Délamerikai Magyarság, 1934. január-március (6. évfolyam, 622-658. szám)

1934-01-04 / 622. szám

_ FRANQUEO A PAGAR O = uí j— CUENTA No. 112 *~X~ UJ SS TARIFA REDUCIDA CONCESION No. 409 DELAMERIKAI ORGANO DE LA COLECTIVIDAD HUNGARA EN LA AMERICA DEL SUD m Szerkesztőség és kiadóhivatal BUENOS AIRES Calle Lavalle 361 U. T. 31. Retiro 2819. li e v é­­ c i­ni : „MAGYARSÁG” Casilla Correo 1483 — Buenos Aires Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton Főszerkesztő FARAGÓ REZSŐ : ARA 10 CENTAVOS Előfizetési árak: Egy hónapra 1 argentínai pesó Európába: 1 pesó 50 centavos Hirdetések dija hasábcentiméterenként 90 d­v. — Bankok és hajótársaságok számára Pesó 1.80 Szerda, 1934. január hó 3. VI. évfolyam 622. sz. ANGLIA mértékadó körei attól tar­tanak, hogy Németország és Francia­­ország között megszakad a viszony, s miután az angol kormány­­minden igye­kezete, hogy a visszautasító francia vá­laszt elodázza, sikertelen maradt. BREGENZ ausztriai határváros kor­mányzósági palotája ellen bombame­rényletet követtek el, amely a palota összes ablakait betörte és nagy riadal­mat okozott az egész városban­ — A merénylettel nazi­kat gyanúsítanak. FRANCIAORSZÁG igen erős gazda­sági nyomást készül gyakorolni Né­metországra, hogy így a kereskedelmi kérdéseket ne lehessen elválasztani a politikaiaktól. Arról is beszélnek, hogy Franciaország hajlandó lenne bizonyos különleges kedvezményekben részesíte­ni mind­azokat az államokat, amelyek kereskedelmi kérdésekben is szigorúb­­ban lépnek fel Németországgal szem­ben. JAPÁN a leghatározottabban meg­cáfolja azt a hírt, mintha az orosz szov­jetek között minden pillanatban ki­törhetne a háború.­­ A híresztelést a japán kormány olyan nevetségesnek mondja, amelyet tulajdonképen cáfolni sem volna érdemes. KALIFORNIA egy részében eddig még sohasem tapasztalt árvíz pusztí­tott, amely mintegy 3000 házat ron­gált meg, 1500 autót és több hidat so­dort el. A halottak számát harmincnál többre teszik. MONTEVIDEO mellett egy kirándu­lókkal teli csónak felborult és öt utasa vízbefult. Kilétüket még nem tudták megállapítani. NÉMETORSZÁG előreláthatólag eré­lyesen vissza fogja utasítani a francia kormány megjegyzéseit a les­zerelési kérdésben és nem fogadja el azt az el­lenjavaslatot, amelyet a német fegy­verkezési követeléssel szemben felál­lított. ROOSEVELT elnök a parlament szer­dai megnyitó ülésén személyesen fogja felolvasni a szokásos elnöki üzenetet. Azt hiszik, hogy az elnöki üzenet ez­­alkalommal nagyon érdekes kijelenté­seket fog tartalmazni. TITULESCU román külügyminiszter visszatért Svájcból és benyújtotta le­mondását, ami nemcsak Romániában, hanem a kisentente köreiben is nagy­­ feltűnést keltett-WASSERMANN Jakab, az ismert kiváló német író és történettudós, aki néhány hónap óta Ausztria menedék­jogát élvezte,­­ Grazban hirtelen el­hunyt. Külkereskedelmi szerződés készül Magyarország és Argentína közt! Budapestről írják: Az érdekeltek közül is kevesen tud­ják, hogy milyen élénk üzleti összeköt­tetést tartunk fenn Argentínával, he­lyesebben azokkal a cikkekkel, amelye­ket Argentína termel. Ez az összeköttetés ugyanis közvetí­téssel történik, gyakran három-négy közvetítő kézen is átmegy az argentinai nyersanyag, amíg eljut magyar rendel­tetési helyére és másfelől Argentina sem közvetlenül vásárolja meg azokat az árucikkeket, amelyek Magyarorszá­gon készülnek, így a tényleges forgalom, amely jó­részt nyers gyapjúból s különböző csere­ző anyagokból, egyes faárukból, petró­leumból, másrészt pedig elektromos gé­pekből és készülékekből, gyógyszerészeti és vegyi cikkekből és ásványvizekből áll, nem jut kifejezésre a két ország külke­reskedelmi statisztikájában sem. Argenntína kivitele az utóbbi három évben 2.2 milliárd arany pesó volt, eb­ből Magyarország részesedése mindösz­­sze 1800 pesó, míg a behozatal 2.1 mil­­liárdot tevő összegéből 357.080 arany­­pesó a közvetlen magyar érdekeltség. A közvetett forgalom azonban ezeknek az összegeknek a sokszorosára rúg. Ez az aránytalanság arra indította most az illetékes tényezőket, hogy egy normális kereskedelmi szerződés előkészítése céljából felvegyék egy­mással az érintkezést. Hir szerint a két érdekelt kormány hajlandóságát nyilvánította a tárgya­lások­ő lefolytatására. A REVÍZIÓ ÚTBAN VAN! Bethlen nyilatkozata: a revíziós mozgalom célhoz fog érni, ha a nemzet­i egységét valósággá teszük Budapest. december 9 Gróf Bethlen István szombaton este 10 órakor Sir Robert Gower és William Malane angol képviselők társaságában megérkezett Budapestre. Bethlen gróf fogadtatására a Reví­ziós Liga és a különféle ifjúsági s tár­sadalmi egyesületek már előzően meg­tették az előkészületeket. A Revíziós Liga részéről ott voltak a pályaudva­ron többek között Lukács György,­­ Nagy Emil, Horváth Jenő, Pekár Gyu­la, Légrády Ottó és mások, valamint a társadalmi és ifjúsági egyesületek ve­zetői. Mikor a vonat befutott a pályaud­varra és Bethlen István gróf kiszál­lott az angol képviselőkkel, a hatalmas tömeg harsány éljenzésben tört ki. — Lelkesen éltették Bethlent- Majd fény­­képfelvételeket csináltak Bethlenről és a társaságában levő angol képviselők fogadtatásáról. Gróf Bethlen István a kiszállás után a következő nyilatkozatot tette a sajtó munkatársainak: — Tulajdonképpen nincs mit monda­nom. Az utam rendkívül kedves és kel­­lem­es volt. Az ünneplés most már nem nekem szól, hanem vendégeinknek. — Amit az országról mondanom kellett, mind azt elmondottam odakünn. Ezután Bethlen gróf a vendégekkel együtt kocsiba ült és szállásukra hajt­­tattak. Vasárnap este a két angol képviselő tiszteletére a Revíziós Liga vacsorát rendezett a Duna-palota szállóban. Az egyik fővárosi napilap munkatár­sának Bethlen István még Londonban a következő sajátkezűleg írt nyilatkoza­tot adta: “A revízió útban van- Célhoz fog ér­ni, ha ebben a kérdésben a nemzet egy­ségét valóban valósággá tesszük, úgy, ahogy azt a miniszterelnök úr olyan ékesszólóan hirdeti.” Hány baleset hírét hallja naponta? Hány életet követel mindennap a gyilkos halál? Gondolt már arra, hogy biztosítania kellene magát? * ,H . DE LOS 200.000 HUNGAROS QUE VIVEN EN LA AMERI­CA DEL SUD, MAS DE 40.000 ESTAN EN LA ARGENTINA Y EN GENERAL LEEN EL „Délamerikai Magyarság” DIRECCION BS. AIRES LA VALLE 361 CASILLA CORREO 1483 U. T. 31 - RETIRO 2819 Hatodik évfolyamába lépett a mai nappal a ’’Délamerikai Magyarság”. Az idő gyorsan pergő homokóráján nem nagy idő, de itt, a messze idegen­ben, egy teljesen a maga erejére ha­­­gyott szegény kolónia érdekeinek szol­gálatában elöltve, olyan küzdelmekkel teli esztendők voltak, hogy bízvást le­het — mint a háborús szolgálatok éveit — duplán is számítani. Mert fenállá­­sunk egész ideje óta pillanatig sem szünetelő harc a mi létünk: harc volt előbb a nyilvánosság meghódításáért, harc volt később a magyar kolónia ér­tékeinek elismertetéséért és harc azóta és most is (és talán mindörökre) a­­­­fenmaradásért! Mert nem elég az, hogy megterem­tettük nemcsak Délamerika, hanem az egész távolkülföld legkitűnőbben szer­kesztett magyar újságját; nem elég az, hogy tízezreknek most már többé talán soha nem nélkülözhető sajtóorgánumot adtunk; nem elég, hogy szolgáljuk az újság hasábjain kívül is minden vonat­kozásban a magyar érdekeket, ezenfelül a mi gondunk még az is, hogy ennek a közérdekű intézménynek minden anya­gi ügyét intézzük; nekünk kell gondos­kodni róla, hogy a folyton rosszabbodó viszonyok között is mindig csak előre haladjon ez az újság és sohase hátra, hogy a fejlődés útján ne legyen többé megállás, vagy visszaesés. Szép hivatás, lelket örvendeztető el­­rendeltetés, de a kolónia fokozatos el­néptelenedése és még inkább elszegé­nyedése ma már emberfelettivé tette a mi munkánkat és a tőlünk már — évek óta — megszokott őszinteséggel mond­juk meg most is kedves barátainknak, előfizetőinknek és olvasóinknak, hogy a most reánk következő esztendőben még fokozottabb segítségére számítunk mindenkinek, aki csak teheti, mint ed­dig. Nem szégyen megmondani, hogy egyedül nem bírjuk azokat a terheket, amik egy ilyen újság fentartásához múlhatatlanul szükségesek; megmond­juk kertelés nélkül, hogy még sokkal inkább rászorulunk — mint eddig — arra, hogy minden magyar testvérünk teljesítse velünk — s rajtunk keresztül a közös célokkal — szemben a vállalt csekély kötelezettséget: mindenki fizet.

Next