Délamerikai Magyarság, 1930. július-szeptember (2. évfolyam, 54-66. szám)
1930-07-05 / 54. szám
2 Magyarok jönnek... .. .Magyarok mennek A Navigazia de Italiana “GUIMO CESARE” óriáshajóval a következő magyar utasok érkeztek Argentínába: Mátrai Géza, Melitsko Lázár, Amiressowsky Gizella ésJózsef, Schollerné Lovács Zsuzsanna, — Haarné Spitzer Una, Haar István, Herczka Jolán, Schaffer Pál, Fazekas Antal, Baksa Mária. A Mala Heal Inglesa ASTURIAS nevű óriás motorhajóval érkeztek. Magyarországból: Niedeminyer Ferenc József és felesége, Romániából: Jancsó Kálmán és Jolán, Noel Ferenc, felesége és kisleánya. A GUIMO CESARE-vel a következő magyar utasok távoztak el Argentínából: Berkovics József, Rein Béla és Juliánna, Szabó Lajos. A Mala Real Inglesa “ASTURIAS” nevű óriás motorhajóján ezek utaztak vissza: Csehszlovákiába: Binder Nándor, Novák Ignác, Szmerida Sándor. Jugoszláviába: Teklmer Imre. Romániába: Riche Sámuel, felesége és 2 gyermeke, Gecse Katalin. Hangversenyek a következő héten Julius 5-én: Asociación Profesorado Orquestal zenekari hangversenye. Vezényel Ansermet. Teatro Politeama — (Corrientes 1476), 14.45 órakor. Julius 6-án: Profesorado Orquestal népszerű zenekari hangversenye. — Teatro Politeama 10 órakor. Julius 6-án: Alexandra Brailovszky (zongora) Wagneriana,17.45 :Vilikor. Julius 8-án: Triole Buenos Aires. (Luzzatti, Napolitano,Protest) Julius 9-én: Brailovsky (zongora) Wagneriana 17.45 órakor. Julius 10-én: Elisabeth Schumann, a bécsi állami Opera tagja első dalestje. Zongorán kiséri férje, Kari Alsein, a bécsi állami Opera karmestere Wagneriana 17.45 órakor. Július 11-én: Doni Kozák énekkar. Wagneriana, 21.15 órakor. A cirkusz írta: Majthényi György A bohóc utolsó mókájára mégegyszer felmorüj lott a közönség nevetése, a tapsok is idegcserdültek még, de ahogy a vöröskabátos szolgák a porondra rohantak, hogy azt a következő számra előkészítsék, már csak a szórakozó, beszélgető tömeg zsongása hallatszott. Nicole pedig, térdig lógatva hosszú karját, fáradtan vonszolta magát a függöny mögé, ahol a készenlétben álló kollégák ödöngtek, sorsukra várva. Nem nézett senkire, ment az öltözője felé. A mosolygás lehullott arcáról, az izzadságszántoll a festékfoltok gyűrött lárvaként lutították. A széles folyosó elágazásánál megpillantotta az igazgatót. Frakkban volt, fehér kesztyűjét húzogatta és fölényes mosollyal udvarolgatott Miss Állának, az új lovarnőnek. — Nicola homloka összeráncolódott. De csak egy pillanatra. Aztán kisimult az arca, mert Miss Ada ment feléje. — Pompás volt mister Nicola, pompás! Sosem kacagtam annyit... A direktor úrnak is mondtam, hogy Berlinben is attrakció volna a föllépése. Nicola mondani akart valamit, de aztán csak felhúzta a vállát és legyintett a kezére. A direktor mosolygott is amikor a bohóc tovább ment, halkan súgta Áriának: Vén szamár azipse! Egyre lejebb kerül... Tudja, vahpolkor légtornász volt, aztán valami nő jött közbe és egy idő múlva szédülni kezdett. Akkor aztán az italhoz folyamodott, de az csak rontott rajta, át kellett térnie a parkettre és erőművész lett. Szépen tartotta magát egy ideig, sikerei is voltak, dehát... kutyából nem lesz szalonna, szokták mondani, így van vele is... Higgye el, mindent megteszek érte, de azt hiszem, nem viszi sokáig... — Miért? Hiszen igazán pompás volt, én nem szoktam üres bókokkal dobálózni. —Nem látta, hogy milyen fáradt? A publikum előtt még csak hagyján, de produkció előtt két-három nagy csésze feketekávét is megiszik s valami fehér port kever bele... . — Szegény, sajnálkozott Ada. De ekkor csöngettek, a lovászok bevezették a lekötött fejű paripákat. — Miss Ada megtörülte a kezét, a függönyhöz ment, amelyet az igazgató előzékenyen vont félre előtte, de amikor követni akarta a leányt, valaki visszarántotta a függöny mögé. — Mit áztatsz be Miss Ada előtt, —mn? Hallottan ám, hogy miket fecsegtél neki rólaid, hogy végem van, mert feketéket iszom, meg válton port keverek bele .. Mi közöd hozzá? Meg csinálom-e a dolgomat, vagy se? Ha nem, akkor felmondhatsz, de rágalmazni nem engedem magam! kiáltotta Nicola az igazgatóra. — Bolond vagy, bolond, — hebegte meglepetten a direktor. — Eressz el, ki kell mennem... Nem hagyhatom egyedül a leányt... a lovakkal... — nem ismeri még őket jól... Alig tudta a kezét a bohóc szorításából kiszabadítani. Nicola még utána szólt: — Még nem végeztem, nehogy azt hidd! Előadás után együtt vacsorázott a lovarnővel. — Ne vegye rossz néven, hogy barátjául tolom fel magam, de nagyon jól ismerem az édesapját— — Anyámat nem? — De őt is... meg magácskát is... Akkor ugyan még egészen piciny volt Hamburgban éltünk, trapézon dolgoztam még akkoriban. Bizony ,ha valaki akkor azt mondja nekem, hogy húsz év alatt ennyire megvénülök, — nem hittem volna el... — Magát nagyon bántja az állítólagos vénülés, mister Nicola. Nem kellene vele annyit foglalkoznia! — Sajnos, mindenkinek ez a sorsa. Maga is meg fog vénülni egyszer. — Adácska, maga is... Ezért kérem, — hogy vigyázzon magára, nehogy egyedül maradjon vénségére, mint én és mégegyet: óvakodjon a direktortól!• Kegyetlen, szívtelen ember... Bár ha magának csak egy hajszála is meggörbül ... Ada meghökkent Nicola arcától. A ráncos, vén arc oly félelmetes volt ebben a pillanatban, hogy a hideg végigfutott a hátán. Nicola azonban észrevette a hatást és nyomban keserves mosolyra húzta a száját: — Nono, ezt csak úgy mondtam... Bocsásson meg... Valahogy maga áll a legközelebb most hozzám... — az egész világon... a szülei miatt, — mondta engesztelői. — Thomas, az édesapja... ugyan inkább az anyagi oldalát nézte a mesterségének... Mindig praktikus ember volt.—De megélhetést biztosított magának öregségére céllövöldéje van. — Lám, lám... Hanem az édesanyja páratlan asszony volt! Nem tudtam eléggé csodálni. Még most is emlékszem párducos járására... — Igen, az édesanyám, — sóhajtotta Ada. — Kicsit beteges, szegény, de azért buzgón segít az apámnak. — Beteges? Mi baja van? — Igazán nem tudnám megmondani (amerikai “Magyarság” 1930. július hón. Allbrecht kir. herceg braziliai tanulmányútja Mikor jön a herceg Argentínába? Albrecht kir. herceg, aki már több, amint négy hete időzik Délamerikában, nemsokára befejezi brazíliai tanulmányútját és Uruguay, majd Argentina magyarlakta telepeit fogja sorra látogatni. A herceg utiprogrammja most készül és az eddigi tervek szerint még július hónapban Argentínába érkezik a magyar trón egykori jelöltje. Brazíliában egyébként nagy népszerűségre tett szert a herceg, aki úgy a hivatalos, mint a magánérintkezésben a legnagyobb rokonszenvet szerezte meg magának. Albrecht herceg, aki Javory gróf név alatt szerepel útlevelében, eddigi brazíliai tartózkodását arra használta fel, hogy a magyar kolónia intézményeit megismerje. Meglátogatta Rio de Janeiro után Sao Paolot, ahol minden magyar intézményt felkeresett és megtekintett. Nemcsak a klubokat, egyesületeket, hanem a magyar ipar és kereskedelem jelentősebb cégeit is meglátogatta, sőt több magyar családnál is vendégeskedett, titkára, Némay Ferenc a Nyeredes társaságában. [ Gyilkos villásatok Kilenc halálos villámcsapás Magyarországon Veszprémből jelentik: Lókut községben egy “száraz” villám agyonsújtott egy 9 éves leánykát, aki barátnőjével amezőn volt. Érdekes, hogy két évvel ezelőtt ugyanazon a helyen egy asszonyt sújtott le a villám, de az felgyógyult. Miskolcról Írják: Sajóvelezd határában Markó Károly 31 éves és Demeter Károly 38 éves halászok, Farkas Károly putnoki és Jankovics József sajóvelezdi gulyások és Szalmás ,1 tinos 10 éves fia egy kunyhóban húzódtak meg. A villám belecsapott a kunyhóba, Markót és Demetert megölte, a másik hármat pedig súlyosan megsebesítette. Kaposvárról jelentik: Fonyód környékén a napokban tartalmas vihar volt. Zsinkai Imre földmivest és feleségét a mezőn érte a zivatar és egy boglya tövébe menekültek előle. A villám belecsapott a boglyába és minkettőjüket agyonsujtotta. Holttestüket később gyermekeik találták meg. A házaspárnak hat árvája maradt: a legidősebb 20, a legkisebb 3 éves. A villámcsapás két áldozatát az egész község részvételével temették el. Tréfáié! ügyesüttette a társát a MÉmmkmmü Debrecenből- jelentik. Kurucskó Gyula tetétleni komivesstanuló több társával együtt a tetétleni, szövetkezet építési munkáinál dolgozott. Munka közben kijelentette társai, ejött, hogy egyik társukat, Farkas Gyulát meg fogja tréfálni. Az egyik falbontó vasipúriba belevezette a villamosáramot és mikor ai munkából, távozni akartak, felszólította Farkast, hogy szedje össze a szer számokat. Mikor Farkas hozzáért a vasrudhoz, egy jajkiáltás nélkül összeesett — és meghalt. Kurucskó, aki látva végzetes tréfa jának következményeit, segíteni akart — eltépte a villanyvezetéket, de az áramot is súlyosan megsebesítette. A debreceni törvényszék most tárgyalta a gondatlanságrka okozott emberöléssel Váltóit Kurucskó Gyula bűnügyét és Kurucskót 6 hónapi fogházra ítélte. i Hajók járása Európából érkező hajók A zárójelben levő dátum jelenti azt a napot amikor az utolsó európai kikötőt érintette a hajó A VASTAGABB betűkkel nyomtatott hajók hozzák a LEGTÖBB postát Európából: 7- én CAPPOLÓN 10 8- án FLORIDA 1-én ALMANZORA 11- én SVNATOVIC 16-án SIERRA MORENA VIGO 11-án CAP NORTE 21-én CAP ARCONA -------:o:------- Ieurópába induló hajók (A zárójelben lévő szám mutatja azt az utolsó órát, ameddig a buenosairesi főpostán levelet lehet feladni az induló hajóra.) A VASTAGABB betűkkel nyomtatott hajók viszik a LEGGYORSABBAN a postát Európába. 7-én LA CORUNA (12.30) 0-én DEMURARA (13.30) 10-én ZEELANDIA (12.30) ANDALUCÍA STAR (23) 11 én CONTE VERDE (22) 12- én CAP POLONIO (22) CEYLON (19) 15-én CABO PALOS (12.30) 16 án ALMANZORA (7.30) FLORIDA (12.30) SVIATOVIC (12.30) 18 án GOTHA (12.30) ást ér a peso ? — Átutalási árfolyamak — (Az árfolyam jelenleg oly gyakran változik, hogy ti fenti árakat megközelítő árfolyamnak lehet csak tekinteni.) 100 pesóárta utalható: 200. — pengő 1183.— cseh korona 1984.— amír 5847.— lei 35.0,2 északamerikai dollár Vagyis fizetniekell átutalásnál. 100 pengőért 40.90 1000 csehkoronáért 14.50 1000 dinárért 50.400 1000 lejért 17.10 100 északamerikai dollárért 285.50