Délamerikai Magyarság, 1931. július-szeptember (3. évfolyam, 106-118. szám)

1931-07-04 / 106. szám

1931. július hó 4. Délamerikai “Magyarság" A múlt héten utazott haza a „Magyarság" ingyenes Tavaly ilyenkor a “mi újságunk" fel­­állásának első évfordulója a Galneá­­ból nagy gyűjtési akciót rendeltünk, hogy a lapot előrelátott nagy küzdel­mekre még jobban megerősítsük. S bár a mi lelkes előfizetőink szí­ves szeretettel vállalták a nagy ügy érdekében is a gyűjtés munkáját, kü­lön olyan jutalmat tűztünk ki a gyűj­tők között való kisorsolásra, amilyent mér.­i Délamerikában egyetlen egy nem­zetiségi­­újság sem adott soha előfize­tőinek: egy ingyenes hajójegyet aján­lottunk fel erre a célra. A gyűjtési akciót annak rendje és módja szerint lefolytattuk és megej­tettük a sorsolást, amelynek eredmé­nye az volt, hogy az ingyenes haza­utazás nagyértékű kedvezményét Katona Antal m­onegrói előfizetőnk nyerte meg. Katona a nagy távolság és nehézkes postai összeköttetés miatt csak hetek­kel később adott hírt magáról és be­jelentette, hogy a folyó évben kívánja az ingyenes hajójegyet igénybe venni. Mi ezt tudomásul vettük és vártuk, hogy mikor fog személyesen jelentkez­ni első gyűjtési akciónk szerencsés résztvevője. Az elmúlt héten azután megjelent nálunk Katona Antal. Fiatal, alig 30 éves ember, a szabolcs­­megyei Nyírbéltekből vándorolt ki 2 év előtt, azóta megszakítás nélkül dol­gozott egy vasúti munkán, hazakül­dött összesen 2000 pengőt és most — a “Magyarság” iránt való fáradhatat­lan buzgalmának eredményekép — in­gyenesen utaz­ik haza szülőföldjére... Katona kérte, hogy a Guil­o Cesare nevű hajón tehesse meg az utat, mert hajójegyének nyertese azon jött ki 2 év előtt és egy földije is azon megy haza. Katona kérésére nyomban megváltot­ták a hajójegyet, amely egy külön ka­binban való utazást biztosított Katona Antal részére. — A jegy. 337 pesóba került. iac PA«sEcae*o PA ftmRARSt A BORDO Múlt hét csütörtökjének estéjén in­dult el a Guillo Cesare a buenosairesi kikötőből. Néhány órával az indulás előtt Ka- . m­égegyszer megköszönte azt, amit­a­tona Antal újból megjelent a szerkesz-­ő “Magyarság” - sorshúzás útján — tőségben, hogy elbúcsúzzon tőlünk és­­ juttatott neki, az ingyenes hajójegyet. Agyonszúrta feleségét,felkötötte magát, levágták, megszökött ."■igykörösön Sárai Szabó János 52 éves kertész 38 éves feltűnően szép felesi­ét féltékenységből meggyilkolta. A­e­ertesz felesége pünkösd vasár­nap k­ő leányával és két fiával kerti mulatságon vett részt. A mulatság után a társaság jó hangulatban ment haza és nyugovóra tért. Sárai Szabó, aki állandóan féltékenykedett felesé­gére, felelősségre vonta az asszonyt a mulatozás miatt. — Az asszony sirva kérlelte férjét, aki azonban nem hall­gatott felesége könyörg." ^ felkapott egy disznóólé kést, rá­ugrott a rémülten sikoltozó asz­­szonyra, átvágta a nyakát, majd a hasát is felmetszette. A kertész nagyon megijedt és ezután felakasztotta magát. Fiát még idejében észrevették és le­vágták a kötélről. A két fiú ezután a csendőrségre ro­hant, hogy jelentse a gyilkosságot. Néhány perccel később két csendőr sietett a kertésztelepre, hogy elfogja a feleséggyilkost. Időközben azonban kertész megszökött AZ OROSZ SZOVJET NAGY HARCA Mi történik, ha a termelés terv nélkül történik Ezt a dilit hetükből szedett címsort, a maga különös kettős történésével, nem mi adjuk a cikkünknek, hanem egy orosz iskoláskönyvből vesszük át. A szovjet, amely az államformától kezdve egészen az anyakönyv intéz­ményéig minden eddigi rendszert meg­változtatott, természetesen a tanügy egész eddigi rendszerét módosította talán legtöbbször, mert hisz a jövő nem­zedék felnevelésétől függ úgyszólván teljes egészében az, hogy ami új rend­szert most felépítenek, az meg is ma­radjon. Sokat senki sem tud a hatalmas Oroszországnál­ folyó átalakulás lé­nyegéről és módjáról, a szovjet nagy harcáról, az iskoláztatás szovjetrend­­szere sem egészen ismeretes külföl­dön, ezért különösen nagy érdeklö­­d­ésre tarthat számot az az olvasó­könyv, amit most angol nyelvre for­dítva közre adták. A könyv az orosz elemi népiskola legalsó fokú osztálya részére készült, tehát 0-8 éves gyerekekkel kíván meg­ismertetni — az ilyen korú gyermekek részére még — egészen elvont dol­gokat. Korun­k egyik legnagyobb problémá­járól, a többtermelésről, —­­nyilván szembeállítva az orosz ötéves terv terv­szerűségét) “Mi történik, ha a terme­lés terv nélkül történik?” cím­ alatt szóról-szóra ezeket írja: “Mr. Fos valahogyan szerez egy mil­lió dollárt. Pénze nem heverhet mun­­kátlanul. Mr. Fos átvizsgálja az újsá­gokat, barátaival tanácskozik, ügynö­köket alkalmaz. Az ügynökök reggeltől napestig jár­ják a várost. Szaglásznak, tudakozód­nak. Mit lehetne a Mr. Fox pénzével csinálni? Végre ráakadnak egy üzletre. Kalap. Kalapokat kell csinálni. Jól lehet el­adni, meg lehet gazdagodni. Semmi ok a tétovázásra. Mr. Fox építtet egy kalapgyárat, u­gyanez az eszméje támad Mr. Box­­nak, Mr. Croxnak és Mr. Noxnak , egyszerre ők is elkezdenek kalapgyá­rat­ építeni. Egy féléven belül több új kalapgyár van az országban. Az üzletek plafonig vannak tele a kalapokkal. A raktárak is roskadásig. Mindenütt cégtáblák hirdetik, plakátok ordítják, hirdetések bömbölik, hogy: KALAP, KALAP, KA­LAP. — Sokkal több kalapot gyár­tanak, mint amennyire szükség van. Kétszer annyit, háromszor annyit. A gyárak gőzerővel azért csak dolgoz­nak tovább. Egyszerre csak történik valami, a­­mire se Mr. Fox, se Mr. Box, se Mr. Crox nem gondolt előre. A közönség nem vásárol több kala­pot. Mr. Nox húsz centtel leszállítja az árakat, Mr. Crox negyven centtel, Mr. Fox pedig már veszteséggel adja el, csakhogy túladjon rajtuk. Az üz­let rosszabb s rosszabb. Az újságokban a következő hirdetés jelenik meg: “Igaz, hogy önnek csak egy feje van, de ez nem jelenti azt, hogy csak egy kalapja legyen. Minden amerikainak három kalapra van szüksége, és vásároljon F­O­X- kalapokat!” Mr. Nox hároméves részletfizetésre kínálja áruját. Mr. Boz végkiárusítást hirdet: “Csak egy napig! Használja ki a kedvező alkalmat, míg a készlet tart!” Mindez semmit sem használ. — Mr. Fox leszállítja a munkások hetibérét egy dollárral. Mr. Crox két dollárral. Az üzlet még rosszabb s rosszabb lesz. S egyszerre, hirtelen ül, Mr. Fox be­zárja a gyárát. Kétezer munkást el­­bocsájt. Menjenek, ahová tetszik. A következő napon Mr. Nox csatja be a gyárat. A dolgozók ezerszámra van­nak munkanélkü­l. A gépek megrozs­­dásodnak. A árépületeket eladják, lerombolják. Elmúlik egy-két év. Nox, Jo­x, Box és Crox úr kalapjai el­viselődnek. A közönség újból kezd kalapokat vásá­rolni. A­ kalapüzletek kiürülnek. A legfelső polcról is lekerülnek a po­ros dobozok. Nincs elég kalap. — Az árak felszöknek , most már nem Box, hanem Mr. Doodle gondol egy jövedelmező businessre, egy kalap­gyár építésére. Az eszme megfogan hasonló bölcs üzletemberek agyában. Mr. Boodle, Mr. Boodle és Mr. Noodle is kalapgyá­rat építenek. S kezdődik minden, újra elölről. Ez a folyamat ismétlődik cipőke­l, cukorral, nyersvassal, szénnel, olajjal. A gyárak szappanbuborékként fúvód­nak fel és pukkannak széjjel. Azt le­hetne hinni, hogy az embereknek el­ment az esze.” „ Gaston Doumergue a legutóbb volt francia köztársasági elnök, ak­i 68 éves korában megnősült. '•iiiiiiiiiiiiiiiiiHiiimNiiiinNinniiiiii!ii!iimiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiur — Spanyol barátaival megismertet­­heti a magyar irodalmat, Herczeg Fe­renc, Jókai Mór és Kóbor Tamás spa­nyolra fordított könyvei révén. Kap­hatók a könyvosztályban. SPANYOL­NÁTHA (GRIPE) TE MAIKÜR Megakadályozza a fertőzést Tisztítja a légzőszerveket

Next