Debreczeni Ujság, 1941. január (45. évfolyam, 2-25. szám)
1941-01-24 / 19. szám
SZERKESZTŐSÉG-KIADÓHIVATAL FERENCZ JÓZSEF-ÚT 68. SZÁM. TEL.: 21-90. ÉJJEL 10-TŐL 23-48.HUNDIKOKK ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGÉSZ ÉVRE 30 PENGŐ, FÉL ÉVRE 13 PENGŐ, HAVONTA 2.50 P (TRIANON 21.) 1941 JANUÁR 24 PÉNTEK KÉR. POLITIKAI NAPILAP XLV. ÉVFOLYAMÁUL SZÁM Véres polgárháború dúl Romániában Gróf Teleki Pál miniszterelnök a gazdasági feladatokról, az ellátásról, az erdélyi pártról, a magyar külpolitikáról, a román kérdésről, a honvédelmi miniszter németországi látogatásáról s a magyarság fontos kérdéseiről „A múlt év a nemzeti eredmények éve volt, az 1941. évet pedig* a megnagyobodott ország újjáépítésének első évének nevezhetjük** Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter bemutatkozó beszéde a Magyar Élet Pártja első idei értekezletén Február folyamán javulni fog a vasúti forgalom Budapest, január 23. A Magyar Élet Pártja csütörtök este tartotta Esterházy utcai párthelyiségében vitéz Lukács Béla országos elnök elnöklésével ezévi első pártértekezletét, mely iránt a párt képviselő tagjai, valamint felsőházi tagjai részéről is rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Vitéz Lukács Béla országos elnök az újévi munka megkezdésekor tisztelettel és ragaszkodással üdvözölte Teleki Pál gróf miniszterelnököt, a párt vezérét. A Párt tagjai nagy tapssal és éljen...-isel kisérték az országos elnök szavait. Vitéz Lukács Béla ezután Laky Dezsőnek tárcanélküli miniszterré történt kinevezéséről emlékezett meg, majd gróf Teleki Mihályról a földmivelésügyi tárca részéről saját kérelmére történt felmentése alkalmából. Örömmel jelentette be, hogy gróf Teleki Mihály továbbra is erőteljesen kíván résztvenni a párt munkájában, amelyet a Párt köszönettel fogad. Szeretettel és bizalommal köszöntötte ezután báró Bánffy Dániel földmivelésügyi minisztert, aki az erdélyi magyarság elismert értéke. Beszámolt ezután az országos elnök a párt erőteljes propaganda és szervező munkásságának előrehaladásáról. Végül a pártértekezlet az elnök javaslatára a második és harmadik alelnöki tisztséget vitéz Magasházy Lászlóval és Pataky Lászlóval töltötte be. A szervezési csoport vezetésével megbízta vitéz Faragó Edét, vitéz Bobory Györgyöt pedig megválasztotta a pártvezetőség tagjául. Báró Bánffy Dániel felszólalása Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter szólalt fel ezután és köszönetet mondott a pártnak a meleg fogadtatásért és nagy bizalmáért, hangsúlyozva, hogy minden erejével igyekezni fog a beléje helyezett bizalomnak megfelelni. Erdélyből, mint gazda és birtokos, magával hozta a földnek és az érte való munkának igaz szeretetét és ismeretét. Kényszerű távlatból, de beható érdeklődéssel viseltetett mindig az anyaország gazdasági és egyéb problémái iránt, s így nem tájékozatlan. De nem is áll segítség nélkül sem, mert Bárczay János földmivelésügyi államtitkár, a magyar gazdatársadalom igen értékes tagja. Kérte a pártot, s az ország egész társadalmát, hogy legyenek segítségére, mert csak az összetartás, a vállvetett közös munka vezethet igazi eredményekre. Az együttműködés célját szolgálják a gazdasági miniszteri értekezletek s az, hogy a gazdasági miniszterek egymás munkáját kiegészítve egységes összefogó gazdasági terv szerint dolgozzanak. Elődjének javaslatait átvette és igyekezni fog azokat a Vácr-félék ország érdekében értékesíteni. Látta és tapasztalta az erdélyi súlyos agrárreform rossz és jó oldalait és igyekezni fogja ezeket a tapasztalatokat is a nemzet javára értékesíteni. Elsőrendű fontossága a falusi lakosságnak a kertes házhelyekhez való juttatása, de tudatában van annak is, hogy a nemzet tápláló és fenntartó eleme az önálló független gerinces kisgazda társadalom, amelynek megerősítését céltudatosan elő kell mozdítanunk. A kisgazdatársadalom azonban csak úgy tudja hivatását betölteni, ha kell. Ezután a miniszterelnök szólalt fel. — Elsősorban legyen szabad magam, a kormány többi tagjai és pártvezértársam nevében is viszonozni azokat a meleg üdvözléseket. — kezdette beszédét Teleki Pál — amelyeket az Újév alkalmából a párt elnökén és alelnökén keresztül hozzám intéztek. A múlt év azt mondhatnám, a nemzeti eredmények éve volt. Nagy területek és a magyar szívhez különösen közelálló területek nagyszámú népességgel tértek vissza. Nemcsak számbeli, de tartalmi gyarapodás is ez. Tartalmi gyarapodás egyes rétegekben, de tartalmi gyarapodás az ország gazdasági életének kiegyenlítettségekben is.“ Ma, amikor a visszatérés néhány hónappal mögöttünk van valahogyan egybe foglalhatjuk már a Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély és a keleti országrészek visszatérésének jelentőségét. Az 1941. évet pedig, azt hiszem a múlt évvel szemben, amelyet a nagy nemzeti eredmények évének neveztünk,a megnagyobbodott ország újjáépítése első évének nevezhetjük.Ezzel egyszersmind azt is megmondottam, gzdasági tudással rendelkezik. Ezért a szakoktatás kiterjesztése a legfőbb problémánk egyike. Nem kisebb jelentőségű azonban az árvizek és belvizek kérdése, amelyeknek szabályozását államosítva az egész országot átfogó egységes terv szerint lehet csak tökéletesen megoldani. . . De nem akar programot adni, ez talán még nem is volna időszerű az ő részéről. Körülöttünk második éve dúl a háború s akárt mert mi nem forgatjuk a fegyvert, nem lehet mondani hogy kivelt állunk rajta. Ránk a termelés munkája hárul. Mindent elkövetünk, hogy a termelést nemcsak folytathassuk, hanem fokozhassuk is. Mivel a piac szükségleteihez alkalmazkodnunk kell, természetesen a mezőgazdaságot bizonyos irányításnak is alá kell vetnünk. Végül hangsúlyozta, hogyha valaha, a mai nehéz történelmi időkben nagy szükség van az egységre. A párt tagjai, hosszantartó lelkes éljenzéssel fogadták a földmivelésügyi miniszter szavait, hogy mi jellemzi munkánkat a múltban és a jövőben. A visszanyert országrészek beilleszkedésének munkája különösen nehéz munka volt, még azonban nincs befejezve a Felvidéken sem, nemhogy Erdélyben. A következő esztendőt már az ország újáépítésének munkája jellemzi, részben az ebbeli előmunkálatok alapján, jóllehet ez az év nagyon nehéz európai események éve lesz. De bármennyire is nehéz, nagyon súlyos krízisek esztendeje lesz ez az év, az ország építésével nem várhatunk addig, amíg ezek az idők elmúlnak. Eléggé emberek vagyunk a magunk talpán és eléggé magyarok, akiknek ősei már ezer nehézségen átjutottak ahhoz, hogy ilyen esztendőben is tudjunk nyugodtan és konzekvensen dolgozni. Az újjáépítés feladatait legfőképen három körben látom. Elsővonalú feladatoknak tekintem azokat, amelyek különösen a közeli idők szempontjából a legfontosabbak és mondjuk, olyan feladatok, amelyek rövid időperiódusok változó feladatai : gazdasági téren, közigazgatás terén és kulturális téren. Ezek mögött van egy másik vonal — ez a „vonal“ szó talán nem is jó, helyette másik síkot lehetne mondani — s ez a nemzet örökévalóság síkja. Ott más feladatok rajzolódnak: az államépítés és társadalomépítés feladatai. Ebben az öt körben foglalhatnám tulajdonképen össze mindazt, ami ránk vár, mint feladat. Most rátérek ezekre egyenként. A gazdasági feladatok —■ Méltóztattak tudni, hogy a gazdasági feladatok tervszerű összefogásával a Kormányzó Úr előterjesztésemre Reményi Schneller Lajos pénzügyminisztert bízta meg. Szerves és tervszerű munkában fogja össze a gazdasági minisztereknek és a gazdasági minisztériumoknak feladatkörét. Én ezt a tervszerű munkát most nem részletezem, mert a pénzügyminiszter úr alkalmat fog találni arra, hogy a legközelebb, éspedig azt hiszem az országgyűlés előtt kifejtse munkaprogramját, amelyen mi ketten a gazdasági miniszter urakkal együtt dolgoztunk és amelyhez már a minisztertanács is hozzájárult. Erről én csak annyit szeretnék mondani, hogy ebben a programban számoltunk a jelen és közeljövő nehézségeivel. De készülünk arra a nagy országot építő munkára is, amely az európai háború végével és a hadicélokra való munka és gyártás befejeztével vár ránk. Végül pedig lelkesedés és idealizmus is kell a dologhoz és hazafias érzés a lelkesedésen és idealizmuson túl, amely minden munkánkban benne van. Engedtessék meg nekünk, hogy e közvetlen célok mögött lássuk a távolabbi nagy célokat is, amelyek a nemzetre várnak, amelyeket nagy részükben már nem ez a kormány fog megvalósítani talán, amelyek a nemzetnek mintegy 50 évre terjedő hosszabb munkaprogramját adják, amelynek látása nélkül azonban a jelen munkája nem végezhető el. Nekünk az emberek ellátása a közellátás kérdése külön problémánk az előttünk álló háborús időszakban és abban az időszakban, amelyet a háború utórezgési időszakának nevezünk. Ezt a feladatot vállalta Laky Dezső barátom. Nem könnyű, hanem inkább odiozul fel( Gróf Teleki Pál miniszterelnök nagy beszéde