Délamerikai Magyarság, 1932. január-március (4. évfolyam, 195-269. szám)
1932-01-01 / 195. szám
1932. január hó 1 Délamerikai „Magyarság** iMaamBaKmrtameammasasaxtmmasaeamEsmmaa^mmBsmmmmmtmasmr^mm nagy áldása az Istennek, ennyi gyönyörű emlékekkel megajándékozni egy embert. Most újabb hősi emlékeiről kezdet beszélni. Hetven évvel ezelőtt vándorolt ki, apjával, anyjával, három testvérével — az egész Hufnagel család. Ma már mind a Chacaritában nyugszanak. — „Mein Papa, meine Mama hab'n mich da g'lassn." És Onkel Franzlnak egy fárad kis könnycsepp csillant meg a szemében. De azért boldog: itt él együtt, gyerekeivel, unokáival, dédunokáival és — most büszkén mutat egy falon lógó pergamentre — Irygoyen elnök is gondolt rám: 95-ik születésnapomra ezzel lepett meg. Mikor bucsuzásnál megmutatjuk az öregnek a róla készült rajzot kedvesen hunyorít a szemével és úgy mondja nekünk: — Aztán küldjenek abból az újságból. Ahogy elmenőben áthaladunk a kiskerten, az egyik fa árnyékában egy gyerekkocsi áll és benne Onkel Franci tizennegyedik dédunokája alussza édes álmát. (K. I.) Egyesületi élet A SZILVESZTER-EST SIKERE Amint az előrelátható volt, a magyar Szilveszter estnek rendkívül nagy sikere volt. A gyönyörű termet teljesen megtöltötte a nagyszámú közönség, melynek soraiban Nelky miniszterresidens és Schlesinger konzul is megjelentek. A nagyszerű műsor minden számának óriási sikere volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint, hogy a legtöbb magánszámot meg kellett ismételni. Lapzártakor kezdődött el a tánc, általános szilveszteri jókedvben. A Magyar Evangéliumi Gyülekezet szeretettel értesíti a magyar kolóniát hogy 1932 január 1-én délután 5 órakor Istentisztelet és Urrvacsora-osztással egyetemben újévi hazafias és vallásos ünnepélyt tart, belépődíj nélkül, Almirante Brown 1050 sz alatt levő templomban. Műsor: Hódolat. Irta: Molnár Károly, szavalja: Nadházy János Fél barátim, énekli Tőkés Éviké Üdvözlő beszéd, mondja Mister Wesley angol főpástor Jézus vezet. Zongorán játsza Szerb Józsefné Határon, Pósa Lajostól, szavalja: Buday Béla Levél egy kis bujdosott barátom után írta Tompa Mihály, szavalja Kovács Béla Hegedűszóló. Játsza Charles O. Miachinsky Tőkés AnnusSka egy hitmélyitő szavalattal Derdás Antal irredenta verssel Haldokló gyermek, irta Molnár Károly, szavalja Tomonkó Lászlóné Apám sírja, Csikországi fenyvesekben énekli Kovács Béla Kupcsó Juliska, irredenta szavalattal Legszebb anya. Irta Molnár Károly, szavalja: Szerb Józsefné. Ki jársz a fénylő csillagok fölött szavalja Budai Miklósné Szegény székely nép, énekli Kovács Béla Hymnusz Több műsoron kívüli szám, és ének orgonaszóló, konferansz. Mindenkit - .vallás különbség nélkül szeretettel várunk. — Tomonkó László e. prédikátor. 1932. év. január 3-án délután 5 órakor presbiteriumi ülés. Össze kell fogni minden magyarnak! Milyen feladatok várnak az új esztendőben a buenosairesi magyar kolóniára? Janovitz Elemér nyilatkozata az egyesületi élet irányáról A buenosairesi magyar kolóniában a tánő esztendő utolsó hónapjaiban különös változást észlelhetett a figyelmesszemlélő. Azok a társadalmi ellentétek, amelyek évek hosszú sora alatt — sajnos — meglehetősen kiéleződtek, azok a versengések, amelyek az egyesületek között, tulajdonképen lényegtelen célkitűzési különbségek okából — sokszor egészségtelen formában — folytak, lassanként elültek és mind jobban megérlelődni látszott a régi nagy cél: a Magyar Egység gondolatának palántája. Most ne keressük, hogy mi hozta közelebb egymáshoz az embereket, a közös nyomorúság, a közös gond, vagy a diplomatikusabb irányítás, örüljünk neki fentartás nélkül, hogy ma sokkal közelebb van egymáshoz minden magyar ember, mint csak egy év előtt is volt. A magyar kolónia ma — hogy mondjuk — nyugalmi helyzetben van, de ezt korántsem szeretnénk tespedésnek és közönynek tekinteni, sőt ezerszer inkább a jobb belátás komoly és maradandó eredményének. Hogy mi lesz jövőre? Erre vonatkozólag a legrégibb magyar egyesület, a Magyar Segélyegylet elnökéhez, Janovitz Elemérhez fordultunk kérdéssel. Janovitz Elemér, aki egyben a Magyar Egyesületek Szövetsége elnöki tisztét is betölti, a következő — szinte programmot adó — nyilatkozatot tette: — A magyar kolónia jövő fejlődését nem lehet előre megállapítani, de lehet és kell is az irányát kitűzni. Ha a gazdasági krízis egy határozott program adását lehetetlenné teszi is, céltalanul sem lehet bolyongani. És ha a célkitűzéshez az én véleményemet kikérik: sok éves tapasztalatokra építem szerény megjegyzéseimet s azt hiszem, a leghelyesebb irányt mutatom meg bennük a fejlődés lehetőségét illetőleg. Az argentínai magyarság — tehát úgy az egyének mint a közösség fejlődésének alapja a testi,lelki, szellemi, és erkölcsi élet nívójának emelése. A háború utáni Európában is, az újraépítés munkáját a testnevelés fokozásával kezdték, mert csak éptestű és éplelkű emberek képesek nagyot alkotni. A mi kolóniánk nehéz problémáit is csak úgy tudjuk megoldani, ha mi magunk éptestben éplélekkel, szellemi fölénnyel és emelkedett erkölccsel rendelkezünk. Ezen az úton juthatunk az anyagi erősödés céljához is. Egyesületi életünkben ezeket a célokat kell istápolni és ki kell zárni minden politikai, társadalmi, felekezeti és anyagi szempontok szerinti tagozódást, mert a mi külföldön élő magyarok ELSŐSORBAN ÉS KIZÁRÓLAG MAGYAROK VAGYUNK. — Minden elgondolásom és tevékenységem most és mindenkor a magát mindenben magyarnak érző és valló magyar kolónia tagjaihoz szól. — A magyar kolóniának elsősorban meg kell valósítania a magyar iskolát és óvodát a napközi otthonnal, fejleszteni kell a sportegyesületeket, a munkaképtelen betegek, aggok és árvák menhelyét kell megalkotni és végül a fent meghatározott elvek szemmel tartásával a társas életet kell kifejleszteni. A társas élet kifejlesztéséről lévén szó ismét hangsúlyozni kívánom, hogy minden elszigetelődéstől, kasztok létesítésétől óvakodjunk. — Amikor a magyar elhagyja az Óhaza határát, vesse ki magából azt a mentalitást amit a — sajnos — még Európában erősen dlivó társadalmi és felekezeti különbségek belé neveltek. Ide csak magyar szívét, magyar kultúráját hozna magával. — Hála Isten, a sors bennünket egy olyan országba hozott, ahol soha senkit nem kérdeznek, hogy kicsoda-micsoda, honnan jön és hová megy? — Ne értsenek félre: ezzel nem azt akarom mondani, hogy a vallási életünket háttérbe szorítsuk. Hiszen nincs Magyarországon egyetlen olyan vallás sem, amely ellentétben volna a magyar hazafias érzéssel . — A társasélet kifejlesztését de az összes egyébb célokat csak úgy érhetjük el, ha minden, magát magyarnak valló ember összefog. — Épen ezért nem hagyhatom megjegyzés nélkül azt a — véleményem szerint— beteges tünetet, amely újabb és újabb egyesületeket termel ki, ezzel az anyagi és szellemi erőket (hacsak időlegesen is) szétforgácsolja és miután nem közszükséglet hívta életre, összeomlik, de nyomában a széthúzás és keserűség emlékeit hagyja. — Nem célom és nem is érdekem az új alakulások meggátlása, de évtizedes tapasztalataim alapján és a helyzet objektív megítélése mellett úgy látom, hogy az argentínai — helyesebben a buenosairesi — magyar kolónia minden tagja megtalálhatja a maga társas életének kielégítését a meglevő, régi, kipróbált vezetés alatt álló egyesületek keretein belül és minden mellékgondolat nélkül kérem ikonfitársaimat, hogy jól nézzenek meg minden pesót, amit egyesületi célokra akarnak adni. Jól nézzék, meg, hogy mire adják. És ne feledjék hogy magyarok vagyunk, magyar célt szolgáljunk adományainkkal. — A Segélyegylet a legrégibb magyar egyesület mely legelőször aklimatizálódott az itteni mentalitáshoz. — Ez az egyesület soha nem tett a hozzáfordulók között semmiféle különbséget. Aki magyarul kért, annak magyar szívvel adtunk, amit adhattunk. A jövő tél folyamán egyik főtörekvésünk a magyar kultúra minden ágának megismertetése A magyar irodalomnak, művészetének, zenének, földművelésnek, iparnak és kereskedelemnek komoly reprezentánsai élnek közöttünk akikkel kiállva: hirt és dicsőséget fogunk szerezni a magyar névnek és önmagunknak. — Végre meg kell, hogy mutassuk, nem vagyunk cigányok. — A magyar kultúra és egyéb kvalitásunk bemutatásával el fogjuk érni hogy nemcsak a magyar fog munkát adni a magyarnak, de az idegen nemzetiségek is a munkaalkalmak betöltésénél ránk is fognak gondolni. — Az argentínai magyar kolónia kultúrájának egyre erősbödő szervezeteinél fogva hivatva van egész Délamerika magyarságának irányt mutatni, hogy beigazoljuk a déli féltekén is: milyen szörnyűséges igazságtalanság érte — megcsonkíttatása által — az anyaországot és milyen biztos törvényszerűséggel kell elkövetkeznie az Igazság napjának, amely valóra váltja hitünket és reménységünket, hogy: Magyarország nem volt hanem lesz! — Ebben a szellemben kérem minden magyar ember és magyar egyesület közreműködését, hogy rövid idő alatt egy testileg, lelkileg, erkölcsileg magas színvonalon álló, anyagilag is erős kolóniát vallhassunk magunkénak. A MAGYARSÁG, amely megindulása óta harcos katonája a Magyar Egység gondolatának, minden tekintetben magáévá teszi Janovitz Elemér célkitűzéseit, elgondolásait és kritikai megjegyzéseit is és annak a bensőséges kapcsolatnak a jogán, amely bennünket a magyarság tízezreihez fűz, ezt a programmot ilyen elgondolás mellett minden magyar ember nevében örömmel üdvözöljük. Mi minden van a Kincses Kalendáriumban? Buenos Aires, dec. 31 Szerdán éjszaka befejeztük az 1932-ik esztendőre szóló Kincses Kalendárium szétküldését és reméljük, hogy az újesztendő első köszöntését minden magyar házba ez a régi jóbarát hozta el úgy Argentínában, mint a szomszédos államokban, Brazíliában, Chilében és Uruguayban. Az új ”Kincses”-t ezidén is körültekintő gondossággal állítottuk össze, s igyekeztünk a kolónia minden rétegének igényeit kielégíteni, amellett bővíteni a bevándorolt magyarok ismeretkörét új hazájukra vonatkozólag. A mai Súlyos papírgondok közepette is megtartottuk a finom nyomópapirost (bár a tavalyi ár kétszeresénél is többe került!), hisz a naptár egész esztendőn keresztül kézben forog és esztendők múlva is maradandó emlék. Díszes, szép, magyaros borítéklappal láttuk el, egyszóval igyekeztünk olyan naptárat tenni a magyar asztalokra, amelyre büszke lehet minden magyar ember az idegen nemzetiségű sorstársai előtt is. A naptár — a címlapon kívül — 104 oldal terjedelmű és tartalmáról fogalmat ad ez a jegyzék: Naptárrész havi Pénztár-naplóval 3