Délamerikai Magyarság, 1931. október-december (3. évfolyam, 120-194. szám)

1931-10-04 / 120. szám

2 A szegedi tífusz Délamerikában — Iveíky követ figyelmébe! — Három héttel ezelőtt egy északame­rikai sajtótudósító iroda az egész vi­lág lapjaiban szegedi táviratot jelen­tetett meg, amelyben azt újságolta, hogy Szegedet tífusz tizedeli. A hírt mi is közreadtuk és azóta száz és száz szegedi vagy szegedvidé­­ki magyar család várta szívszorongva az első postahajót, amely meghozza ennek a rettenetes új tragédiának rész­letes hírét, a halottak, betegek név­sorát; a tehetősebbek táviratokkal ost­romolták otthonvalóikat a válaszért,­­ elkerülte-e a hagy­matos halál a házuk táját. Ma érkezett meg a távirati hír vé­tele és közlése óta az első európai re­­pülőpostai küldemény és magyaror­szági tudósítónk közléséből örvende­tesen állapítjuk meg, hogy a szegedi tífusz híre túlzott volt, bár valóban igen sok tífuszos megbe­tegedés történt és halálos esetek is előfordultak, olyan tömeghalálozásról szó sincs, mint amilyent az a tá­virati iroda röpített világgá. De ideérkeztek ma a szeptember ele­ji északamerikai lapok is s ezekben azt látjuk, hogy az ott is nagy meg­döbbenést keltett tífusz-híresztelést már másnap megcáfolta a magyar kormány sajtóosztálya. Ajánljuk az északamerikai és dél­­amerikai magyar kolóniák kezelésé­nek ezt a rikító különbségét Neiky követ figyelmébe és meg vagyunk róla győződve, hogy ha a buenosairesi ma­gyar követség a kellő eréllyel lép az illetékesek elé, akkor a délamerikai magyar kolóniának nem kell többé he­teken keresztül ilyen izgatott bizony­talanságban lenni az otthoni esemé­nyek miatt, akkor ide is kiterjesztik a magyar sajtószolgálatot. Kedden már nem küldjük a „Magyarság” napilapot ha nem küldte be rendelését Emelkedik a búza ára! A sok rossz hír után, végre valami jó is. A búza ára emelkedik, annyira, hogy rövid két hét alatt majdnem egy pesóval javult meg. Részint a külföldi piacok szilárdsá­ga, részint az európai aratási eredmé­nyekről, valamint az északamerikai és kanadai terméskilátásokról beérke­ző kedvezőtlen jelentések olyan szi­lárdságot eredményeztek az itteni tőzs­dén, amilyen már évek óta nem for­dult­­elő. Az árpa, zab,­lenmag árai is szé­k­en emelkedtek, csak a tengeri, mely­ből pedig még­ szépen van áru a vi­déken,i­n­nen­. igen követi javulásban a többi termények árait. Tőzsdei körökben remélik hogy a kö­vetkező termés még jobb árakat fog elérni. 1931. október h­ó­­i Délamerikai “Magyarság* Bibliai nyelven való krónika Az ezüstországbéli magyar híradásoknak minden napon való elkezdésiről És jön az Urnák ezerkilencszázhar­­mincegyedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hónapnak első szombat­ján, (ez a tizenharmadik esztendeje val, bőséggel áldott országát, vetéli , hogy az Jó Levegők városában össze­­gyülekezének az írástudók, akik Hun­niából jövőnek és tanácsot ültenek maguk között az eljövendő dolgok felöl. Mert történt vála, hogy az Duna- Tiszatáji jövevények már igen elsza­­porodának az Ezüst Folyó országai­nak földén és az ő életüknek terhe is igen megsokasodék. És nagy szoron­­gattatásaik valának e szegénységük­ben. Mert a Duna-Tiszatáji szittya és ma­gyar népek nem az vakszerencsének kóbor keresői valónak ez­ej ígéretek­nek földein, hanem számüzöttjei Tria­­non Ítéletének, melyet rólok­, rajzok nélkül tevének az gallusoknak földön a felfuvalkodott földi hatalmasságok, kik lettenek gonosz gondolkodású bí­róikká az elesett népeknek, hogy be­­teljesednék az írás: négy birodalom támad abból a nemzetből, de nem an­nak erőssége szerint. Annak okáért, feldarabolván az szily­­tya és magyar népeknek borral, buzá-Gyászolt a must, elhervadt a szöllö népeket szeleknek szárnyára, mint a polyvát és rendelek őket uj rabszolga­­tartóknak kis cselédikül. És azok ál­noksággal valónak ellenök. Meggyalázták pedig a szegényt, fel­­forgaták hajlékaikat, elkobozták jó­szágaikat, hamis adókkal sanyarga­­ták őket és hurcolák mind ifjaikat, mind véneiket álnokul a hamiss tör­vények elé. Gyászolt és megromolt a föld az uj hatalmaskodók kevélysége miatt és elhervadt az szittya és magyar népek­nek kedve az ősi portákon, miket eleik­től örököltének, kik védelmezek azo­kat török-tatár seregeknek dúlási ellen. A Gyászolta a must, elhervadt a szöllő és sóhajtanak minden vidám szivnek. Megszűnt az furulyás sípoknak vi­dámsága, elcsendesült az örvendezők zajgása és az czimbalmok vidámsága is megszűnt. Énekléssel nem ihattak bort többé és keserű lett a részegitő ital az ivó­nak. Az uccákon panaszkodás hallott, minden öröm alkonyra szállt, Erdély­­ország, Bácska-Bánság és az Felföld vidámsága elköltözött. Holott azelőtt nagy zengéssel, csat­togással teljes városok és víg közös­ségek voltának, íme, a BÉKE meg­­pusztitja azokat és elfordítván azok­nak színét, elszéleszti annak ősi la­kóit is. És akkor felvevek úti tarisznyájokat a legelsők és­ elindúlának Napnyugat felé, hogy utat csináljanak az tengeren és az oross vizeken ösvényt, az Uj ígéret földe felé, ahol új hazát keres­nének maguknak és sanyargatott aty­­tyafiaiknak. Mert az eszterág is tudja maga ren­delt idejét az égben és a gerlice is, meg a fecske és a daru is megtartják, hogy mikor kell elmenniök és a hódí­tók alá rendelt szittya és am­agyar né­pek is megértették az uj idők ítéletét.­­ És jövőnek az burkus, germán és taliánus hajósoknak nagy bárkáiban az Ezüst Folyó országainak földére és úgy találták, hogy nékiek itt jó leérni és attyáfiaiknak is. És attól kezdve jövőnek seregestül, fiastól-asszonyostol,­­ valam hűségesen az eszterág, a fecske és daru­l,­csapa­tostól kél szárnyra, ha új hazába ván­dorol az időknek viszontagsaca zi­mankója elöl Jól választanak pediglen, mert az Ezüst Folyó országaiban sok ember­séget lelének és az szabadságnak is teljességét. És itt beszedhetők maguk nyelvét és hallották ősi énekeiket és ezekért semmi háborgatásuk nem vala. De jelek támadónak a földön, hogy megtántorodik mindenestől a föld,­­ mint a részeg; eltávozik helyéröl, mint a sátor és minekután ráneheze­dik az hatalmasoknak gonoszsága, úgy esik el, hogy többé fel nem kél. Miképen a délről támadó szélvészek, úgy jöttenek el dologtalanság és szük­ség és szomorúság és gyámoltalanság hét csapásai az Ezüst Folyó országai­nak népeire és olyanok lettenek az itt táborozó szittya és magyar népek is, mint az elszaggatott és elrabolta­­tott hazájukban visszamaradt nemzet­ség, amely lassan-lassan eltapodtatott és melynek földét, karmát, kenyerét elorozzák. És nem volt senki, ki az igazság mellett szólana és senki sincsen, ki az igazságért perlene; a megrettent rab­szolgatartók haszontalan dolgokban bíznak és híjában valóságot szólnak; bosszúságtételről gondolkodnak és ha­misságot cselekszenek. És mikor mindezekről számot vető­nk az Hunniabéli írástudók, kik ösz­­szegyülekezének az Jó Levegők váro­sában, imigyen szólónak egymásnak, annak okáért, mivelhogy ilyen szolgá­latban vagyunk, a mint népünktől a kegyelmet nyertük, nem restelke­dünk tisztünkben, hanem hogy az ő reájuk próbául bocsátott nyomorúság­ban is nekiek szolgálatukra lennénk. Ennek okáért jónak látjuk, hogy strázsát­ álljunk a Napnak minden órájában népünknek tábora felett ez idegenföldi sátorozásban és minden éjszakán vigyázók legyünk a földi je­leknek, melyek Napkelet felől támad­nak a földi népeknek nyugsága ellen. Hogy a nyomorúság sok próbái között összetartó erő legyünk bennök és ke­­leszte kovász a mindennapi kenyerük­ben, mivelhogy nem járunk álnokság­gal és nem elegyítjük meg a testvé­rekhez való hajlandóságot, hanem nyilvánvaló igazsággal kelletjük ma­gunkat minden szittya és magyar em­bereknek lelkiismereteknél. És hogy mindezeket elhatározók maguk között, rendelek, hogy ez lenne első vasárnapi üzenetjük: “Testvérek, édes atyánkfiai, nagy öröm gyanánt tartjuk, hogy ezentúl naponként szólandunk majd hozzátok az írás betűivel, mert érdemetek sze­rint való az, hogy Ti is minden na­pon megismerjétek a földi jeleket és megértsétek a világnak dolgait és az embereknek cselekedettjeit.” “Mert Ti küldöttetek el bennünket az idegenföldi közösség íródeákjaiul, hogy mink magunk dolgaikat jól meg­vigyáznánk és felelősséggel sáfárkod­nánk ügyeitekben.” “Ti voltatok a bennünket megtartó erő és testvér-hittel voltatok velünk elkezdéseinkben is, mikor erőtök sze­rint és azon is felül jóakarattal ada­koztatok a nyelvitekeg való írás el­in­dítására.” • “Szívbeli jó köszönetet írunk és üze­nünk ezért mindenkinek, kik ez írást olvasandják és imé azoknak is, kik­hez csak az olvasók által való jó hí­rünk jut el.” “Békesség légyen veletek édes atyánkfiai és úgy légyen áldás a mink magunk ez új felada­tyan, miként Nektek is tiszta szívből kívánjuk azt.” (P 7-) Egyesületi élet Hungária-bál. Szombaton este tartot­ták meg­ a Hungária Club szezonzáró bálját a Germania nagytermében, a­­melyet csaknem egészen megtöltött a kolónia. Megjelent a Hungária-bálon — ez alkalommal először — Neiky kö­vet is. A műsor csaknem éjfélig be­töltötte az időt, aztán megezdődött a tánc, amely percek alatt nagyszerű hangulatot teremtett. A kitűnően si­került mulatságon felülfizettek: Neiky követ 20, Schlesinger onzul 10, Dock Sudh Magyar Egyesület és Wampetics Ödön 5—5 pesó, Kada Jenő és Sala­mon 3—3, Mészáros, Angel István 2, Bodor Péter 2,50, N. N. 50 centavos. A felülfizetésekért ez után is köszöne­tet mond a rende­rség. Előkészületek a DEBORAH zsidó nők kultur-egylete műsoros tánc-estélyére. Jelentettük, hogy a Deborah folyó hó 10-én szombaton este rendezi nagy­sikerűnek ígérkező műsoros tánc-es­télyét, a Casa Suiza dísztermében, — Rodriguez Peña 254 szám alatt. — Az estélyre a Deborah műkedvelő-gárdá­ja erősen készülődik, hogy valóban nívós műsort nyújtson a vendégek-,­nek. A műsor számaiból megemlítünk két nagysikerű egyfelvonásos bohóza­tot: “Az antena-betyár” és a “Rúzs” - Külön érdekessége lesz az estnek a Miss Deborah választása. — A zsűri tisztséget a kolónia író- és művész­­tagjai, úgyszintén az “El Mundo” na­pilap szerkesztője vállalták, akik ga­rancia a választás komoly lefolyta­tására. — Az agilis rendezőség min­dent elkövet, hogy a megjelentek egy felejthetetlen estély impressziójával távozzanak a Casa Suiza dísztermé­ből. A Hideg büfféről a vezetőség női tagjai gondoskodnak, meleg ételeket és italokat a Czinner-konyha szol­gálja. Mit újjac© Kecskemét A városházán megállapították, hogy a “hirös” város lakosainak a száma eddig 79.999 volt. A város vezetői erre elhatározták, hogy a 80.000-ik polgá­rát kelengyével ajándékozzák meg.­­ Izgalmas várakozás után végre i­eg­­született Kecskemét 80.000-ik lakosa, Kirí Antal, egy toroktáji tanyán szol­gáló földmíves-napszámos kisfia. Nagy ünnepséggel adták át az újszü­löttet édesanyjának a város szép ke­­lengyeadományát. Ezen az ajándékon kívül még sok praktikus ajándékkal hal­ozták el Kecskemét 80.000-ik pol­gárát. Temesvár Hammer és Ney temesvári misselyem gyár csődöt mondott. A gyár passzí­vája 11 millió lej és a hitelezőknek a gyár 50 százalékos kvótát ajánlott fel. Szekszárd Mirth László kúriai bíró, a szekszárd.,­di királyi járásbíróság elnöke, pilla­natnyi elmezavarában vadászfegyveré­vel agyonlőtte magát és nyomban Kétféleképen jár az óra Romániában A román kormány rendelkezésére október 1-től Románia területén visz­­szaállították a keleti időszámítást. Ez az időszámítás azonban nem vonatko­­zik az államvasutakra és így a von­a­­tok továbbra is a középeurópai idő­­­­számítás szerint közlekednek. Ilyenformán az a furcsa helyzet áll be, hogy Romániában egyszerre két­­,de hivatalos időszámítás van.

Next