Délamerikai Magyarság, 1933. január-március (5. évfolyam, 468-505. szám)

1933-01-03 / 468. szám

1933. január hó 3. Délamerikai „Magyarság’ edden döntő fordulat várható a Nőegylet pénzkezelése ügyében Buenos Aires, január 2. Az egész délamerikai közvéleményt foglalkoztatja már az a példátlan eset, amely a Magyar Nők Jótékonysági Egyesületének pénze körül esett meg. A magyar társasélet vezetői, de egészen egyszerű vidéki kolonisták is ért. Kötetlenül állanak a tény előtt, hogy egy ilyen nemes célra megalakult egyesült ezerpesónyi készpénz készlete miatt hatósági intézkedéseket kelljen igénybe venni. Egy távolvidéki olvasónk egyszerűségében is megkapó és egészen szabályos okfejtéssel magyarázza, hogy mi az, ha valaki átvesz másoktól adományokat, hogy azokból árvák és özvegyek részére rendelt alap létesüljön és azután mindenről beszélnek, csak arról nem, mindenféle kibúvót keresnek csak azért, hogy ezt a pénzt minnél később kelljen átadni. Abban nem kételkedik még az a vidéki olvasó sem, hogy a pénznek meg kell kerülnie, de szinte jogos szemrehányással mondja, volna csak ő a fővárosban valamelyik egyesület, vagy magyar intézmény élén, bezzeg már régen megmondotta volna hangosan is, hogy mi ez és biztosan ott volna már a pénz, ahol lenni kell: bankban, az árvák és özvegyek javára. Minden tekintetben igazat kell adnunk a vidéki levélírónak is, csak egyben nem: a fővárosi magyar intézmények igenis valamennyien segítő kezet nyújtanak a Nőegylet vezetőségének ahhoz, hogy ez a pénz minél előbb megkerüljön és ha ez ilyen sokáig tart is, annak az az oka, hogy a hatóságok bizonyos formaságok szerint intézik a dolgokat és ezeket a szabályokat elkerülni nem lehet. Egyebekben jó forrásból tudjuk, hogy a Nőegylet pénzeinek ügye döntő fordulat előtt ál s talán már a keddi nap olyan eseményt produkál, amely meghozza a Nőegylet vezetősége akciójának első eredményét és biztonságba jut a keresve mutatott pénz. A Nőegylet vezetősége most az erről szóló hivatalos értesítést várja és attól teszi függővé a továbbiakat Mi csak megismételjük Grosovich Györgyné szombati elszámolásához fűzött megjegyzésünket: Most már lássuk a pénztárnoknő elszámolását is. És a pénzt!!! — Az enyimben ? — Ott. Most Mártonnak lett melege. Tanakodott, gondolkozott, hogy hol is volt, mit is csinált az éjjel. De sehogyan tidta eltalálni, hogy a pénz hogyan kerülhetett a zsebébe. Megolvasta a pénzt. Kétszáz pengő volt. Juli néni szeme kikerekedett és borzadva súgta: — Lopta bee ? Az ember önérzetesen tiltakozott: — Mit gondolsz . — Hát akkor hogyan került a ebete? — Nem tudom. Az asszony arca hirtelen kiderült— Akkor ezt a pénzt a szerencse tette be le a ködmenbe. Nagyon örültek, nagyon boldogok voltak. Mingyárt el is határozták, hogy mit vesznek a pénzen. Juli néni tehenet akart. Az ember szőlőt. Itt azonban egy kis baj vett. Mártonnak nem tetszett a tehén. — mert ahhoz föld is kell. Másként miből etessék. Juli néninek meg a szőlő nem tetszett. Úgy gondolta, hogy ha boruk terem, akkor az ember mindig részeg lesz. mert Juli néni sehogyan sem akart engedni a tehénből, az ember meg a szőlőből, a pénz örömére úgy összeggvesztek, hogy majd megölték mást. Utóbb Juli néni már az ágy alá menekült, mert az ember ugyancsak lanakolta a nadrágszíjjal. Márton szemei vérbe borultak: — No, megállj! Nekifarult az ágynak, hogy a fal mellől kiemelje. Az ágy már roppant is, a legutolsó pillanatban azonban az asszony szerencséjére kinyílt az ajtó s a szobába lépett Keresztes János. Rászólt a barátjára: — Hát te mi a csudát csínálsz? Márton csak most vette észre a jövevényt, nagyot fújt, aztán nagy méltatlankodva előadta, hogy mi történt köztük. Keresztes arca felderült : — Hát nálad van a pénz ? — Nálam. — Oh, hogy a!... Már a csöndérekhez akartam menni. Mikor kiderült, hogy a pénz hogyan került Márton zsebébe, Juli néni is előtt ereszkedett az ágy alól, mikor meg Keresztes a pénzzel eltávozó... ránézett az urára s — mintha mi sem történt volna — szelíd intelemmel megszólalt: — Látja, Márton! Egyszer sütött ránk a szerencse, akkor is majd megöltük egymást. aársis Buenos Aires, január 2 Három nap előtt hoztuk nyilvánosságra az ingyenesen kiosztandó házhelyre vonatkozó elhatározásunkat s megállapíthatjuk, hogy az óesztendő utolsó napjának és az újév első napjainak ez volt az igazi szenzációja. Mindenütt arról beszélnek, mindenkit ez izgat máris és se szeri, se száma annak a sok kérdezősködésnek, ami ebben az ügyben írásban és szóban befut hozzánk. Ezekre a kérdezősködésekre csak azt válaszolhatjuk, hogy az ingyenes elajándékozás összes feltételeit, módozatát és minden tudnivalót részletesen tartalmazott szilveszteri újságunk és azon változtatni nincs szándékunk, de nincs is szükség, mert a legmegfelelőbb legegyszerűbb és legbiztosabb modja a bűztelek odaajándékozásának az, arrelyet választottunk, hogy t. i. a Lotenia Nacional február havi első húzásának eredményétől tesszük függővé azt, hogy kié lesz a háztelek? A részjegyek iránt természetesen máris megindult a versengés és a sorsjegyen játszó emberek kabalisztikus halandósága ennél is megnyilvánult. Például valóságos verseny folyt azt hogy ki kapja meg az első részjegyet? Hétfőn reggel a kiadóhivatal helyiségének kinyitása előtt már ott várakoztak azok, akik “elsők” akartak lenni (volt olyan is, aki már szombaton “bármit” adott volna egy részjegyért. A legelső részjegy birtokosa furcsán nézte, amikor (a reménység zöld színe- 10 nyomtatott) az átadott szelvényen a következő három számot látta: 0000 3334 6667 Azt már első cikkünkben közöltük, hogy minden részjegynek három száma van. (Ez részben azért is van, — mert mindenki három hónapra fizet, fc-~ hát minden befizetett hónapjáról 1—1 számot kap.) A számozás 0000-nál kezdődik és 9999-nél ér véget, úgy, hogy ha például a 20.000 számú sorsjegy nyeri a grandet, ami végeredményében nincs kizárva, hisz ez a szám is szerepel a kihúzandó 42.000 szám között, akkor a 0000 számú részjegy tulajdonosa kapja a házhelyet és ha a 19999 számra esik a főnyeremény, akkor is megvan a “Magyarság” részjegyei között a nyeréshez szükséges négy 9 esből álló számjegy. A részjegyek hármas sorszáma máris érdekes dologra vezette rá az előfizetőket: a családban egymás között kiosztják a számokat és előre meghatározzák, hogy a három szám közül ez, vagy az nyer, akkor kié lesz a család tagjai közül a háztelek? Argentínai szokás, hogy a társaságban vett sorsjegyeket kétfelé vágják és az egyes darabokat úgy őrzik meg. Ezt a "Magyarság” részjegyeivel nem lehet megtenni, mert ha valaki levágja a három szám közül valemlyiket, akkor az egész szelvény értékét veszíti. Ezért senki se csonkítja meg a részjegyet, hanem írja fel a hátára, hogy melyik szám kié és nyerés esetén mező kapja a házhelyet. Hasonlóképen megosztozhatnak a számokon azok is,, akik például közösen járatják az újságot. Sok helyen két vagy három szobatárs fizeti közösen a lap előfizetési díját. Ezek mindegyike választhat magának előre a három számból és ha az általa kiválasztott szám nyer, a másik kettőnek bele kell nyugodnia a sors rendelésébe, még ha nem is a nyerő nevén járt az újság. De a vitát és félreértést mégis legkönynyeb úgy elkerülni, ha mindenki saját magának járat újságot és a maga nevére veszi a részjegyet is. Elvégre olyannak, aki dolgozik, jelentéktelen összeg bevonta 1 pesót fizetni és így biztosítja saját maga részére a lapot, valamint annak minden támogatását, jeles, esetben pedig ingyenes ajándékot is. Sokan kérnek tőlünk bizonyos számu részjegyet. Mi a lehetőség szerint készséggel küldjük meg a kért számot, de megtörténik, hogy az a szám már n-res meg, tehát mindenki fogadja el jósziv- ■BESS Kié lesz a „Magyarság''* ingyen hátel. Megkezdődött a részjegyek kiosztása . Rendkívüli érdeklődés értékű ajándékozás iránt nagy vel azt a számot, amit küldünk neki, hiszen minden részjegy három egészen különböző, egymástól távol eső számot tartalmaz és ezek bármelyike egyforma eséllyel vesz részt a sorsolásban. Azoknak, akik már előzőleg befizették idei elfizetésüket, megkezdtük a részjegyek postán való kiküldését. Minthogy azonban ez meglehetősen simc időt vesz igénybe, kérjük mindenki türelmét, amíg a posta kihozza. Aki a már befizetett díjakon kívül további befizetést akar eszközölni, hogy így két, vagy több részjeggyel játszhassék, az igyekezzék máris beküldeni az előfizetést, hogy a részjegyeket egyszerre küldjük ki neki. A nagy hőség és a gazdasági viszonyok befolyásolták a szilveszter-esti hangulatot Buenos Aires, január 2 Az idei Szilveszternek valahogy nem volt az a mindent elfeledő, csapongó jókedv jellege, mint amilyen az elmúlt évek során szokott lenni. Hiába: a gazdasági viszonyok viharfelhői annyira rajta fekszenek a kedélyeken, hogy még Szilveszter éjjelén sem lehet szabadulni tőlük. De még a szokatlanul nagy hőség is kedvezőtlenül befolyásolta a zárt helyiségekben megtartott szilveszteresti mulatságok és bálok sikerét és a közönség nagy általánosságban inkább a kerti vendéglőket és a Balncariokat kereste fel, így a Segélyegylet báljának sikere is lényegesen alatta maradt az előző évek mulatságainál, dacára annak, hogy a rendezőség a maga részéről mindent reg tett a megjelentek szórakoztatására. Ami a bál anyagi eredményét illeti, nem volt ráfizetés. A „LILIOM” nagy sikere Santiago de Chilében Santiago de Chile, dec. 29. — Repülőpostán érkezett tudósítás — A santiagói színházi élet repertoirja bár kevés darab ért el olyan bombasikert, mint a ma a Teatro Baauedenoban bemutatott LILIOM. Molnár Ferenc e páratlan értékű legendájáról a főváros összsajtója olyan kritikát ad, melyet visszamenőleg évekre nem igen, lehetett olvasni a chilei sajtóban. Tény az, hogy úgy az előadás, mint a szereplők teljesen európai nívón interpretálták a nagy magyar író csodásszép elgondolásait. Különösen állítható ez a darab két főszereplőjéről Paulina Singermanról (Julika) és Arturo Garcia Burról (Liliom), de a többiek is mind a helyzet magaslatán állottak. A színházat (bár a jelenlegi különféle sztrájkmozgalmak miatt nem a legalkalmasabb idő egy bemutatóra) teljesen megtöltötte az elegáns közönség, melynek sorai között sok honfitárs arcát lehetett felismerni, akik mind konvryes szemmel gondoltunk vissza a cselekmény színhelyére, a Városligetre s miden Juliskák legnagyobbikára, a rínirégen elköltözött Varsányi Irénre. Hogy készítsünk jó és ízletes nyári ételeket — TEJES ÉTELEK KÖNYVE Irta: Dr. Kovács Józsefné Ára 1.— Kapható a „Délamerikai Magyarság" könyvosztályánál is?