Dél Keresztje, 1955 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1955-01-15 / 1-2. szám

2. oldal Del Keresztje ausztráliai magyar hírlap Megjelenik minden 1. és 15.-én Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Kázmér LEVELEZÉSI CÍM: P.O. BOX 96, NORTH SYDNEY Szerkesztő telefonja: XB 1965 Előfizetés: 1 évre 30 sh, 1/2 évre 15 sh — Ausztrálián kívül 1 évre 5 Dollár. Az /x/ jelű közlemények fizetett hirdetések Minden Olvasónknak, aki ka­rácsonyi és újévi üdvözletet kül­dött, ezúton fejezzük ki kösz­­önetünket, szeretettel és baráti kézszorítással. Külön köszön­jük a megindult-immár ötödik évre befizetett-, előfizetésekhez mellékelt shillingeket,­­fontokat, lapunk sajtóalapja javára. Ame­nnyiben 1955 végéig is olyan ütemben tudjuk törleszteni a lap indulási évéből még mindig fennálló tetemes nyomdaadós­ságunkat, mint eddig, 1956-tól bővebb, nagyobb lapot tudunk küldeni Olvasóinknak. Kérjük, ne feledkezzenek meg erről eb­ben az évben sem. Nem a­‘DK” -b hanem önmagukat “támogat­ják”, mert a lap erősödésével együtt érhetjük csak el azokat a célokat, szolgálhatjuk azokat a személytelen érdekeket, me­lyek minden itt élő magyarnak jelentenek valamit. 1954-ben 19.7­4 Fontot költöt­tünk olyan elfizetési felhívá­sok /emlékeztetők­ kiküldésére a postán, mely előfizetések az első, vagy harmadik figyelmez­tetésre mind meg is érkeztek. Legtöbbször elnézésünket kérő levéllel, a késedelem miatt. El­­nézők vagyunk és megértők, mert tudjuk, hogy különösen vi­déken nem egyszerű elmenni a postára, főleg ha csak a­lape­­lőfizetést kell feladni. De a me­gértés évi pénzforgalmunk 1 %­­ba került. Kérjük, segítsenek megtakarítani ezt az 1%-ot az V. évfolyamban! JELES NAPOK A következő két hónap főbb ün­nepei és névnapjai: Jan. 16.: Vizkereszt utáni 2. vasárnap—18: Piroska, 19: Szt. Margit, 23.: Vizkereszt utáni 3. vas.— 29: Szalézi Szt. Ferenc, 30.: Vizk. utáni 4. vas. —Febr. 2.: Gyertyaszentelő Boldogas­­szony-3.: Balázs-6.: Hetvened­­vasárnap-11: Loudesi Szűz-13.: Hatvanadvasárnap-20: Farsan­­gvasárnap-23.: Hamvazószerda. 124.: Mátyás. — 27.: Nagyböjt 1. vasárnapja. “This paper is published and edited by Dr. K. Nagy (2 Lttl. Arthur St., Nth. Sydney) and printed by Mintis Pty Ltd., Fredbert St., Leichhardt, Syd­ney, NSW. Permit of publica­tion: No 232/4/130, Dept, of Immigration, Canberra.” .... Dél Keresztje MADACH DIJ Az igy vagy egy külföldre­­ szakadt magyar elsősorban az­­ örök magyar kulturértékek­ megismertetésével róhatja le háláját ama föld és nemzet iránt, melyből származott, me­lynek kenyerét ette, melynek falai között nevelkedett. Az ausztráliai magyarság nyugodtan mondhatja, hogy ki-­ csíny lélekszáma elenére, az el­mút öt évben olyan “kulturdip­­lomáciai” tettek jelentőségét is­merte fel, s azokat nehezen meg­keresett filléreivel olyan nagy mértékben segített megvalósí­tani, melyhez hasonlót más ál­lamokban élő s nagyobb létszá­mú magyarság is alig mutat­hat fel! Az ausztráliai magyarok elő­jegyzés formájában nyújtott­­ kölcsöne tette lehetővé, hogy a hazánkat bemutató s lapunk­­ kiadásában megjelent “Hungá­ria” képeskönyv megjelenhetett, s s itt is, máshol is, ezer és ezer­­ nem magyar ember a képeken át megismerhette azt a földet, azt a népet, mely a mi hátte­rünk, múltúnk. . Ugyancsak a névtelen ausz­tráliai magyar tette lehetővé, hogy a múlt esztendőben a vi­­l­­ágpiacon már teljesen kifogy­­j ott angol fordítású Madách. Az ember tragédiája, egy fia­­ta magyar kiadásában, a “Pan- I­nonia” Kiadó név alatt megje­­­­lenhessék és a képek után iro­dalmunk, sőt a világirodalom egyik legnagyobb alkotását me­gismertesse angolul beszélő is- s­merőseinkkel, s mindazokkal, akiknek kezébe kerül.­­ A “Pannonia” Kiadó tulaj­donosa, Markos László, hogy­­ Madách művét tovább népsze­­­­rűsítse, s az ausztráliai ma­gyar név csengésének mélysé­géhez hozzájáruljon, “Madách ! Dij” /Madach-Prize/ elnevezés­sel képzőművészeti díjat tűzött ki, 120 Font értékben. Ez a dij­­ jelenleg egész Ausztráliában , összegét tekintve a harmadik­­ legnagyobb dij, amit festőmű- I­vész kaphat.­­ A körülmények szerencsés­­ találkozása lehetővé tette a­­ következőket: a “Contempora­ry Art Society” /Sydney/, te­­­­hát az ausztrál művészeti szó-1 I vétség vállalta a kiállítás meg­rendezését, mely ez év április 13.-án nyílik meg Sydney leg-­­nagyobb kiállítási csarnokában, a David Jones Galériában. A kiállítás egy részében a Ma­­dách-díjra pályázó képeket, a második részében a legújabb absztrakt alkotásokat, a harma­dikban az Art Society hagyo­mányos év /őszi/ tárlatát állít-­­­t­­ják ki. A Madách-díjra pály­ázóknak “Az ember tragédiája” egyik jelenetét, gondolatát kell­­ ábrázoniuk. A kiállításon ter­mészetesen minden ausztráliai­­ festőművész részt vehet, de a Madách-díj kiírója szeretné, ha több magyar festőművész sze­repelne mint nem magyar. A hármas és eddig még ilyen formában nem rendezett kiál­lítás valószínűleg a szokásos őszi tárlatoknál nagyobb töme­get vonz majd és éppen a hár­mas csoportosítás miatt, a kö­zvélemény, a sajtó is jobban érdeklődik majd a kiállítás és ezen belül a Madách-díj, s Ma­­dáchon át a magyarok iránt. Kétségtelen, hogy egyike lesz a legnagyobb sikernek, a leg­nagyobb ‘­adósságlerovásnak”, mellyel Ausztrália magyarjai szerepelhetnek. Ugyanakkor nagyszerűen kapcsolódik össze az ausztráll élettel is, hisz a Madách-díj kiállítás nemcsak arra a kultúrára hívja fel a figyelmet, melyből mi is ment­hettünk, de bizonyítéka lesz annak is, hogy az ausztrál ko­nyhához általunk adott papri­kán kívül, mással is hozzá tud­unk járulni. Sőt! Ausztrália harmadik nagyságú művészti díjának megalapításával a bim­­bódzó itteni kultúrát­­ támo­­gtni is tudjuk. Mindez nem fog hatás nélkül maradni. A “Pannonia” helyett is, ép­pen ezért — e hasábokon is — figyelmébe ajánluk mindenki­nek, akit a Kiadó a Madách-díj fc.lapi tilsában való részvételre felkért, hogy tegyék lehetővé a Madách-díj sikerét, esetleg át-Iparlósítását . Idelent Délen Mr. McEwen szövetségi mező­gazdasági és kereskedelmi mi­niszter szerint fel­vizsgálják az ausztrál-angol kereskedelmi kapcsolatokat, melyek jelenleg egyoldalúan Londonnak kedve­znek, Canberra rovására. “Fehérbarátok” telepedtek le Victoria államban, Tarrawarra mellett, mintegy 30 mérföldre Melbournetól. Az ősi ciszterci­ta rend, eredeti szigorú szabá­lyait követő trappisták földmi­­veléssel és elmélkedéssel foglal­koznak.­­Kevesen tudják, hogy 1954- ben, tehát 10 évvel ezelőtt a magyar­ cisztercita rendből nyo­lcan visszatértek az eredeti ke­mény szabályzathoz és a Ba­konyban trappista kolostort ala­pítottak 50 hold földön. Közös­ségüket akkor mint “földmives­­szövetkezetet” ismerte el az ál­lam s mint ilyen valószinüleg ma is folytathatják működésü­ket.A játszó “International United” ellen. Január 17: Port Thistle, 24.: Cumberland, 31.: Orange és febr. 14.: Polonia ellen ját­szik a csapat a döntőbe való jutásért. ------ Dec. 30.-án er­kölcsi és anyagi sikerrel évzá­ró táncestélyt rendezett a Club, mely­est nemcsak az adelaidei, de szabadságukat ott töltő mel­­bournei, sydneyi magyarok tal­álkozója is volt. * IV. A nyomda karácsonyi szünete miatt szokás szeriint kimaradt , január 1.-i szám (8 oldal) pót-1­­­rásaképpen Előfizetőinket kár­pótolni fogjuk ingyenes magyar képes naptárral. Az adelaidei “Regnum Maria- 1 nura” karácsony másodnapján­­ rendezte hanggulatos karácso­nyi ünnepségét a magyar gyer-­­ mekek számára. A babajáték , sajnos — a főszereplő beteg- ' sége miatt-elmaradt, de a rög- ' tönzött műsor is családias han­ , gulatot s örömet szerzett a­­ sok szülőnek a főleg a gyer­mekeknek. A verseket Benke­­ Sándor, Borbási Ferkó, Cser-­­ tán Attila­ és Csaba, Hasszán ■ Iván és Hinora József mond- * ták.­­ _______­­ Az adel­aidei “Budapest S.C.” • dec. 20.-án kapcsolódott be az­­ adelaidei nyári kupa mérkőzé-­­ seibe és szép játék után 8-0 . arányban győzött a lelkesen . 1955 JAN. 15. —- --------------» Gyermeknaptár JANUÁR 1., újév napja Magyarországon általában ha­vas, hideg idővel járt. A gye­rekek a kéményseprőt lesték, aki a tréfa szerint “szerencsét hoz” az újesztendőben. Ebédre éppen olyan hagyományos volt a ropogós malacsült, mint az ausztrál karácsonykor a­­ pu­lyka. —­6.-án, Vizkereszt nap­ján fejeződött be a karácsonyi vakáció. Kisvárosokban, falun, ezen a napon a három király emlékére nagy G&M&B betű­ket rajzoltak az ajtókra és a pap megszentelte a házakat. Sok helyen a nagyobb fiuk hár­omkirályokat jártak és vers­ben, énekkel emlékeztették az embereket Vizkereszt értelmé­re. — 11.-én van a Szent Csa­lád ünnepe, külföldön ekkor tar­tjuk “Anyák Napját”. — 19. IV. Béla király, a második ho­nalapító leányának, Szent Mar­gitnak napja . A pesti,­­mai Margitszigeten élte le fiatal él­etét, felajánlva Magyarország­ért. Róla szól Gárdonyi: “Is­ten rabjai” című regénye. Ol­vassa el minden leány és fiú.­­ 29.-én Pál apostol megtéré­sének /“fordulásának”­ nap­ján a magyar nép erősen figy­elte az időjárást, mert ősi ta­pasztalat szerint: “Ha Pál for­dul köddel, ember elhull dög­gel”. Ilyen régi tapasztalat az is, január 22.-én, Vince napján: “Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince!” Tehát, ha megolvadt a hó, szép őszt, sok szőlőt vártak.

Next