Délamerikai Magyarság, 1937. január-március (9. évfolyam, 1076-1112. szám)
1937-01-02 / 1076. szám
2 B. u. é. k. Akármi van, akármi jön — megy, s változik: Újév napján változatlanul — boldog esztendőt kívánunk Mindnyájam mindannyiunknak Amitől szomorúan arra lehet következtetni, hogy a kívánságoknak nincs valami hatályos erejük- Mert fel kell tenni, hogy őszinteségből és igaz szívből fakadnak. Még azok is, amelyek csak a szokásos sablon útját járják, különösebb érzelem nélkül- Még ezek is jót akarnak, boldogságot óhajtanak,szerencsét kívánnak, ezen a napon, amely hagyományosan a boldog kívánságoké- Ugye, mialatt az egész világ minden fordulón boldog újesztendőt kíván saját magának: zűrzavaros tragédiákba bonyolódik, időnként vérbe és pusztulásba, sokszor nyomorba és szenvedésbe, majdnem mindig ellenségeskedésbe, veszedelmekbe, válságokba-Talán kevesebbet kellene kívánnunk- S a kívánságok helyett többet tenni Mert lehet a boldogság érdekében mást is csinálni, nemcsak fehér kartonlapokat küldeni megnyomott, vagy gondosan stilizált szöveggel Lehet egy kicsit jónak lenni, szívesnek, előzékenynek Lehet vigyázni rá, hogy az ember ne lépjen másnak a lábára. Lehet gondolni arra, hogy ok nélkül ne okozzunk fájdalmat senkinek. Ha okkal tettük, azt is lehet enyhíteni, lehet utána gyógyítani- Lehet gyűlölködés nélkül gondolni embernek emberre-Lehet, hogy ne fájjon valakinek, amiért a másiknak akad ennivalója-Lehet irigykedés nélkül nézni, amint embertársunk lélekzetet vesz Lehet nem sajnálni valakitől az életet, világosságot Lehet sok mindent, ami magunknak nem árt és másnak sem Lehet mindezt egy kicsit belevésni az emlékezetbe s nem oldani meg a kérdést egyszerű négy betűvel: H U. É. K FIGYELEM! MAGYAR TISZTÍTÓ INTÉZET! FEST! TISZTIT! I*'S! LEGJUTÁNYOSABB ARAK! FEDERICO LACROEZ 2495 U. T. 73 — Pampa 0453 Tudja-e, mi az a shuba? A “Paris Sair” kérdi ezt olvasóitól A lap azután megmagyarázza, hogy mi — Kiderül, hogy nem más, mint: a«fea, minden h nélkül... — A shuba kikészített báránybőr, amelyet Magyarországból exportálnak — írja a “Paris Sair’ — Ezt a báránybőrt ott épúgy felhasználják a katonák, vagy mágnások pompás öltözékes hímzett dolmánya, mint a pástosztány köpenye számára; egyik felől bőr, másik felől prém A jelek szerint az idei télen párizsi divat lesz belőle Ha majd a párizsi szép nők felöltik, mindenki tudni fogja, hogy micsoda is a c shuba! „Demmerikai Magyarság** 1937 jan. hó 1 Végre otthon is “felfedezték” Délamerikát Dr. Klein István előadásainak visszhangja a magyar közgazdasági sajtóban Buenos Aires, december 30 A Magyar Mezőgazdasági Ipar RT nemrégen Buenos Airesben is járt vezérigazgatója, Dr Klein István előadásairól — az óhazai napisajtó jelentései alapján — már hírt adtunk-Ezeknek az előadásoknak, amint előrelátható volt, nagy visszhangja támadt különösen a gazdasági körökben s ezt kellőképen hangsúlyozzák ki a magyar közgazdasági lapokban megjelent tudósítások-Az alábbiakban a budapesti “Magyar Lloyd’’ című elterjedt közgazdasági lap hosszú cikkét ismertetjük s megjegyezzük hogy annak írója egyik legalaposabb ismerője a délamerikai viszonyoknak, amihez nyilván az is hozzájárul, hogy a spanyol nyelv kitűnő előadója a m. kir. műegyetem közgazdasági fakultáson-A cikk, amely újból (— de sajnos még mindig nem későn!) “felfedezi” az óhaza részére Délamerikát, a következőket mondja: A Hétfői Társaság vacsorája a legutóbbi alkalommal mintha élénkebb, nyugtalanabb lett volna Budapest közgazdasági elittje rendkívüli eseményre, Dr Klein István előadásán készült- Az előadás a szokásos felolvasások kereteit és szinvonalát olyan nagymértékben felülmúlta, hogy annak részletes ismertetését okvetlenül szükségesnek tartjuk- Dr- Klein István azzal kezdte előadását- hogy a Zeppelinen az Óceánon át való utazás kétségkívül nagyszerű élmény, mégsem a kalandvágy vezette Dél Amerikába, hanem annak a ténynek a meggondolása, hogy a gazdaságpolitikai távolság nem mindenkor azonos a földrajziTávolsággal.Ugyanis Délamerikát és Magyarországot szembeállítva, két egymástól eltérő gazdasági területet találunk, amelyek között a gazdasági forgalom kialakulásának előfeltételei igen sok tekintetben megvannak, de a tényleg lebonyolított forgalom még nincs arányban ezekkel a természetadta lehetőségekkel. Mi, magyarok, ha például a Brazília szót halljuk, ezt a nevet azonnal a kávé fogalmával kapcsoljuk össze, holott Brazíliában a kávé csupán a múltban volt az egyedüli termény, de ma már nem az. Az elmúlt évben Brazília már változtatott azon a gazdaságpolitikán, amelyet a brazil kormányokhosszú időn át követtek. A túltermelés kérdését ma már nem a fölösleges kávémennyiségek felvásárlása és megsemmisítése módszerével, hanem a kávéültetvényeknek gyapotcserjékkel való behelyettesítése útján oldják meg. Ma már a legtöbb farmon áttértek a kettős termelés rendszerére: az egyik táblán megvan még a régi kávéültetvény, a másikon azonban a kávé helyét már elfoglalta a gyapot- Itt a nedves subtrópusi övben a gyapottermelés feltételei még talán jobbak mint az Unió déli vidékein- De nemcsak az ennek következtében elérhető jó minőség, hanem az a körülmény is előmozdja a brazil gyapot piacképességét, hogy a ’ minőségi osztályozás s a termelési iány Braziliában is teljesen ugyanaz, majd az Egyesült Államokban Németország ismerte fel elsőnek azokat a hallatlan gazdaságpolitikai előnyöket, amelyek a brazíliai gyapottal kapcsolatos lehetőségekben rejlenek» — Németország ma már egész gyapotszükségletét be tudja Braziliában szerezni és ami a legfontosabb, nem nemes devizák, hanem kizárólag készáru* ellenében A brazil gyapot a magyar gazdasági életet is közelről érdekli — kerülő után egyébként *már úgyis jött hozzánk brazil áru , és az itt kínálkozó alkalmat nekünk is ki kell használni. Argentínával a mainál szintén lényegesen nagyobb kereskedelmi forgalmat tudnánk lebonyolítani. Argentína esetében az exportra kerülő különféle árucikkeken kívül a különleges kereskedelempolitikai intézkedéseket is tekintetbe kell vennünk-Argentína ugyanis csakis ,azon államok számára könnyíti meg a kereskedelmi forgalmat, amely alatt elsősorban az importot, kell értenünk, amely államok Argentínától is vásárolnak árukat és ekkor is csak a vásárolt értékek erejéig- Ezen túlmenőleg a bevitelt valuta-, politikai rendszabályok nehezítik meg- A mi teendőnk Argentínába irányuló exportunk fejlesztése érdekében tehát az, hogy olyan árukat is, amelyeket eddig más államokból hoztunk be, melyek azonban Argentínából is azonos feltételek mellett megszerezhetők volnának, ezentúl innen vásároljunk Ha az Argentínából származó behozatalunk amellett közvetlenül, tehát a német kereskedelem kikapcsolásával mehetne végbe, ez esetben behozatalunk végösszege erejéig nemcsak hogy mi is vihetnénk ki árucikkeket, hanem ezen kivitelünk 20 százalékos valutáris kedvezményt is élvezhetne- Az ilyen módon gazdasági életünk számára elérhető nyereség a jelen helyzetben is megközelíti az évi 60*3 000 pengőt, de ha vásárlásaink ideirányításával az Argentínával lebonyolított forgalmunk megnövekszik, ez a nyereségösszeg könnyen felemelkedhetik évi 1 millió pengőre is. Chilével kapcsolatban a réz lenne az a nyersanyag, amely minket elsősorban érdekelhetne. A réz árának emelkedése folytán ugyanis a vilákkartelen kívül álló kisebb chilei bányák is újra felvették üzemüket és ezeknek a termeléséből Magyarország iskönnyen beszerezhetné szükségletét- Ezt a kereskedelempolitikai célkitűzést a chilei devizagazdálkodás rendszere is nagymértékben elősegítené, amennyiben Magyarország és Chile között a kompenzációs megállapodás igen könnyen létrehozható volna-Dr Klein István a továbbiakban általánosságban ismertette. délamerikai gazdasági és társadalmi viszonyokat . Hangsúlyozta, hogy ez az a földrész, amelynek a potenciális gazdasági ereje a legnagyobb- de egyben hozzátette azt is, hogy ezeket az erőket az ember még csak igen kis mértékben tudta hasznosítani- Rámutatott arra a horribilis nyereségre és kamatjövedelemre, amelyeket ezek az országok a befektetett tőkék után elsősorban Angliának nyújtanak- Megható volt hallani azokat a szavakat, amelyikkel a kitűnő előadó a kint élő magyarok életét és álhatalman honvágyát ecsetelte. Külön is meg kell emlékeznünk eladásának arról a részéről, amely az ottani külképviseleti és konzuli szerveink, a magyar sors ezen önzetlen s kitartó előharcosainak értékes munkáját méltatta. Az előadás második felében azután Dr- Klein István bemutatta azokat az érdekes eredeti és igen értékes fényképfelvételeket, amelyeket a Zepplinen és a repülőgépen útközben készített. Dr- Klein István előadása olyan eseménye a magyar gazdasági életnek, amely mellett nem haladhatunk el megjegyzés nélkül. Itt nemcsak arról van szó, hogy az előadás érdekes és szakszerű volt, mind általános emberi szempontból, mind a gyakorlati kereskedő szempontjából, sőt még a közgazdasági szakember kritikus szemszögéből tekintve is, avagy, hogy egy kiváló, kitűnően képzett és rendkívül reálisan gondolkodó abszolút biztos ítélőképességgel rendelkező előadót hallottunk, hanem sokkal többről. Bár kétségtelenül igaz, hogy az egy gróf Teleki Pál professzoron kívül ilyen szakszerűséggel és ilyen biztos éleslátással ezt a beszámolót Magyarországon senki sem tudta volna megtartani, de — mint mondottuk — ez még nem meríti ki a lényeget. Az előadás magas színvonala mellett a főhangsúly azon van- hogy Dr. Klein István ezt az előadást egyáltalán megtartotta- Elvégre Dr. Klein István üzletember, aki tehet üzleti, vagy magánutazást és az utazás eredményeként köthet üzleteket, vagy bővítheti üzleti körét, ráfizethet, vagy kereshet, végül is ahhoz senkinek semmi köze sincs- De Dr- Klein István ennél sokkal többet tett a saját üzletén, a saját érdekén felül pionír munkát végzett gazdasági életünk egésze javára, felhívta figyelmünket egy olyan lehetőségre, mely itt van előttünk, amelyről itt-ott már hallottunk is, de amelyet senki sem mert érinteni, amelyet fel kellett fedezni- Dr. Klein István éleslátása, üzleti érzéke, higgadt ítélőképessége és kereskedői aktivitása kellett ahhoz, hogy a délamerikai államokkal való üzleti lehetőségeket hivatalos köreink és gazdasági életünk vezetői egyaránt felismerjék. Dr. Klein István elérte célját: tudomásunk van arról, hogy hivatalos köreinkben máris történtek lépések a főbb délamerikai államokkal való kereskedelmi szerződések és fizetési megállapodások létrehozása érdekében , az üzleti világ is felfigyelt, hogy a délamerikai földrész nyújtotta ígéreteket realizálja Természetesen senki sincs kétségben afelől, hogy konkrét eredményeket, mint mindig- ebben az esetben is csakis tüzetes, lelkiismeretes és a spanyol nyelvvel és világgal ismerős és szakavatott kezek által elvégzendő piackutató munka után tudák elérni, de viszont kétségtelen az is, hogy ebben az esetben a siker nem maradhat el-Dr Klein Istvánról pedig mindezzel kapcsolatban, minden olcsó és kopott dicshimnusz helyett elmondhatjuk a klasszikus szavakat: “Becsülettel szolgálta hazáját” A magyar közgazdaság részére ezzel későbbi komoly eredmények alapkövét tette le Dr. Végh Zoltán, a közgazdaságtudományi karon a spanyol nyelv előadója ..U - Calle PICO 2975 Czénik testvérek r. t. 70 _ nou * * - mm ÚRI - SZABÓSÁG1