Délamerikai Magyarság, 1934. július-szeptember (6. évfolyam, 696-734. szám)

1934-07-03 / 696. szám

1934. július hó 3 Délamerikai „Magyarság* Vasárnap megérkezett a követség új irodaigazgatója Buenos Aires, július­­ Július elsejével­ kezdődik a magyar költségvetési esztendő, ezen a napon lépett életbe az a rendelkezés, amely a riói követséget megszüntette, illetve a buenos airesivel egyesítette és Buenos Airesbe helyezte s a központi követség működésének első hivatalos napján már itt volt és hivatalba is lépett a követ­ség irodaigazgatója, Bolgár Dezső. Bolgár igazgató, aki még a háború előtt, az akkori közös külügyi hivatal­nak volt tisztviselője, az összeomlás óta — több, mint 15 éve — az önálló ma­gyar külügyi szolgálatban tölt be ad­minisztratív vezető állást és már négy éve igazgatója a riói követségnek. Az­előtt a lengyel fővárosban működött (ott is nősült meg), majd pedig a berni és egyben a Népszövetségnél is akkre­ditált követségnek volt nyolc éven át fő­tisztviselője. Bolgár igazgató és felesége vasárnap reggel érkeztek meg a Grál­ Osorio-val. A kikötőben Schlesinger Walter konzul, Wampetich Ödön konzulátusi titkár és felesége várták. A “Délamerikai Magyarság” tudósító­jának alkalma volt a követség új iroda­igazgatójával hosszabb ideig beszélget­ni. Bolgár igazgató semmiféle nyilatko­zatot nem tett, de a beszélgetés során széles látókörű és különösen a koloniá­­lis viszonyokban rendkívül tájékozott és tapasztalt főtisztviselőt ismertünk meg benne, akiben az egyesített követség magyar intézményei nyilván értékes ba­rátot és jóakarót nyertek. 7 angol fontot keresnek a közvetítők minden levágott uruguayi állaton Az állattenyésztők nyomorúságos helyzete Montevideo, június 26 Uruguay kereskedelmi mérlegében a kiviteli cikkek között nemcsak normá­lis időkben, hanem még ma is a legelső helyen áll a hús, amelynek exportja az importáló államok minden megszorító intézkedései ellenére, még mindig je­lentékeny. Az állattenyésztők mégis pa­naszkodnak, hogy a vásárokon olyan alacsony árakat érnek el, amelyek mel­lett nemsokára nem lesz érdemes te­nyésztéssel foglalkozniuk. A helyzet tényleg majdnem érthe­tetlen. Mert amikor élő állatok egy pár pesóért kelnek el és élősúlyban egy ki­lóért a centek töredékét lehet elérni, addig a húsárak a magasban szálldos­­nak és a hús nemsokára luxuscikk lesz Uruguayban a belföldi fogyasztó szá­mára. Régi dolog, hogy a frigorificók, mint külföldi vállalatok csak azzal törődnek, hogyan lehet a legnagyobb nyereségre szert tenni. Minthogy majdnem kon­­kurrencia nélkül állanak , a Frigorí­fico Nacional vásárló akciójának jófor­mán semmi hatása sincsen, a bevásár­lási árakat úgy nyomják le, ahogyan nekik jólesik és azt érdekeik megkíván­ják. Ilyen körülmények között szenzáció­­számba megy az a londoni távirat, a­mely szerint megállapították, hogy a Smithfield-i­ húsvásáron az uruguayi húsfeldolgozó üzemek ügynökei 7 angol fontot keresnek tisztán minden egyes levágott állaton. A közvetítő tehát töb­bet nyer, mint amennyit a tenyésztő az élőállatért kap. De míg az angol hatóságok az ár­drágításról szóló törvény értelmében el­járást indítanak az uruguayi húsüze­mek ügynökei ellen, az itteni hatósá­gok ölhetett kézzel, tehetetlenül nézik, hogyan megy tönkre az állattenyésztés a frigorificók rablógazdálkodása kö­vetkeztében. Mit ér a pesó? A Banco de la Nación Argentina 1934. julius 2-i hivatalos jegyzése: 100.— pengő ..................... 88.40 1000.— lei ............................ 38.90 1000.— dinár ....................... 89.90 1000.— cseh korona ............. 157.70 100.— dollár ....................... 380.77 SZŐRMÉKET SZEKERES -nél cerrifo 744 Legelőnyösebben A legrégibb magyar flambreria Alemana még zrt'~ ’ " a „M­ERCADO LIBERTAD” PUESTO 40. szám alatt árusít — Megrendelt árukat házhoz szállít SPORTHELFER EMIL — Charcas 1316 — U. T. 41 — Plaza — 4236 VESZÜNK MINDENFÉLE e hazai követeléseket készpénz kifizetéssel valamint magyar, német, osztrák, csehszlovák, jugoszláv, bolgár, román stb. értékpapírokat, kötvényeket, szelvényeket, pénzeket stb. . R. BIQUARD & A. GAMBOURG 25 de MAYO 316 — .BUENOS AIRES — Escritorio 23 * Telefon. r. 31 (Retiro) 1480 3 r <)•«■»•< TVÍ A MAGYAROK! Vásároljatok a LAS MALVINAS áruházban BME. MITRE 989 U. T. 35 — LIBERTAD — 3568 RENDKÍVÜL OLCSÓ ÁRAK ÉS JÓ KISZOLGÁLÁS! 1 Ja Fián brokát^en alkalmas pijamnak és kimonoknak $ 1.50 I “rrtt­­selyem-anyag, igen szép, minden színben 1 ° frano Mame igen tartós selyem-kelme, kétszeres széles­­f ripwifldníL­ségben 20 színben ........................................ „ 2.90 ( rrmn) Cafen:tiszta selyemből igen fényes, kétszeres szél-UCFC pa­­méiességben, 40 színben .................................. „ 3.50­­ ANGORA: (gyapjú) ruhák és felöltek részére, 140 cm. széles ___••..................................................... 4.90 . Van ezenkívül egyébb szövet és selyem is 1.90-től 15 pesóig EL NE MULASSZA MEGTEKINTENI KIRATAINKAT!­­ 140 kilogramm levelet vitt Argentinéból a leppelin Buenos Aires, julius 2 Argentina és Uruguay lakosságának felejthetetlen élménye lesz az elmúlt hét szombatja, amikor hosszas várakozás után ide is ellátogatott világrészek és tengerek ismerőse, a legnagyobb légi alkalmatosság, a “Zeppelin”. Buenos Airesben szombaton a kora délelőtti órákra várták, de már hajnali 2 óra után megérkezett és attól kezdve — virradatig — a La Plata mentén ke­ringett. Reggel 7 óra után kezdette meg “bevonulását” az argentínai fővárosba­ Végigröpült az Avenida de Mayon, — megkerülte — ahogy tisztelgően szokta — a Congreso kupoláját, majd “kisé­tált” Campo de Mayo­ra, ahol a had­sereg segítségével kikötött. Közel 20.000 autó és rengeteg gya­logos ment ki a nagy gyakorló térre, hogy tanúja legyen a hatalmas mű le- és felszállásának, de milliók csodálták meg útjában is az óriás léghajót; aligha volt ember Buenos Airesben és a kör­nyéken ,aki meg nem leste volna az al­kalmat, hogy láthassa az emberi ész­nek ezt a remekbe készült alkotását. Másfélórai tartózkodás után ki- illet­ve beszállottak az utasok, átvették a postai és egyéb küldeményeket és a Zeppelin megindult vissza Európa felé. Déli 1 órakor érkezett Montevideo felé, ahol szintén minden épkézláb-ember teste­ várta a nagy csodát. Ott is két tisztelet­kört írt le, azonkívül ledobott egy kis ejtőernyőre erősítve két üdvöz­letet Terra elnök és Herrera pártvezér részére, azután pedig Brazilián át egye­nesen Friedrichshafenbe repült, ahová szerdán, vagy csütörtökön érkezik el. A Zepelin első útja alkalmával Ar­gentínából több, mint 140 kilogrammnyi levélpostát vitt el. Ennyit repülővel még sosem továbbítottak. A léghajós társaság mintegy 28.000 pesót kapott az argentínai postától a levelekért!... A külföldi magyarság következő generációjáért Budapest, június 6 A Magyarok Világkongresszusának óhazai központi tanácsa e hó 5-én tar­totta évi tanácsülését báró Perényi Zsigmond ny. miniszter, koronaőr elnök­lésével. Képviseltette magát ezen az ülésen az óhazai társadalom majdnem minden szerve az egyházak, a kulturális, a kereskedelmi, az ipari, a vasúti, az idegenforgalmi stb. szervek. Az elnöklő Perényi Zsigmond báró kö­szönő szavakkal adózott azért a nagy áldozatkészségért és megértésért, mely­­lyel az óhaza a külföldre szakadt vérei­vel a kapcsolatokat ápolja, majd tolmá­csolta azt a hálát, amely az irodához érkező sokezer levélből és a külföldi magyar lapok útján árad az óhaza felé a külföldi magyaroktól a velük való tö­rődésért. A szervezeti iroda működését dr. Nagy Károly, az iroda igazgatója ismertette. Vázolta azt a munkát, amelyet az állan­dó iroda az első világkongresszus hatá­rozatai alapján kifejt a külföldi ma­gyarság különböző érdekeiért, legelső­sorban a külföldi magyarság második és harmadik generációjáért. Előadta azt a programmot, amelyet a két pályadíj­nyertes ifjú északamerikai magyar meg­érkezése és ittléte alkalmára az iroda végre akar hajtani, valamint ismertette azokat a terveket, amelyeket a jövő­ben az iroda követni akar. Még foko­zottabb mértékben akarja erősíteni azo­kat a szálakat, amelyek a messze sza­kadt magyarságot az óhazához fűzik. Dr. Ripka Ferenc társelnök elismerés­sel adózott az irodának működésé­ért és kérte, hogy a szervezeti irodát a jövő­ben is lankadatlanul támogassák nagy és nehéz munkájában, amit csak a leg­nagyobb hittel és erőfeszítéssel tud a mai nehéz gazdasági viszonyok között folytatni. Ilyen értelemben szólaltak a jelentéshez dr. Ajtay József, dr. Tüske Jenő és dr. Unkerhauser Ferenc.

Next