Heti Délkelet - Délkeleti Hírnök, 2005. július-december (12. évfolyam, 13-22. szám - 1. évfolyam, 1. szám)

2005-10-07 / 19. szám

volt a kis településeken élő, gyakran sok éve­­munka nélkül maradt emberekkel arról be­szélgetni, nem egyszer vitázni, hogy a térség­nek és nekik van, lehet esélyük, hogy itt is le­het munkát és jövedelmet nyújtó fejlesztése­ket megvalósítani. 2003-tól az MSZP megyei elnökeként ezek a tapasztalatok sokat segí­tettek a közös térségi elképzelések kialakítá­sában, megvalósításában. 2002-től a Miniszterelnöki Hivatalban a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU támogatások Hivatala elnökhelyetteseként az uniós támo­gatások felhasználását megalapozó első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kidolgozást és uniós egyeztetését koordináltam. 2004 ő­szétől a Miniszterelnöki Hivatal uniós és fej­lesztési kérdésekért felelős politikai államtit­káraként az első NFT megvalósításának, a 2007-2013 közötti EU források felhasználá­sát megalapozó terv kidolgozásának és a ma­gyar uniós politikával kapcsolatos álláspont­ok kialakításának és érvényesítésének koor­dinálása a feladatom. Remélem, hogy az elkö­vetkezendő tíz év során az uniós források okos hasznosításával Észak-Békés és a me­gye egésze fejlődésnek indulhat, a változások nyertesévé válhat. Itt is megvalósulhat az a kultúraváltás, amely nyomán a hétköznapok­ban is egyre többen nyertesnek, sikeres em­bernek érezhetik magukat. Remélem ezt a változást a térség országgyűlési képviselője­ként is tudom majd segíteni! Földesi Zoltán Békés megye 5. számú választókerület Szarvas és térsége A Szarvason élő 46 éves Földesi Zoltánt ko­rán magával ragadta a politika. Ugyan előbb géplakatos szakmát szerzett, majd a Szirén Szövetkezetben vállalt munkát, illetve pedagó­gusként is dolgozott, mégis hamar a politika és a közélet került érdek­lődése középpontjába. A rendszerváltás előtt városi KISZ-titkár­­ként dolgozott, majd azt követően az MSZP körzeti, utóbb megyei irodáját vezette. Éve­kig tagja volt a szocialista párt országos vá­lasztmányának is. A Horn-kormány idősza­kában országgyűlési képviselőként a Mentel­mi és Összeférhetetlenségi-, majd pedig a Nemzetbiztonsági Bizottságban tevékenyke­dett. Az előző ciklus óta tagja Szarvas város képviselő-testületének, vezeti a Művelődési és Oktatási bizottságot. 2002 óta ismét tagja az Országgyűlésnek, valamint az Oktatási és Tudományos, illetve a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságnak. Képviselői munkája mellett szívesen ker­tészkedik feleségével és szüleivel a Körös­parti telkükön. Gyermekeiket Zsoltikát és Orsikát, akik ma 24 és 22 évesek lennének, több mint tíz éve súlyos betegség következté­ben elvesztették. Földesi Zoltán nagyon szereti a közéleti munkát, a társaságot és szeret az emberek között dolgozni, ezért sok barátja is van. A képviselő mélységesen hisz Magyaror­szág európai jövőjében, és Békés megye fel­zárkózásában. Szerinte szűkebb és tágabb környezete erőteljes felemelkedés előtt áll, és ehhez kíván a jövőben is, mint országgyűlési képviselő hozzájárulni. Fetser János Békés megye 6. számú választókerület Orosháza és térsége Fetser János minden­napjait a közélet, a csa­lád és a sport hármasa határozza meg. Ország­­gyűlési képviselőként ideje egy részét Buda­pesten, a Parlamentben tölti, ahol nemcsak a tör­vényalkotásban vesz részt, hanem járja a mi­nisztériumokat is, hogy szűkebb pátriája számá­ra megfelelő fejlesztési támogatásokat bizto­sítson. A munkája nem is „eredménytelen”, hi­szen majdnem teljesen elkészült Gyopáros­­fürdő, új főiskolája is van a városnak, korsze­rűsödik a művelődési ház és a kórház rende­lőintézete, valamint a Táncsics Mihály Gim­názium és Szakközépiskola végül megépül az elkerülő út befejező szakasza is. Nagy fontosságot tulajdonít ugyanakkor annak, hogy segítsen a rászorultakon. Alapí­tó tagként működött közre például a Székács József Családsegítő Alapítvány létrehozásá­ban, amely már számos iskolásnak nyújtott tanulmányi ösztöndíjat, vagy szervezett a ne­héz sorsúaknak ruhaosztást. Legutóbb pedig az erdélyi árvízkárosultak helyzete „érintette meg”, s ajánlott fel számukra 200 ezer forin­tot. Tette ezt úgy is, mint aki apai ágon maga is erdélyi gyökerekkel rendelkezik. Polgármesterként nemcsak a város fejlesz­tését tarja fontosnak, hanem Orosháza meg­ismertetetését a szélesebb közönség számára is. Nevéhez köthető a József Attila szavaló­verseny elindítása, de polgármestersége alatt vált országos kulturális-turisztikai esemén­­­nyé például a kenyérünnep, a nyári kulturá­lis napok, és a solymásztalálkozó. Az idei esz­tendőben rendezték meg először a városban az országos szalonnasütő versenyt is, amely­nek alapötlete szintén tőle származik. Szabadideje a családé, hiszen már három­szoros „leányunokás” nagyapa. Feleségével - aki virágkötő vállalkozó -, gyakran tölti ide­jét a különféle dísznövények „társaságában”. Mint mondja a kertészkedés, a természet sze­rete­te új energiákkal tölti fel. Erőre szüksége is van, mert hetente leg­alább egyszer teniszezik, sőt a labdarúgást annyira szereti, hogy az orosházi csapatok szinte minden mérkőzéseit megnézi, sőt időnként vidékre is elkíséri őket. Fetser János bízik abban, hogy a választók bizalmából a következő ciklusban is képvisel­heti a térséget a Parlamentben, hogy folytat­hassa eddigi munkáját. Karsai József Békés megye 7. számú választókerület Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes és térsége Karsai József hobbija a szakmája, vagyis a földművelés. A 61 éves battonyai gazda, ország­gyűlési képviselő, két gyermek édesapja köz­életi elfoglaltsága miatt fiára bízta a családi gaz­dálkodást, de azért most is odafigyel a talajműve­lésre és a vízgazdálko­dásra, mert szerinte, aki a mezőgazdaságból élőket is képviseli a Parlamentben, annak azt is meg kell tudnia mutatni, hogyan lehet jól gazdálkodni. A 35 éve nős agrárszakértőnek ehhez meg is van a felkészültsége, hiszen előbb agrártu­dományi egyetemet végzett, majd növényvé­delmi szakmérnöki diplomára tette szert, sőt utóbb az agrártudományokból doktori fokoza­tot is szerzett. A battonyai gazda képviselői teendőinek ellátása mellett járja a térség nyugdíjas klub­jait, mert személyesen kíván meggyőződni ar­ról, hogyan lehet segíteni azokon, akik koráb­ban a mezőgazdaságból éltek, vagy most pró­bálnak megélni. A kevés szabadideje a labdarúgásé, ame­lyet most már inkább a lelátóról szeret meg­nézni. A szociális érzékenységéről ismert képvi­selő azonban úgy véli, hogy a dél-békési térsé­gen leginkább a munkahelyteremtés segít­het. Ezért is küzd azért, hogy megvalósuljon a Battonyára tervezett bioetanol-, és a Mezőhe­gyesre megálmodott biopack üzem. Számítá­sa szerint a program eredményeként több száz, akár nyolcszáz ember is találhatna ma­gának megélhetést, nem is beszélve arról, hogy ezzel nemcsak környezetvédelmi szem­pontból indulhatna el egy jelentős fejlesztés a térségben, hanem az üzemek segíthetnek a gazdák értékesítési problémáin is. A képviselő nap mint nap szembesül a tér­ségben élő hátrányos helyzetű családok prob­lémáival, így azzal is, hogy többen képtelenek megfizetni az esedékes villany- illetve gáz­számlákat. Véleménye szerint ezeket a szol­gáltatásokat „kártyássá” kellene átalakítani, vagyis a fogyasztó csak annyi energiát hasz­nálhatna, mint amennyi a „kártyáján van”. Karsai József szerint ugyanis így nem kellene a megszorult családoknál lekapcsolni a vil­lanyt, utóbb pedig megfizettetni velük a vis­­­szakapcsolás százezres költségeit. Heti Délkelet

Next