Délamerikai Magyarság, 1932. július-szeptember (4. évfolyam, 159-173. szám)

1932-07-02 / 159. szám

1932. Julius hó 2 Pélamerikai M­agyarsági* MINDENKIHEZ szólnak ezek a sorok. Azokhoz a mi kedves, régi barátainkhoz, — a mi törzselőfizetőinkhez­­— akik ennek az újságnak a megindulása óta hűséges szeretettel állanak mellettünk, azok­hoz, akik állandó vásárlói, távoli jó­barátai a “mi újságunk”-nak és azok­hoz is, akik sem nem előfizetői, sem nem vásárlói, hanem csakis és ki­zárólag olvasói a lapnak. Az előfizetőinkhez úgy szólunk, mint régi, igaz barátainkhoz. Ezek­nek nem is kell sokat magyarázkod­nunk, tudják nagyon jól, hogy mi nem szoktuk kéréssel terhelni őket, még kevésbé zaklatni és ha egyszer kérünk, akkor bizonyára­­ szükségünk van arra, amit kérünk; őket hát ba­ráti jószóval kérjük: legyenek most a segítségünkre azzal hogy hátraléka­ikat beküldik és előfizetéseiket meg­újítják. Súlyos fizetési kötelezettsé­geink vannak, hirdetési bevételeink erősen megcsappantak, nincs tehát semmi más, mint az előfizetési pén­zek, amire és nincs senki más, csak a mi előfizetőink, akikre támaszkod­hatunk. Azokat, akik csak rendszeres vá­sárlói a “Magyarságénak, arra kér­jük, ha csak módjukban áll, rende­­jék meg a kiadóhivatal útján a lapot. Olcsóbban is kapják így, amellett pe­dig nekünk nagy megnyugvás: tudni, hogy ennyi és ennyi biztos újabb elő­fizetőnk van. Aki dolgozik, annál igazán nem játszik szerepet az alacso­nyan megszabott havi, illetőleg ne­gyedévi előfizetési pénznek egyszerre való beküldése, ellenben nekünk a biztos kevés is sokat jelent most, ami­kor minden centavost kétszer kell megszámolni,, hogy föntarthassuk az újságot. Végül azokhoz is szólunk, akik csak olvasói ennek az újságnak, de soha egyetlen centavossal sem járul­nak annak fenntartásához. (Mindig persze csak azokról szólunk, akik dolgoznak és keresnek, a munkanél­külieknek ingyenesen is szívesen ad­juk a lapot.) Ezeknek a kereső ingyen-olvasók­nak be kell látniuk, hogy egy újság nem élhet meg abból, hogy elolvassák. Azok a lapok­, amelyek kormány-,­­ vagy pártkasszától táplálkoznak, örülnek, ha olvasóik akadnak; de mi, akik a lap megindítása óta egyedül és kizárólag­ az előfizetési és hirdetési bevételekből tartjuk fenn az újságot, nem hagyhatjuk már többé szó nél­kül, hogy igen sokan és éppen azok közül, akik talán könnyebben fizet­hetnének az újságért, mint annak valódi előfizetői, állandóan olvassák a “Magyarság”-ot, ellenben soha egy centavost sem fizetnek érte. Ezeket szeretettel kérjük, lássák be végre, hogy egy újságnak más támogatás is kell, mint az elolvasás, lássák be, hogyha mindenért fizetniük kell, ami­re szükségük van, akkor nem lehet éppen ezt a szegény, becsületes ma­gyar újságot ingyen olvasni és hosz­­szú hónapok, talán évek után most már hozzanak ők is egy kis “áldoza­tot”, ne sajnálják és ne rösteljék meg rendelni azt az újságot, amelyet már ingyen-olvasásból megszoktak, meg­szerettek és sokszor türelmetlenebbül reklamálnak, mint az, akinek pénzébe kerül a lap járatása. Nincsen semmi okunk szégyenkez­ni miatta, hogy a súlyos gazdasági válság erre a lépésre kényszerít ben­nünket, nem kérünk semmi jogtalant, csak azt, hogy aki az újságot olvassa és van is neki miből, fizesse meg az árát. • Ezer mérnök vesztette el kenyerét június elsején Magyarországon / f .• . • -it* % # ~ ... . . . . _ _ _ A Ganznál négyszáz tisztviselőnek és mérnöknek kézbesítették a felmondást volt eddig is állás nélkül, kéteze­r mérnök állása bizonytalan­­Ezer mérnök Budapest, június 1. Az ipari és kereskedelmi életben épp úgy, mint a bankok, a gazdasági hely­zetre való tekintettel állandóan folytat­ják a leépítést és alig múlik el hónap, hogy a tisztviselők egy részét el ne bo­csátanák. A június hónap elseje azon­ban egészen kritikus volt a tisztvise­lők exisztenciájára nézve. Az iparvál­lalatoknál több helyen épp úgy, mint a kereskedelmi vállalatoknál a felmon­dások egész sora következett be. Tiszt­­vise­lőknek, mérnököknek és tisztvise­lőnőknek egyformán kézbesítették a felmondásokat. Különösen a mérnöki szakmában történtek nagyobb fel­mon­dások, amelyek az egész mérnöki tár­sadalmat nagy aggodalommal töltik el. Eddig ezer mérnök volt állás, nél­kül és mintegy kétezer mérnök­nek a kenyere vált bizonytalanná a gazdasági viszonyok romlása kö­vetkeztében. A mérnöki kamara körében mozga­lom indult meg, hogy kongresszust hív­janak össze, amelynek az volna a fe­ladata, hogy programot dolgozzon ki a gazdasági helyzet enyhítése érdeké­ben és programot adjon az illetékes té­nyezőknek olyan munkák megoldásá­ra, amelyek nemcsak a mérnöki társa­dalomnak, hanem az egész közgazda­ságnak jelentenének foglalkoztatást. Egyébként az állástalan mérnökök bizottságokat alakítottak, amelynek el­­ső értekezletén Varsányi Emil, az­ Or­szágos Ipari Jelzálog Intézet elnöke szédében rámutatott arra, hogy a mai , ■napon, június­bén ezer mérnök válik* Magyarországon állástalanná. Hogy* ez mit jelent a mérnök egzisztenciák szem­pontjából, ehez nem kell kommentár. A legnagyobb méretű a felmon­dás száma a Ganz Danubiusnál, ahol értesülésünk szerint a mai na­pon 400 tisztviselőnek és mérnö­köknek mondtak fel. A Ganz gyár racionalizálási tervei során hatá­rozta el, ezt a nagyméretű leépí­tést, miután a műszaki osztályokat össze­vonják és a kereskedelmi adminiszt­ráció is sok embert tesz fölöslegessé. Természetesen a mai munkalehetősé­gek is erősen befolyásolják a leépítés szükségességét. mum Debrecen A magyarh­omoródi országúton a csendőrjárőr halva találta Tarsoly La­jos mezőőrt, akinek a mellén hatal­mas lőtt­ seb tátongott. Megállapították hogy véletlen szerencsétlenség történt. Az országúton ugyanis egy falusi sze­kér haladt, amely csaknem elgázolta a mezőőrt. Tarsoly Lajos félreugrott a szekér elöl, eközben azonban puskája ravasza beleakadt valamibe, a fegyver elsült, a sörétek a mezőőr mellébe ha­toltak és azonnali halálát okolták. Kolozsvár Romániában devizaközpontot létesí­tettek a devizaforgalom szabályozásá­ra. Az államvasutak nagy deficitje következtében a belföldi gyáraknál történt vasúti megrendeléseket egy ne­gyedére csökkentették, a külföldi ren­deléseiket pedig mind törölték. Makó A rendőrpalota legénységi laktanyá­jában az egyik félreeső helyen ma dél­előtt átlőtt szívvel, holtan találták Kiss II. József közrendőrt. Kétségtelen hogy öngyilkosság esete forog fenn. Mezőberény Főbelőtte, magát és azonnal meghalt Schultz Mihály gabonakereskedő. A világháborút mint katonatiszt harcol­ta végig, a háború után gabonaüzletet nyitott, amely eleinte jól ment, később azonban nehézségei támadtak. Valószí­nűen anyagi gondjai­­miatt követett el öngyilkosságot. Munkács A szlovenszkói és ruszinszkói szállo­dások panaszkodnak, hogy egyes ke­reskedelmi utazók olyan szállodákban amelyekben nézetük szerint túl drága a szoba, bosszullát tücsköket eresztő­ Nagyvárad I­cskovics Lipót poszténagykereske- időt az arad—nagyváradi vonaton klo­roformmal elaltatták, 400.000 lej kész­pénzét elrabolták ,azután a kereskedőt összekötözték és kidobták a vonatból A súlyosan sérült emberre Szentandra állomás közelében akadtak rá. Pozsony A csehszlovák Dunagőzhajózási Tár­saság a megnövekedett forgalom elle­nére az 1931 évre 2.94 millió cseh koro­­na veszteséget mutat ki az előző évi 2.59 millió korona veszteséggel szem­ben. A társaság szanálása 1929-ben történt meg, amikor a veszteségek fe­dezése végett a részvénytőkét 74 millió eseh­koronáról 30 millióra szállították le. Sarand Kovács József 79 éves földműves va­lósággal harakirit követett el magán amennyiben zsebkésével többizben be­­leszúrt a hasába és olyan sok vért vesz­tett, hogy reggelre meghalt. Kovács Jr­zsef már régebb idő óta súlyos bátrak­ban szenvedett s emiatt nagy kínjai voltak. Szeged Kosza Antal és Grü­nfelder Péterné bácsalmási lakosok közös elhatározás­sal öngyilkosságot követtek el. Kosch Antal először szivenlőtte Grünfeldernét majd fébelőtte magák Mire a szomszé­dok feltörték a lakás ajtaját, mind a kettőn meghaltak. W l­a­ torgyerekektől vásárolják,­­ darabon­ként 50 fillérért és gyufaskatulyában viszik a szállodába, ahol azután sza­badon engedik őket. A tücsök a padló alá rejtőzik és egész éjszaka cirpel. A tücsköt szinte lehetetlen a szobából ki­űzni, rovarirtó is hasztalan, a szobát eretekig nem lehet kiadni. A bosszúál­lók közül azonban sokan azt is meg­teszik, hogy az éjjeli szekrényekben egy doboz vattát hagynak Iratra, hogy annak a vendégnek, aki­ utánuk a szo­bában lakik, a tücsökhangverseny ese­tén legyen űrivel betömni a fülét Brassó­ nek ki a szobákban. A tücsköket pász.­A román államvasutak érdekes ren­deletet adott ki, amely nagy elkesere­dést keltett a kereskedők körében. A rendelet szerint az utánvéttel szállított áruk utánvételi összegét az államva­sutak csak három hónappal később fi­zetik ki az eladóknak, a pénzt tehát három hónapra kényszerkölcsönként veszik. A rendelet értelmében a keres­kedők elhatározták, hogy beszüntetik az u­tán­vételezést. S Mi tökéletes árusítjuk a „BUINCO” költetőgépeket 65 tojástól 36.000 tojásnak egyszerre való kiköltésére. Ezek a gépek a legtöbb csibét eredményezik! Tenyész-baromfiak faj-tojások Kérjen árajánlatot! Rendkívül értékes ajándék-ajánlat! Jelen hirdetésünk megjelenéséig minden vevőnknek, aki egy, legalább 200 tojás keltetéséhez való hírneves “BUINCO” keltetőgépet vásárol, — ajándékba adunk tetszés szerint­­ pár Rhode, Plymouth, Sussex vagy fehér Orpingtont, vagy egy Catalana del Prat tyúkot és három csibét, vagy 1 fehér Leghorn-tyúkot és 5 csibét (valamennyi kiválogatva.) Katalógust ingyen küldünk! Kizárólagos képviselők:­­ ESTABLECIMIENTO VETERINARIO . P AUL MAIPU 25 H n o s. L X D A. BUENOS AIRÍffitó­

Next