Debreczeni Ujság, 1932. november (36. évfolyam, 247-270. szám)
1932-11-13 / 256. szám
54 A turáni népek történelmének tanítása az iskolákban Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! A turáni népek történetét már regebben tanulmányozva, többször is akartam már szót tenni azért, hogy középiskoláinkban ezek történelmét csak igen kis keretekbe szorítva tanítják talán még most is, de az én időmben legalább is alig volt róla szó, annál kimerítőbben kellett foglalkozni minden más fajta nép történelmével. Hogy mégis szót emelek emiatt, erre az indított, hogy dr. Darkó Jenő egyetemi tanár úr két előadását hallottam a szabadegyetem előadásainak sorozatában. Oly dolgokat hallottunk ezeken az előadásokon, amelyek minden turáni származású hallgatót büszkeséggel tölthettek el. Akkor, amikor a Trianonban tanácskozó hatalmas urak olyan tudatlanok voltak, hogy nem ismerték a magyar nemzet történelmét, de talán azt sem tudták, hol keressék a térképen ezt az országot, a mi középiskoláinkban elbuktatják azt a tanulót, aki nem tud rögtön odabökni ujjával a térképen a tanár kérdésére, hogy hol van a Fokföld, vagy a Bramaputra, vagy a Biscaya öböl, vagy Davalagiris nem tudja, hogy ez hány méter hosszú, vagy magas stb. vagy miért vesztek össze a görögök a föníciaiakkal, vagy a rómaiak a karthagóiakkal stb. Mi akadályozza még most is, hogy a magyar középiskolákban megismertessék ősi turáni népek kultúráját, csak nem a tanulók túlterheltsége? Hiszen ezen az előbb említett két órán többet lehetett ebből tanulni, mint a nyolc gimnáziumon keresztül! Miért kell inkább foglalkozni idegen népek történelmével többet? És vájjon melyik az a nemzet, amely nem a maga történelmét tartja a legfontosabbnak? Így nem csoda, ha talán még most is azt hiszik, hogy voltak kutyafejű tatárok s a tatárok és törökök rendszertelen hordákban törtek a „kultur“ nemzetekre. Persze azért győztek! Lehet-e akkor csodálkozni az idegen népeken, ha nem tudnak a magyarokról semmit, jóllehet őseinek műveltsége sok tekintetben felette állót ezen „kultur“ népek műveltsége fölött. Miért kellett belenevelni a nemzetbe az idegenimádatot a nemzeti büszkeség helyett. Nem állítom, hogy bennünk nincs hiba, de viszont hány, meg hány kárát vallottuk már a nyugati kultúra befolyásának, vagy tagadhatja-e valaki, hogy az erkölcsi lecsúszás mindig onnan jött?! Miért kell mindenben az u. n. műveit nyugatot majmolni eldobva magunktól nemcsak a szép ősi viseletét, amelynek nincs párja, de az ősi szokásokat, erkölcsöket ősi kultúrát és mindent, ami turáni és frivol öltözetben, frivol zene és gondolkodás mellett nyugati majmokká vedlem. Századokon át harcoltunk turáni fajú rokonainkkal, elég rossz politikával, ahelyett, hogy velük szövetkeztünk volna, s emiatt kell most a nyugati „kultur“-népek pofoncsapásait eltűrnünk s jóindulatukért könyörögni. Hát idáig fejlesztették bennünk a turáni büszkeséget visszafelé, Trianonban megkaptuk a jutalmunkat. Minden nagy csapás és veszedelem után jött a nagy nemzeti megújhodás, ez mentett meg bennünket minden időkben az elenyészéstől, most is egy ilyen megújhodásnak kellene jönni, de csak az ősi erkölcsök alapján, hogy megmenthessük nemzeti sajátságainkat és létünket, de az erre nevelést már az első elemista gyermeknél kellene megkezdeni. Sz. Gy. Vértessy István téglagyáros meghalt Debrecen város iparos társadalmát nagy gyász érte idős Vértessy István téglagyáros 77 éves korában elhunyt. A megboldogult réci debreceni iparos család sarja, ki kora ifjúságától kezdve munkával szolgálta városát és hazáját. Fiatal korában a 39-ik gyalogezred kötelékében részt vett Bosznia okkupációjában és Tuzlánál súlyosan megsebesült. A bosnyák háború befejezése tán átvette a Balogh Mihály városi főmérnök 1852-ben alapított téglagyára vezetését és azt felvirágoztatta, ő szereltette be az első körkemencét Debrecenben miáltal a tégla minőségét erősen megjavította. A téglagyár virágkorát akkor érte el, mikor Vértessy István bevezette a magasabb kerámia készítését és égetését. A fazekasok által ősidők ótakészített egvszerű cincskályha helyett külföldi mintára a mázos csempés zserénkálidia készítését és égetést próbálta meg. Debreceni agyagból gyártatta a csempéket és szénen mázoltatta. Próbái, nagyon beváltak és ezzel megmutatta, hogy a debreceni agyag nemcsak vályor tégla gyártására hanem finomabb cseremá- előállítására is nagyon alkalmas. A szén mázas erős cserénkályhák ma is számos debreceni jómódú nogárházban megtalálható. A kályha csempe gyártásnál nem állott meg. Művészikiállítású magyaros cserepeket is gyártott Mármost is található néhány azokból a szód kiállítású magyaros díszítésű kulacsokból, melyet a háború előtt a Balogh—Vértessy téglagyár állított elő. Sajnos a külföldi áruk és a magyar közömbösség kiszorítoták ezeket az árukat. Balogh Mihály főmérnöknek 1902- ben bekövetkezett halála után maga vette át a gyár vezetését és mihamar belenett a gyárba Balogh István földbirtokos is, azóta a gyár Balogh —Vértessy néven megy. Vértessy István volt az, aki a vízhiányban szenvedő Debrecenben az első strandfürdőt megépítette. Hogy szükség volt rá, mutatja az, hogy a Vértessy strand azonnal nagy látogatottágnak örvendett. A debreceni Polgárnak ez a sokoldalú tevékenysége foglaltae munkás életét. Emellett kitűnő férfiú családapa volt, aki izén nagy családot nevelt fel a város és a haza javára. A gyermekeknek árváknak nagy jóltevője és igazi atyma, akik mind hálával gondolnak az elhunytra Most a tevékeny lélek kialudt. A megboldogult konorsóját a hit hitves, szerető gyermekek rokonok és tiszteink a lilák körül és kisérik utolsó útjára-Idős Vértessy István temetése 13-án vasárnap délután 3 órakor lesz a köztemető nagy szertartási termében. Halála gyászba hordasa a Vértessy, Balogh, Thrón, Pásztor családokat. Pethő Lajos ny. műszaki tanácsos apósát gyászolja az elhunytban. Hilába ment egy öreg gazda, mert gyermekei nem akarták eltartani (A Debreceni Újság tudósítójától.) Megdöbbentő öngyilkosság történt Hajdúnánáson, ahol id. Mónus Imre, aki nemrégiben még jómódú gazda volt, egy akácfára felakasztotta magát és mire észrevették, meghalt. A 82 éves öregembert rendkívül elkeserítette, hogy hat gyermeke közül, akik felváltva tartották apjukat, akadt egy, aki nem akarta vállalni a tartást. Hajdúnánáson még egy másik öngyilkossági kísérlet is történt. Berszián József nyugdíjas színész nagy nyomora miatt felakasztotta magát, azonban felesége idejében levágta a kötélről. i on A debreceni hőforrás vizei Margit-fürdőben teljesen tisztán, idegen víz hozzáadásai nélkül orvosi felügyelet alatt 38—40 C° fokra lehűtött állapotban, állandóan frissen és tisztán áll a közönség rendelkezésére. A hőforrás vize úgy külön a nők, mint külön a férfiak által egész nap csak a Margit-fürdőben használható. Fürdőjegy áns (Qg a Margit-fürdő pénztáránál....................................• * Villamoson oda- és visszautalásra érvényes fürdőjegy (minden villamoskalauznál váltható) * « DEKRECHEMI ÚJSÁG 1932. NOVEMBER 13. (VASÁRNAP) M©sí jon meg a szerelem ! Lásd, idáig néma voltam, föld porába lehajoltam s bámultam csüggetegen ... Most jön meg a szerelem! A szerelem most jön értem csillogó felhőszekeren! Nézd, a felhő ellebeg! Csókolom a lelkedet? Csókolom piros ajkadnak ifjú gyászát, leánykorod mélabúját, ebbe zártad szívedet, — míg álmodott! Csókolom sötét szemednek ablakát, amelyen át nézted ősszel, mint rázzák a fák lombjuk esthajnalát! Csókolom munkás kezednek tíz csepp ujját: éveken e tíz lebbenő motóla szőtte-fonta életem! S tested tavaszát, amelyből — nézd! — felröppent s itt szalad kisfracska, kisleányka, két kis fürge pittypalatty! GULYÁS PÁL. Öngyilkos lett egy mzikepércsi földmives A mikepércsi csendőrség jelentette a debreceni rendőrségnek, hogy Lakatos Mihály 27 éves földmives a Bellegelő 374. számú tanyán revolverrel hasba lőtte magát. A súlyos állapotban lévő embert megpróbálták beszállítani a klinikára, azonban a szerencsétlen Lakatos úgyszólván aklinika kapujában meghalt. Tettének oka eddigelé ismeretlen. Csokonai emlékünnepély november 22-én (A Debreceni Újság tudósítójától.) A Csokonai-kör, mint minden évben, úgy az idén is méltó keretek között üti meg városunk nagy költőjének, Csokonai Vitéz Mihálynak az emlékét. Ezen nagyobb szabású emlékünnepély november 22-én, kedden délután hat órai kezdettel lesz a Kollégium dísztermében. A részletesebb műsort a közelebbi lapszámokban fogjuk közölni. Műsoron városunknak jeles előadói és művészei fognak szerepelni. Kulturest a Levente-Otthonban Vasárnap, november 13-án, este 8 órai kezdettel, Péterfia utca 28. szám alatt műsoros estét rendez a Levente- Otthon. Az est műsora a következő: 1. Nyitány. Játsza a levente zenekar. 2. Egy ily tipp. Szereplők Hencz Bözsike, Kiss Rózsika, Herskovits L., és Schvarcz Sándor leventék. 3. Magyar dalok. Előadja Megyeri Tibor levente. 4. Egy felvonásos vígjáték. Személyek: Kiss Rózsika, Herskovics Laci, Tarr Lajos, Szabó Gyula és Göcs Zsiga leventék. 5. A néma ember: Schvarcz Sándor, Csillag Ernő, Herskovics László és Béla, Szabó Gyula és Tarr Lajos levetek. Műsor után tánc. Főrendező: G. Suta Gyula főoktató. Lalii® 7 kmié * egyszer kell csupán a napilapban meghirdetni, 10 szó 50 fillér, hirdetés feladási helye: Kossuthi. utca 3.,