büszkeséget visszafelé, Trianonban megkaptuk a jutalmun­kat. Minden nagy csapás és veszede­lem után jött a nagy nemzeti megúj­hodás, ez mentett meg bennünket minden időkben az elenyészéstől, most is egy ilyen megújhodásnak kellene jönni, de csak az ősi erköl­csök alapján, hogy megmenthessük nemzeti sajátságainkat és létünket,­­ de az erre nevelést már az első elemista gyermeknél kellene meg­kezdeni. Sz. Gy. Vértessy István téglagyáros meghalt Debrecen város iparos társadal­mát nagy gyász érte idős Vértessy István téglagyáros 77 éves korában elhunyt. A megboldogult réci debreceni iparos család sarja, ki kora ifjúságá­tól kezdve munkával szolgálta vá­rosát és h­azáját. Fiatal korában a 39-ik gyalogez­red kötelékében részt vett Bosznia okkupációjában és Tuzlánál súlyo­san megsebesült. A bosnyák háború befejezése tán átvette a Balogh Mi­hály városi főmérnök 1852-ben ala­pított téglagyára vezetését és azt felvirágoztatta, ő szereltette be az első körkemencét Debrecenben mi­által a tégla minőségét erősen meg­javította. A téglagyár virágkorát akkor érte el, mikor Vértessy Ist­ván bevezette a magasabb kerámia készítését és égetését. A fazekasok által ősidők óta­­készített egvszerű­ cincskályha helyet­t külföldi min­tára a mázos csempés zserénkálidia készítését és égetést próbálta meg. Debreceni agyagból gyártatta a csempéket és szénen mázoltatta. Próbái, nagyon beváltak és ez­zel megmutatta, hogy­­ a debreceni agyag nemcsak vályor tégla gyártá­sára hanem finomabb cseremá­- elő­állítására is nagyon alkalmas. A­ szén mázas erős cserénkályhák ma is számos debreceni jómódú no­­­gárházban megtalálható. A kályha csempe gyártásnál nem állott meg. Művészi­­kiállítású ma­gyaros cserepeket is gyártott Már­most is található néhány azokból a szód kiállítású magyaros díszítésű kulacsokból, melyet a háború előtt a Balogh—Vértessy téglagyár állí­tott elő. Sajnos a külföldi áruk és a magyar közömbösség kiszorítoták ezeket az árukat. Balogh Mihály főmérnöknek 1902- ben bekövetkezett halála után maga vette át a gyár vezetését és miha­mar belenett a gyárba Balogh István földbirtokos is, azóta a gyár Balogh —Vértessy néven megy. Vértessy István volt az, aki a víz­hiányban szenvedő Debrecenben az első strand­fürdőt megépítette. Hogy szükség volt rá, mutatja az, hogy a Vértessy strand azonnal nagy lá­­togatottágnak örvendett. A debreceni Polgárnak ez a sok­oldalú tevékenysége foglalta­­e mun­kás életét. Emellett kitűnő férf­­iú családapa volt, aki izén nagy csalá­dot nevelt fel a város és a haza ja­vára. A gyermekeknek árváknak nagy jóltevője és igazi atyma, akik mind hálával gondolnak az elhunytra Most a tevékeny lélek kialudt. A megboldogult konorsóját a hit hit­ves, szerető gyermekek rokonok és tiszteink a lilák körül és kisérik utol­só útjára-Idős Vértessy István temetése 13-án vasárnap délután 3 órakor lesz a köztemető nagy szertartási termében. Halála gyászba hordasa a Vér­tessy, Balogh, Thrón, Pásztor csa­ládokat. Pethő Lajos ny. műszaki tanácsos apósát gyászolja az el­hunytban. Hiláb­a ment egy öreg gazda, mert gyermekei nem akarták eltartani (A Debreceni Újság tudósítójától.) Megdöbbentő öngyilkosság történt Hajdúnánáson, ahol id. Mónus Imre, aki nemrégiben még jómódú gazda volt, egy akácfára felakasztotta ma­gát és mire észrevették, meghalt. A 82 éves öregembert rendkívül elkese­rítette, hogy hat gyermeke közül, akik felváltva tartották apjukat, akadt egy, aki nem akarta vállalni a tartást.­­ Hajdúnánáson még egy másik öngyilkossági kísérlet is tör­t­ént. Berszián József nyugdíjas szí­nész nagy nyomora miatt felakasz­totta magát, azonban felesége idejé­ben levágta a kötélről. i­ on­ A debreceni hőforrás vize­­i Margit-fürdőben teljesen tisztán, idegen víz hozzáadásai nélkül orvosi felügyelet alatt 38—40 C° fokra lehűtött állapotban, állandóan frissen és tisztán áll a közönség rendelkezésére. A hőforrás vize úgy külön a nők, mint külön a férfiak által egész nap csak a Margit-fürdőben használható. Fürdőjegy áns (Q­­g a M­argit-fürdő pénztáránál....................................• * Villamoson oda- és visszautalásra érvényes f­ürdőjegy (minden villamoskalauznál váltható) * « DEKRECHEMI ÚJSÁG 1932. NOVEMBER 13. (VASÁRNAP) M©sí jon meg a szerelem ! Lásd, idáig néma voltam, föld porába lehajoltam s bámultam csüggetegen ... Most jön meg a szerelem! A szerelem most jön értem csillogó felhőszekeren! Nézd, a felhő ellebeg! Csókolom a lelkedet? Csókolom piros ajkadnak ifjú gyászát, leánykorod mélabúját, ebbe zártad szívedet, — míg álmodott! Csókolom sötét szemednek ablakát, amelyen át nézted ősszel, mint rázzák a fák lombjuk esthajnalát! Csókolom munkás kezednek tíz csepp ujját: éveken e tíz lebbenő motóla szőtte-fonta életem! S tested tavaszát, amelyből — nézd! — felröppent s itt szalad kisfracska, kisleányka, két kis fürge pittypalatty! GULYÁS PÁL. Öngyilkos lett egy mzikepércsi földmives A mikepércsi csendőrség jelentette a debreceni rendőrségnek, hogy La­katos Mihály 27 éves földmives a Bellegelő 374. számú tanyán revol­verrel hasba lőtte magát. A súlyos állapotban lévő embert megpróbálták beszállítani a klinikára, azonban a szerencsétlen Lakatos úgyszólván a­­klinika kapujában meghalt. Tettének oka eddigelé ismeretlen. Csokonai emlékünnepély november 22-én (A Debreceni Újság tudósítójától.) A Csokonai-kör, mint minden év­ben, úgy az idén is méltó keretek között ü­ti meg városunk nagy költő­jének, Csokonai Vitéz Mihálynak az emlékét. Ezen nagyobb szabású em­lékünnepély november 22-én, kedden délután hat órai kezdettel lesz a Kol­légium dísztermében. A részletesebb műsort a közelebbi lapszámokban fogjuk közölni. Műsoron városunknak jeles előadói és művészei fognak sze­repelni. Kulturest a Levente-Otthonban Vasárnap, november 13-án, este 8 órai kezdettel, Péterfia utca 28. szám alatt műsoros estét rendez a Levente- Otthon. Az est műsora a következő: 1. Nyitány. Játsza a levente zenekar. 2. Egy ily tipp. Szereplők Hencz Bö­zsike, Kiss Rózsika, Herskovits L., és Schvarcz Sándor leventék. 3. Ma­gyar dalok. Előadja Megyeri Tibor levente. 4. Egy felvonásos vígjáték. Személyek: Kiss Rózsika, Herskovics Laci, Tarr Lajos, Szabó Gyula és Göcs Zsiga leventék. 5. A néma em­ber: Schvarcz Sándor, Csillag Ernő, Herskovics László és Béla, Szabó Gyula és Tarr Lajos levetek. Műsor után tánc. Főrendező: G. Suta Gyula főoktató. Lalii® 7 kmié * egyszer kell csupán a napilapban meghirdetni, 10 szó 50 fillér, hirdetés feladási helye: Kossuthi. utca 3.,

Next