Debreczeni Ujság, 1941. január (45. évfolyam, 2-25. szám)

1941-01-24 / 19. szám

SZERKESZTŐSÉG-KIADÓHIVATAL FERENCZ JÓZSEF-ÚT 68. SZÁM. TEL.: 21-90. ÉJJEL 10-TŐL 23-48.HUNDIK­OKK ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGÉSZ ÉVRE 30 PENGŐ, FÉL ÉVRE 13 PENGŐ, HAVONTA 2.50 P (TRIANON 21.) 1941 JANUÁR 24 PÉNTEK KÉR. POLITIKAI NAPILAP XLV. ÉVFOLYAMÁUL SZÁM Véres polgárháború dúl Romániában Gróf Teleki Pál miniszterelnök a gazdasági feladatokról, az ellátásról, az erdélyi pártról, a magyar külpolitikáról, a román kérdésről, a honvédelmi miniszter németországi látogatásáról s a magyarság fontos kérdéseiről „A múlt év a nemzeti eredmények éve volt, az 1941. évet pedig* a megnagyobodott ország újjáépítésének első évének nevezhetjük** Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter bemutatkozó beszéde a Magyar Élet Pártja első idei értekezletén Február folyamán javulni fog a vasúti forgalom Budapest, január 23. A Magyar Élet Pártja csütörtök este tartotta Esterházy utcai párthelyiségében vitéz Lukács Béla országos elnök elnöklésével ezévi első pártértekez­­letét, mely iránt a párt képviselő tagjai, valamint felsőházi tagjai ré­széről is rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Vitéz Lukács Béla országos elnök az újévi munka meg­kezdésekor tisztelettel és ragaszko­dással üdvözölte Teleki Pál gróf miniszterelnököt, a párt vezérét. A Párt tagjai nagy tapssal és éljen..­.-i­sel kisérték az országos elnök sza­vait. Vitéz Lukács Béla ezután Laky Dezsőnek tárcanélküli miniszterré történt kinevezéséről emlékezett meg, majd gróf Teleki Mihályról a földmivelésügyi tárca részéről sa­ját kérelmére történt felmentése al­kalmából. Örömmel jelentette be, hogy gróf Teleki Mihály továbbra is erőteljesen kíván résztvenni a párt munkájában, amelyet a Párt köszönettel fogad. Szeretettel és bi­zalommal köszöntötte ezután báró Bánffy Dániel földmivelésügyi mi­nisztert, aki az erdélyi magyarság elismert értéke. Beszámolt ezután az országos elnök a párt erőteljes propaganda és szervező munkássá­gának előrehaladásáról. Végül a pártértekezlet az elnök javaslatára a második és harmadik alelnöki tisztséget vitéz Magasházy László­val és Pataky Lászlóval töltötte be. A szervezési csoport vezetésével megbízta vitéz Faragó Edét, vitéz Bobory Györgyöt pedig megválasz­totta a pártvezetőség tagjául. Báró Bánffy Dániel felszólalása Báró Bánffy Dániel földmivelés­ügyi miniszter szólalt fel ezután és köszönetet mondott a pártnak a me­leg fogadtatásért és nagy bizalmá­ért, hangsúlyozva, hogy minden erejével igyekezni fog a beléje he­lyezett bizalomnak megfelelni. Er­délyből, mint gazda és birtokos, magával hozta a földnek és az érte való munkának igaz szeretetét és ismeretét. Kényszerű távlatból, de beható érdeklődéssel viseltetett mindig az anyaország gazdasági és egyéb problémái iránt, s így nem tájékozatlan. De nem is áll segítség nélkül sem, mert Bárczay János földmivelésügyi államtitkár, a ma­gyar gazdatársadalom igen értékes tagja. Kérte a pártot, s az ország egész társadalmát, hogy legyenek segítségére, mert csak az összetar­tás, a vállvetett közös munka vezet­het igazi eredményekre. Az együtt­működés célját szolgálják a gazda­sági miniszteri értekezletek s az, hogy a gazdasági miniszterek egy­más munkáját kiegészítve egységes összefogó gazdasági terv szerint dolgozzanak. Elődjének javaslatait átvette és igyekezni fog azokat a Vácr-fél­ék ország­ érdekében értéke­síteni. Látta és tapasztalta az erdé­lyi súlyos agrárreform rossz és jó oldalait és igyekezni fogja ezeket a tapasztalatokat is a nemzet javára értékesíteni. Elsőrendű fontossága a falusi la­kosságnak a kertes házhelyekhez való juttatása, de tudatában van an­nak is, hogy a nemzet tápláló és fenntartó eleme az önálló független gerinces kisgazda társadalom, amelynek megerősítését céltudato­san elő kell mozdítanunk. A kis­gazdatársadalom azonban csak úgy tudja hivatását betölteni, ha kell. Ezután a miniszterelnök szólalt fel. — Elsősorban legyen szabad­­ magam, a kormány többi tagjai és pártvezértársam nevében is viszo­nozni azokat a meleg üdvözléseket. — kezdette beszédét Teleki Pál — amelyeket az Újév alkalmából a párt elnökén és alelnökén keresztül hozzám intéztek. A múlt év azt mondhatnám, a nemzeti eredmények éve volt. Nagy területek és a ma­gyar szívhez különösen közelálló területek nagyszámú népességgel tértek vissza. Nemcsak számbeli, de tartalmi gyarapodás is ez. Tartalmi gyarapodás egyes rétegekben, de tartalmi gyarapodás az ország gaz­dasági életének kiegyenlítettségek­ben is.“ Ma, amikor a visszatérés néhány hónappal mögöttünk van valahogyan egybe foglalhatjuk már a Felvidék, Kárpátalja, Észak-Er­­dély és a keleti országrészek vissza­térésének jelentőségét. Az 1941. évet pedig, azt hiszem a múlt évvel szemben, amelyet a nagy nemzeti eredmények évének neveztünk,­­­a megnagyobbodott ország újjáépíté­se első évének nevezhetjük.­­Ezzel egyszersmind azt is megmondottam, gzdasági tudással rendelkezik. Ezért a szakoktatás kiterjesztése a leg­főbb problémánk egyike. Nem ki­sebb jelentőségű azonban az árvi­zek és belvizek kérdése, amelyek­nek szabályozását államosítva az egész országot átfogó egységes terv szerint lehet csak­ tökéletesen meg­oldani. . . De nem akar programot adni, ez talán még nem is volna időszerű az ő részéről. Körülöttünk második éve dúl a háború s ak­árt mert mi nem forgatjuk a fegyvert, nem le­het mondani hogy kivelt állunk raj­ta. Ránk a termelés munkája há­rul. Mindent elkövetünk, hogy a termelést nemcsak folytathassuk, hanem fokozhassuk is. Mivel a piac szükségleteihez alkalmazkodnunk kell, természetesen a mezőgazdasá­got bizonyos irányításnak is alá kell vetnünk. Végül hangsúlyozta, hogyha valaha, a mai nehéz törté­nelmi időkben nagy szükség van az egységre. A párt tagjai, hosszantartó lelkes éljenzéssel fogadták a földmivelés­ügyi miniszter szavait, hogy m­i jellemzi munkánkat a múlt­b­an és a jövőben. A visszanyert or­szágrészek beilleszkedésének mun­kája különösen nehéz munka volt, még azonban nincs befejezve a Fel­vidéken sem, nemhogy Erdélyben. A következő esztendőt már az or­szág újáépítésének munkája jellem­zi, részben az ebbeli előmunkálatok alapján, jóllehet ez az év nagyon nehéz európai események éve lesz. De bármennyire is nehéz, na­gyon súlyos krízisek esztendeje lesz ez az év, az ország építésével n­em várhatunk addig, amíg ezek az idők elmúlnak. Eléggé emberek vagyunk a magunk talpán és eléggé ma­gyarok, akiknek ősei már ezer ne­hézségen átjutottak ahhoz, hogy ilyen esztendőben is tudjunk nyu­godtan és konzekvensen dolgozni. Az újjáépítés feladatait legfőképen három körben­­ látom. Elsővonalú feladatoknak tekintem azokat, ame­lyek különösen a közeli idők szem­pontjából a legfontosabbak és mond­juk, olyan feladatok, amelyek rövid idő­periódusok változó feladatai : gazdasági téren, közigazgatás terén és kulturális téren. Ezek mögött van egy másik vonal — ez a „vo­nal“ szó talán nem is jó, helyette másik síkot lehetne mondani — s ez a nemzet örökévalóság síkja. Ott más feladatok rajzolódnak: az ál­lamépítés és társadalom­építés fel­adatai. Ebben az öt körben foglal­hatnám tulajdonképen össze mind­azt, ami ránk vár, mint feladat. Most rátérek ezekre egyenként. A gazdasági feladatok —­■ Méltóztattak tudni, hogy a gaz­dasági feladatok tervszerű összefo­gásával a Kormányzó Úr előterjesz­tésemre Reményi Schneller Lajos pénzügyminisztert bízta meg. Szer­ves és tervszerű munkában fogja össze a gazdasági minisztereknek és a gazdasági minisztériumoknak fel­adatkörét. Én ezt a tervszerű mun­kát most nem részletezem, mert a pénzügyminiszter úr alkalmat fog találni arra, hogy a legközelebb, és­pedig azt hiszem az országgyűlés előtt kifejtse munkaprogramját, amelyen mi ketten a gazdasági miniszter urakkal együtt dolgoztunk és amelyhez már a minisztertanács is hozzájárult. Erről én csak annyit szeretnék mondani, hogy ebben a programban számoltunk a jelen és közeljövő nehézségeivel. De ké­szülünk arra a nagy országot építő munkára is, amely az európai há­ború végével és a hadicélokra való munka és gyártás befejeztével vár ránk. Végül pedig lelkesedés és ide­alizmus is kell a dologhoz és haza­fias érzés a lelkesedésen és idealiz­muson túl, amely minden munkánk­ban benne van. Engedtessék meg nekünk, hogy e közvetlen célok mö­gött lássuk a távolabbi nagy célo­kat is, amelyek a nemzetre várnak, amelyeket nagy részükben már nem ez a kormány fog megvalósítani ta­lán, amelyek a nemzetnek mintegy 50 évre terjedő hosszabb munka­­programját adják, amelynek látása nélkül azonban a jelen munkája nem végezhető el.­­ Nekünk az emberek ellátása a közellátás kérdése külön problé­mánk az előttünk álló háborús idő­szakban és abban az időszakban, amelyet a háború utórezgési idősza­kának nevezünk. Ezt a feladatot vál­lalta Laky Dezső barátom. Nem könnyű, hanem inkább odiozul fel­( Gróf Teleki Pál miniszterelnök nagy beszéde

Next