Délamerikai Magyarság, 1934. január-március (6. évfolyam, 622-658. szám)
1934-01-04 / 622. szám
se be a szerény előfizetés díjat ért az eltávozó, vagy elszegényedő.."•A fizetők helyett mindenki igyekezzék egy-egy újabb, tehetős, vagy legalább is dolgozó és kereső előfizetőt szerezni. •A most reánk köszüntött esztendő — így jövendölik a politikai és gazdasági élet ismerői — újabb nehéz megpróbáltatásokat hoz. Sokszorosan nehéz lesz a szerteszórva élő magyarok élete és talán legnehezebb azé az újságé, amely a magyar érdekeket kell, hogy szolgálja külföldön. Mi, hittel hiszünk benne, hogy közönségünk ebben az esztendőben is velünk lesz és a mi barátaink meg fogják osztanivelünk a küzdelmet, kitartanak velünk és mellettünk és segítenek megvívni ennek az esztendőnek küzdelmeit is. Hatodik évfolyamában is az lesz a “Délamerikai Magyarság”, ami eddig volt és ma is: a bátor, becsületes és magyar újság, a Délamerikában élő magyarok minden igaz ügyének fáradhatatlan harcosa. EGYESÜLETI ÉLET Az Argentínai Magyar Katolikusok Egyesülete folyó hó 7-én vasárnap délután 3 órakor a Magyar Ház tanácstermében ünnepélyes ülést tart,amelyre e hirdetés útján is úgy tagjait, mint az összes magyar katolikusokat felebaráti szeretettel meghívja. Az ülést az Egyesület díszelnöke, Wodianer miniszterrezidens személyesen fogja megnyitni. Az ülés napirendjére Wodarka Péter főtisztelendő úr üdvözlése van kitűzve. Az üdvözlő beszédet Hercsogh Sándor elnök tartja. Az üdvözlő szavak elhangzása után a főtisztelendő úr fog felszólalni. Magyar Katholikusok! — "Ennek az ülésnek az ad fontosságot, hogy annak keretében lépünk testületileg összeköttetésbe Wodarka főtisztelendő úrral. Itt fogjuk először meghallani nézeteit jövő kifejlődésünket illetőleg. Legyünk ott mindnyájan, ahol egyaránt szívesen látunk minden katolikust, akár tagja az egyesületnek, akár nem. Legyünk ott minél nagyobb számban, hogy ezzel is kimutassuk egyházi vezetőnk iránti tiszteletünket, várható ténykedései iránti érdeklődésünket és egymás megértésére való törekvésünket. Mutassuk meg, hogy a magyar katolikusok erős csoportot alkotnak! Az AMKE elnöksége. Helyesbítés. A Magyar Nők Jótékonysági Egyesülete karácsonyi nyugtázásába sajtóhiba csúszott, amennyiben a 10 pesos adományt Krekács Miklósné (és nem Gézáné) adta. Pótlólag közli még a vezetőség, hogy ruhácskákat és cipőket adományozott Friedmann Erika. *0 Fir'e f1? ; hogy az északamerikai Nagy Sóstó (Great Salt Lake) vize 13—14 százalék sótartalmú, míg a Holt-tengervize 23—25 százalék; hogy a világ valamennyi népe közül a japánok esznek legtöbb halat; hogy az Alaszka szigeteken egy-egy férfi háremében átlag harmincnyolc feleség van. Délamerikai „Magyarság” 1934. január hó 3. Hogy jött létre TRIANON? A tájékozatlan békebírák néhány perc alatt darabolták fel az országot A magyar nemzet rettentő trianoni megcsonkításának a trianoni békekonferencián lezajlott kulisszatitkai mind a mai napig úgyszólván ismeretlenek voltak. Tudtuk azt, hogy a békediktátumot a magyar nemzet minden megkérdezése nélkül, a védekezés lehetőségeinek kizárásával alkották meg és hogy annak megalkotása a csalások, hamisítások, megtévesztések, sötét tudatlanság és léha könnyelműség egész láncolatából alakult ki. Most végre fellebbent a fátyol s megdöbbentő módon tárul a magyarság és az egész világ elé a magyar nemzet megrablásának és megcsúfolásának 1919. év elején a Quai D'Orsay hírhedt termeiben lejátszódott egész pokoli színjátéka. A fátyol felleblentője Bír. David Hunter Miller. Ez a derék amerikai férfi ’Wilson elnök kiséretében érkezett Európába 1919. év elején s szinte percnyi pontossággal, gyorsírói jegyzetek alapján megörökítette a békekonferencia üléseinek hiteles lefolyását. Az egész anyagot 22, hatalmas kötetben “My Diary at the conference of Paris” címmel megjelentette. E hatalmas munka egy olyan valóságos szellemi és diplomáciai brigantizmusról rántja le a leplet, amelyhez foghatót nem igen ismert a világtörténelem. A kötetekből mindenekelőtt kiderül az hogy a trianoni békeparancs területi rendelkezéseit, már 1919. év május elején teljesen egyoldalilag, végleges formába öntötték. Sorsunk és tragédiánk már akkor teljes egészében beteljesedett. A magyar békedelegációnak a békefeltételeket csak 1920. január’15-én nyújtották át. — Hunter -Millertől megtudjuk, hogy hiú reménykedés volt a magyar nemze hite, hogy a békedelegációnk felkészültsége és fóliánsokra menő igazoló iratai valami eredményre vezetnének, mert egyszerűen el sem olvasták azokat. A józan ész feltételezhetné azt, hogy egy nemzet egész történelmi múltjának megszakítása, egy ország területének egyharmad részére való megcsonkítása, a magyarság millióinak idegen igába való kényszerítésére alapos és hosszú időre terjedő tanácskozások szükséges, ahol, ha a tudatlanság és megtévesztés dolgozik is, legalább a lelkiismeretesség jeleit kellene felismerni. Mégsem így történt! Beszéljenek Hunter Miller feljegyzései a tanácskozásra fordított időről és azokról a méla akkordokról, amelyek rólunk döntöttek. A CSEH HATÁR MEGÁLLAPÍTÁSA A békebirákból álló főbizottság Reines és Kramatz bevonásával 1919. február 5 én délután 3 órakor tartotta elsőülését. A késő éjjeli órákban Benes szereplését és a tanácskozást megszakítva, Laroche vezetése alatt nyolc-tagú albizottságnak adták ki a “határkérdés igazságos” rendezését azzal, hogy tegyenek erre nézve javaslatot. Az albizottság három (!) ülés után 1919. május hó 8-án, a késő esti órákban tette meg javaslatát. Lansingnak a magyar felvidéki lakosság arányszámára vonatkozó ellenvetései után a főbizottság “tanácskozása" Laroche következő szavaival ért véget: — A csehek igényét az előkészítő albizottság 1.390.000 magyarról a legre tekintettel, hogy AusztriaAgyarország közötti nehézségek ná forognak, jó volna rendezni ezt most, mert az így rendezetlen nagy zavar idézhet elő. Sonnino: — Nem látom szükségességét semmiféle külön bizottság kiküldésének, hiszen egyik fél sem vetette fel az új határrendezés problémáját. Az ügy ennyiben maradt. A legközelebbi főbizottsági ülésen megszólalt Wilsom: — Olyan információkat kaptam, hogy “osztrák részről” felvetették a Magyarország és Ausztria közötti határrendezés problémáját és így ebben a kérdésben is dönteni kellene. Sonnino— Nem tudom megérteni, hogy miért nem volna elegendő, ha Magyarország elismerné Ausztria és Ausztria Magyarország függetlenségét anélkül újabb jelentések szerint mindössze 855 hogy a határkérdést egyáltalában érviezer magyarra csökkentette. Benese- s tene jelentése szerint különben 638.000 szlovák maradt volna magyar uralom alatt és különben is Benes garantálja a magyar kisebbségekkel való jó bánásmódot. (!) Az előadó ezen “megnyugtató” szavai után, pontosan 1919. május hó 8-án, éjjel 11 óra 25 perckor elfogadták a trianoni cseh határt. A JUGOSZLÁV HATÁR MEGÁLLAPÍTÁSA A fő- és albizottság összes tanácskozásait úgyszólván teljes egészében a Délvidéken vont jugoszláv-román határ körül kitört háborúság töltötte ki, amelyben a román és jugoszláv delegátusok valóságos szellemi közelharcot vívtak. Az uj magyar határra nézve a főbizottságban mindössze a következő történt: — Pichón úr megkérdezte, hogy az uj előterjesztett határvonalra vonatkozólag kiván-e valaki a hozzászólás jogával éln’’ Senki sem szólít hozzá, így az uj határt elfogadták. . Ez az eljárás a lelkiismeretlensének és az alkalmazott erkölcstelenségnek egész új perspektíváját nyitja meg a történelemben. A ROMÁN HATÁR MEGÁLLAPÍTÁSA Első főbizottsági ülés Bratianu román delegátus bevonásával 1919. február hó 1-én volt. Ekkor is albizottságot küldtek ki melynek előadója Tardieu. Ezen albizottság ugyancsak három (!) ülés után jelentését szintén 1919. május hó 8-án terjesztette a békebírákból álló főbizottság elé Lansing gyenge ellenvetései után ezzel az indokolással: — Az albizottság által előterjesztett hatalmasanyag részleteinek vizsgálata oly feladat, amelyet a tanácsnak nem áll módjában elvégezni. Magyarország és Románia határkérdésének rendezése megtörtént! A NYUGATMAGYARORSZÁGI HATÁR Ez a határprobléma még az eddigieknél is megdöbbentőbb fejezetet képez Hunter Millernél. Szinte egyedül áll a világtörténelemben, hogy egy nagy nemzetközi békekonferencián a hajánál fogva húzzanakelő egy határproblémát anélkül, hogy azt bármely érdekelt fél kívánta volna. Álljon itt egy szemelvény a főbizottság "ülésére gyorsírói feljegyzésekből: Balfour— Nézetem szerint az egész szóló érdekli, és Ma- t ég fen- ji a "kér- f ül még ! A hosszas eszmecsere eredményeként megállapodtak abban, hogy “... ha a két ország közt ebből kifolyólag nézeteltérés támad, ez esetben a szövetséges és társult hatalmak szükségszerűleg majd rendezik a kérdést". Ezt a nézeteltérést azután sikerült úgy kiélezni, hogy a nyugati határokat is rendezni “kellett”. * A feljegyzésekből sorozatosan látjuk, hogy a konferencia bizottságai néha pár perc alatt végeztek sokmillió magyar ember sorsával. A hozzászólás nélkül elfogadott határozatok egész sora és több rengeteg tökéletlenség méltán magukon viselik a konferencia intéző személyeinek mérhetetlen erkölcstelenségét... CARL MELCHIOR ismert német bankár, a Warburg et co. bankház tulajdonosa -63 éves korában Beirffen e.hun.,x kérdés is LUIS COMPAÑAS lett a catalunai köztársaság új elnöke is *