Délamerikai Magyarság, 1931. július-szeptember (3. évfolyam, 106-118. szám)
1931-07-04 / 106. szám
2 telmében a jelöltség csak akkor érvényes, ha a jelölt ajánlási ivét a választókerület szavazóinak legalább 10 százaléka aláírja. (Az aztán már a" közigazgatási hatóságok diszkrecionális joga, hogy az ajánlási ivén mit ismernek el “érvényes” aláírásnak és mit érvénytelennek. Ilyen körülmények között a “kellőleg” felszerelt ajánlási ív is csak illúzió — az ellenzéki jelölt részéről.) A nyíltszavazásos vidéki kerületek 1800—2000 szavazattal választanak képviselőt és összesen 201 mandátumot juttatnak a parlamentbe, míg a titkosan választó városi kerületekben 25—30 ezer szavazatot kell összeszedni a ki jelölteknek, hogy mandátumhoz jussanak. — Jellemző a magyar választásokra, hogy a kormányt támogató kisebb pártok számára előre ki van utalva egy meghatározott számú mandátum és e pártok vezetői a választások előtt állandó alkudozásokat folytatnak; Bethlen pártjának vezetővel, hogy az így kiutalt mandátumok számát eggyelkettővel még megtoldhassák, Így esett meg, hogy a választások küszöbén a kormányt támogató keresztényszocialista párt nagy elégedetlenséget mutatott a nyilvánosság előtt, hogy Bethlen mindössze csak 32 mandátumot engedélyezett nekik. Kétséges azonban, hogy Bethlen hajlandó volna nagyobb áldozatokra a keresztényszocialistákkal szemben. A diszidens “bethlenista” Gál Gaszton képviselő által dirigált független kisgazdapárt, amely a gazdák körében nagy népszerűségre tett szert a Bethlen ellen indított hatékony ellenzéki propagandával, hamarosan leszerelt a nagy ellenzékiséggel, midőn — beavatott helyről szerzett információk szerint — Bethlenék 25 mandátumot engedélyezett neki az új parlamentben. • Eddig szól a konzervatív “La Prensa” nagy cikke. Nem fűzünk hozzá kommentárt. Legfeljebb annyit, hogy a magyar választások formáját a “La Prensa”-val szemben álló progresszív sajtó még kellemetlenebb kommentárokkal kísérte és a Mussolini-féle választási módszerrel állította párhuzamba. Szombat Uriburu tábornok ideiglenes kormányelnök a tengerészetügyi miniszter kíséretében Rio Santiagóig utazott és részt vett az ottani tengerészeti akadémia növendékeinek eskütételi ünnepélyén. A kormányelnök buzdító beszédet intézett az akadémikusokhoz és nagy elismeréssel nyilatkozott az intézetben tapasztalt mintaszerű rend és fegyelemről. A Buenos Aires tartományi rendőrfünökség, rendeletére egy detektívcsoport szállt ki Mar del Plata fürdőhelyére és ott letartóztatásba helyezett több trigogenista politikust, akik állítólag rendbontó összeesküvésre szövetkeztek. A letartóztatottak között van egy rendőrtisztviselő, egy trigogenista komité titkára és a mar dela platai városi tanács egyik tisztviselője. A Legión de Mayo név alatt ismert forradalmi szervezet végrehajtó bizottsága egy terjedelmes memorandumot intézett az ideiglenes kormány pénzügyminiszteréhez, amelyben az ország általános gazdasági helyzetének konszolidálása céljából különböző intézkedések megtételét sugalmazzák a kormánynak. Vasárnap A fővárosi 39.-is a rendőrkomiszáriátus területén, a Llerena-uccában tragikus szerencsétlenség ért egy futball csapatot. A csapat játékosai és kísérői, számszerűit mintegy laszan, egy teherautomobilon összezsúfolva indultak a Leonas és Luis Maria Camposuccák sarkán levő pályára. Az autó nagy sebességgel haladt és mikor a Llevena-utca 2648 számú háza elé ért, egy gödörrel találta szemben magát. A soffőr hirtelenséggel akarta kerülni az előtte álló akadályt. A hirtelen fordulat következtében a játékosok elvesztették egyensúlyukat, mindnyájan egy oldalra dőltek s ennek következtében az autó is megbillent. A következő pillanatban a vágtató autó felfordult és iszonyú erővel vágódott ki a járdára. Az egyik játékos, Bonguet Luis, az autó alá került és szörnyet halt. Kilenc játékos súlyos sérüléseket szenvedett és mindnyájukat kórházba szállították. A soffőrt letartóztatták, a kitűzött mérkőzés elmaradt. Hétfő A fővárosi rendőrség generalprefek- ■ túrának rendeletére a politikai osztály detektívjei letartóztatásba helyeztek egy Eduardo Colom nevezetű ál-ügyvédet, aki a letartóztatásban lévő trigogenista polítikusok ügyvédjeként szerepelt a hatóságok előtt. Eduardo Colom az Irigogenista-éra alatt is nagy szerepet játszott, az egyik fővárosi komité élén állott és ott is ügyvédnek adta ki magát. A szeptemberi forradalom után élére állt a politikai foglyok védelmét megszervező bizottságnak és attól kezdve minden fórumon ő képviselte a letartóztatott frigogenisták érdekeit. Az ügyvédi sikereken felbátorodva, utóbb már általános ügyvédi gyakorlatot kezdett és bírósági tárgyalásokon is fungált. Hosszas vizsgálat után sikerült csak megállapítani, hogy Eduardo Colomnak semmi néven nevezendő jogi képvetése nincs és az ügyvédi címet közönségesen bitorolta. Az Irigogenistáknak még a védőjükkel sincs szerencséjük, azt is letartóztatták. Kedd A Mar del Platan felfedezett Irigoyenista összeesküvés ügyében az államügyészség folytatja a vizsgálatot. A letartóztatott összeesküvőket beszállították La Platara, ahol az ideiglenes kormány rendelkezéséig fogva tartják őket. A Pampából a Chacoba áttelepített kolonisták helyzetéről elterjedt hírt a kormány erélyesen megcáfolja. A legtöbb kolonista máris saját földjén dolgozik s mindössze 20 család vár végleges elhelyezésre, de ezek sem szenvednek szükséget, sőt a kormány komolyan foglalkozik újabb telepescsaládoknak a Chacoba vaaló att állitása felett. Szerda A posta és távírda vezérigazgatósága a belföldi rádióállomások fölött gyakorolt felügyeleti jogánál fogva 48 órai időtartamra felfüggesztette a Radio Nacional “L. B. 3” számú leadóállomásának működését. A büntetésül kiszabott zárlatot azért ■alkalmazzák a jelzett állomásra, mert politikai vonatkozású közléseket és bírálatokat közvetített. Az avellanedai rendőrség egyik detektivcsoportja éjjeli razzia közben a San Fernando és Chile utcák között revolverharcba keveredett az anarkistákkal. Az anarkisták egy kőfal mögül tüzeltek a detektivekre, de a segítségül jövő rendőrjéről túlereje menekülésre kényszerítette őket. Egy anarkistába, sikerült elfogni Hatalma automatapisztolyt és muníciót találtak nála. A rendőrség a további nyomozás érdekében egyelőre titokban tartja az elfogott anarkista nevét. Buenos Aires-provincia Exaltación da la Cruz nevű helyiségében borzalmas bűncselekményt fedeztek fel. Egy Benedicta López nevű özvegyasszonyt meggyilkolva találtak az ágyúban. A gyilkosság, a jelek szerint, még szombaton történt. Az áldozat fejét egy kapával verte szét a tettes. A nagy apparátussal megindult, nyomozás hamarosan eredményre vezetett. — San Pedro községben letartóztatták José Corderot, a meggyilkolt özvegyasszony fiát, aki bevallotta, hogy a szörnyű kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosságot ő követte el. Csütörtök A T a Plata-i törvényszék vizsgálóbírójának rendeletére, letartóztatták a Buenos Aires-provincia déli partvidékének bírósági ügyészét, aki négy év előtt 50.000 pesóra biztosította életét szülei javára a Continental biztosítónál. Egy év múlva apja megjelent a biztosítónál, okmányokkal igazolta, hogy fia meghalt s a biztosítási öszszeget felvette. Nemrégen a biztosító társaság egyik tisztviselője felfedezte a “halott” nevét a bírósági ügyészek kinevezései között, mire feljelentették a csaló ügyészt, akit apjával együtt letartóztattak. Péntek Buenos Aires főváros intendánst, rendeletet bocsájtott ki, amelyben 761 utcának kövezését rendeli el. A kör vezés munkálatait a háztulajdonos miköltségére végzi el a főváros, azonban ezt az összeget a rossz viszonyoka való tekintettel nem 24, hanem 72 hónap alatt fizethetik vissza a háztulajdonosok. Szombattól - Péntekie. Mese a király álmáról írta: FARKAS ANTAL I. A király akkor éjszaka nagyon roszszul aludt. Alkalmasint a bőséges vacsora rontotta el a gyomrát és bolondokat álmodott, nyögött, kiabált. Azt álmodta, hogy az alattvalói fellázadtak, betörtek a hálószobájába, a testőrséget szétverték, őt meg palástjánál fogva huzigálták ki a piacra, hogy ott fölakasszák. A király nem akarta bevárni ezt az ítélkezést, hanem nagyot rúgott az ágya végén, fölébredt és alig várta, hogy megvirradjon. Hivatta a legbizalmasabb emberét, akinek elmondta az álmát. — Mit szólsz hozzá? — Az álmok hazudnak, felség. A mi népünkről még csak föl sem lehet tenni, hogy valaha is felségsértésre ragadtassa magát. Ennél jámborabb népet nem hurcol a föld háta. L „„ «-zok VM 5o nkflrtnníT nTvam nők, akiknél jobbakat is kötöttek már fel. — De ezek sem bántották volna az uralkodójukat, legfeljebb egymást csalták, károsították. Az ilyesmi predig a legjobb családokban is előfordul, felséges uram. — Azért én mégis csak azt mondom, hogy ne nagyon bízzuk el magunkat, hanem vigyázzunk erre a népre. —Jobban már aligha lehet, hiszen zsoldosokkal és pandúrokkal úgy megraktuk az ország zegét-zugát, hogy magunk is alig tudunk tőlük mozogni. — De minek az a sok iskola? — Hogy, értelemre nevelje az alattvalókat. — Sokkal többet árt ez, mint használ, mert az ilyesmi nagyon kinyitja a szemüket; én azt mondom, hogy be kell zárni az iskolák javarészét, vagy pedig csináljatok belőlük kaszárnyákat. Ez az én álmom csak nem megy ki a fejemből és nem szeretném, ha beteljesednék. ír. A lpDVii'/almasfbh ember mecrvn'kiírta a fejét, amikor az audienciáról távozott. Vele szembe jött a királyi tömlöctartó. — Mondd csak, komám, hogy állunk a tömlöcökkel? — Sehogyse állunk. A tömlkökben ülni szoktak. — Úgy érzem, hogy van-e elég hely bennük azok számára, akik még a szabad lábukon állnak? — Nem sok. Tudod, hogy a mi törvényeink nagyon szigorúak és egykettőre lekaparjuk a húsz körmükről azokat, akik görbén néznek ránk. — Pedig ilyenek tán nincsenek is? — Többen, mint gondolnád. Azt a sok istentelen terhet, amit a nyakukba sóztunk, szörnyen megunták elkeseredtek, meg is haragudtak ránk. — Hm... én épen most biztosítottam őfelségét arról hogy mennyire tisztelik és szeretik az alattvalók. — Az ám. A tömlöcök napi részét olyan emberekkel dugtuk m ,, akik felségsértést követtek el. A kisebbik részét pedig a katonák és findurok rakták tele olyan vészedésig a fkonoszterükkel, akik összeesküdtek a törvényeink megdöntésére. Tulajdonkép mitől fél őfelsége? . — Az álmától. Azt álmodta, hogy forradalom tört ki és öt vesztőhelyre hurcolták. Most az iskolákat be akarja záratni, hogy a nép szeme ki ne nyíljon, aztán a zsoldosokat akarja szaporítani, meg a tömlöcöket. — Nono, jóból is megárt a sok. III. Az uralkodó nem tágított:a mint hatalmának a biztosítására növelte a haderőt, a terheket, a lelki vakságot és a tömlöcöket. Addig ment a sanyargatásban, hogy maguk a katonák is megelégelték, de a nép is. Az lett a vége, hogy pereputtyostól elzavarták. Legmeghittebb embere és a tömlöctartó vele menekült. — Lásd!— mondja az uralkodó - mennyire igazam volt nekem. — Felség, de az álomnak nem volt igaza: egyikünket sem akasztották fel. A tömlöctartó magában motyogta: — Pedig megérdemeltükvolna. Délamenkai “Magyarság*1 931. július hó 4. A svájci bankokat felveti a pénz Svájcban már őrzési díjat kell — Genfi levél — A gazdasági világhelyzet megdöbbentő rendellenességének következménye a svájci nagybankoknak eddig még soha nem követett legújabb gyakorlata. Amíg egyrészt például Ausztriában már sorozatosan buknak meg a bankházak, másrészt a nagy nyugati pénzpiacokon a bőség egyre fokozódik. A tőke, amely a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik minden hosszabb időre szóló elhelyezkedéssel szemben, csak legföljebb néhány hétre kapható. A rövid lejáratú pénzpiacon ezért oly nagy a kínálat, hogy a bankok a legminimálisabb kamatozás mellett sem fizetni a külföldi betétek után tudják a gondjaikra bízott pénzt elhelyezni. Ez a helyzet okozta, hogy a svájci nagybankok külföldi takarékbetétet már egyáltalán nem kamatoztatnak. A svájci pénz bőségére jellemző, hogy egyedül Zürichben a három legnagyobb intézetnek, a Schweizerische Bankverein-nek, a Schweizerische Creditanstalt-nak és a Schweizerische Bodenkreditanstalt-nak betétállománya elérte a nyolc milliárd svájci frankot. Ezért a svájci bankok elhatározták, hogy a gondjaikra bízott pénzt, akár svájci, akár külföldi valutában helyezik is el, csak letétképpen őrizetbe fogadják el és őrzési díjat számítanak fel érte.