Délamerikai Magyarság, 1937. október-december (9. évfolyam, 1189-1225. szám)
1937-12-04 / 1216. szám
1937. december 4. “Délamerikai Magyarság” EGYHÁZI ÉLET Magyar Keresztyén Egyház Istentisztelet 1937 december 5-én, vasárnap délután 5 órakor az Avenida Forest 2000 szám alatt levő templomban- Szeretettel várjuk magyar testvéreinket- RÖVID HÍREK AZ ÓHAZÁBÓL Budapest, november 25 — Repülőpostával érkezett tudósítás — Budapesten svájci—magyar tárgyalások kezdődtek a két ország áruforgalmi és fizetési forgalmi kérdéseinek rendezéséről. ** Adorjánban, ahol két olajkutat fúrtak, az egyikből néhány napja 1100 méter mélységből naponta 6—7 vasúti kocsit megtöltő tiszta olaj tör fel- A harmadik kút fúrása most folyik. Budapest után most sorra légvédelmi gyakorlatot rendeznek a vidéki nagyvárosokban is. Az első Székesfehérvárott, a második Debrecenben volt- A gyakorlat mindkét helyen minden zavaró esemény nélkül ment végbe és az elsötétítés kitűnően sikerült. Féja Géza szociológus-író, akit a bíróság ‘‘Viharsarok” című könyvéért osztályellenes izgatás és nemzetrágalmazás címén nemrégiben 5 havi fogházra ítélt, a könyv harmadik kiadásának megjelentetése miatt most újabb 2 havi fogházra ítélték.* A Budai Színkör lebontását megkezdték. 94 évig állt fenn* A nyáron nagy feltűnést keltett Torday László gazdasági szakiskolai tanár letartóztatása. Torday, aki a földmivelésügyi minisztériumban a gazdasági szakoktatási ügyek költségvetési előadója volt- különböző visszaélésekkel hamis címekre utaltatott ki pénzt és az összegeket maga vette fel. A kincstárt mintegy 150 000 pengővel károsította meg. A bíróság most tárgyalta a bűnügyet- Torday töredelmes beismerő vallomást tett a tárgyaláson. * Lábán Antal, a bécsi Collegium Hungárium nyugalmazott igazgatója 54 éves korában meghalt Kínai dolgok Ha egy kínai a barátjával találkozik, a saját kezét szorítja meg-Nevet, ha szomorú muzsikát, sir, ha jazzt hall. Felteszi a kalapját, ha belép a házba, leveszi mikor kilép onnan-A könyvet ‘‘visszafelé" olvassa, ahol az európai könyv végződik, a kínai ott kezdődik-A gyász jeléül fehérbe öltözik. A kínai asszony nadrágot, a férfi pedig szoknyát visel. A budapesti mezőgazdasági múzeumról beszélt egy argentínai tanár az állami rádióstúdióból Hasonló intézményt sürget Argentína részére , 15-én folytatja előadását Buenos Aires, december 3 Szerdán este ismét nagy, szinte példa nélkül álló megtiszteltetés érte Argentína részéről Magyarországot: a földművelésügyi minisztérium egyik főtisztviselője rádió-előadásban Argentína előtt követendő példának állította oda a magyar mezőgazdasági múzeumot A ‘‘Radio del Estado”, amely az esti órákban tudományos jellegű előadások közvetítésével tarkítja hivatalos műsorközvetítését, szerdán az “Asociación Científica Argentina” részére tartotta fenn stúdióját. A kulturegyesület részéről Prof. José F Molfino jelent meg, aki a földmivelésügyi minisztérium egyik osztályának főnöke és aki “El Museo Agricola de Budapest” cím és “Necesidad de una creación similar en nuestro Pais” alcím alatt a budapesti mezőgazdasági múzeumról beszélt és ezzel kapcsolatban arról, hogy milyen nagy szűköse volna Argentínának egy hasonló intézmény megteremtésére-Prof. Molfino az egész rendelkezésre álló időt átbeszélte, egymás után vonultak fel előadásában a vajdahunyadi vár romantikus külsejű pesti másolatában elhelyezett múzeum egyes osztályai, majd az állami mezőgazdasági intézmények stb. ismertetése következett, de előadását nem tudta befejezni. Hisz annyi mondanivalója van még Budapestről, a múzeumról és a magyar mezőgazdaság iránti állami gondoskodásról... Épenezért megkezdett előadását e hó közepén, december 15-én este 9 órakor fogja folytatni és befejezni A “Délamerikai Magyarság” tudósítója beszélgetést folytatott Prof. Molfino-val és kiderült, hogy a magyar mezőgazdasági múzeum rajongója maga — mindeddig — nem látta a múzeumot, sőt Magyarországon sem járt, hanem előadását Dr- Carlos M- Albizzati egyetemi tanár írta és azt felkérésre olvasta fel Dr- Albizzati, aki úgy a buenosairesi, mint laplatai egyetemen előadó tanár és a földmivelésügyi minisztérium egyik laboratóriumának és lisztvizsgáló intézetének igazgatója, ugyanis az elmúlt év utolsó napjaiban és a folyó év elején középeurópai tanulmányúton volt a földmivelésügyi minisztérium különböző megbízásaival- Ezek között szerepelt a magyar viszonyok tanulmányozása is és impresszióiról olyan élénk és érdekfeszítő jelentést írt, hogy Prof- Molfino közérdekűnek tartotta azokat a legszélesebb nyilvánosság részére rendelkezésre bocsájtani, így született meg kettőjük kollégiális együttműködéséből a szerdai rádió-előadás, amely mindvégig lebilincselten érdekes volt, nekünk magyaroknak, pedig négy elégtétel, hogy Argentína, a kimondottan és világszerte elismert agrárállam egy tudós egyetemi tanárja a távoli és megnyomorított kis Magyarország intézményét akarja mintául venni saját intézménye megteremtésénél* A magyar mezőgazdasági múzeumnak követendő példája nem et"TM-- •'-r*’alkottatja az argentínai közvéleményt ! A “Délamerikai Mag... mói bizonyosan emlékeznek még reá- hogy Alejandro LUX, az “El Mundo” középeurópai szerkesztője annak idején Budapesten is járt és 11 levélben számolt be ott szerzett benyomásairól- Ezeket a leveleket a ‘‘Délamerikai Magyarság” füzetbe gyűjtötte és eddig már több, mint 10 000 példányban osztották ki Argentína területén-A levelek közül a 8-iknak “EL MUSEO DE AGRICULTURA” volt a címe - és részletes leírása után azt írta benne Lux, hogy ha egyszer az argentínai kormánynak eszébe jutna mezőgazdasági múzeumot létesíteni, el ne mulassza hogy egy szakértőt kikldjon a budapesti múzeum tanulmányozására, mert ott ezer és egy ötletet- érdekességet találhat. Ezt a levelet azzal a közmondással fejezte be, hogy igen gyakran a nagyobb is rászorul a kisebb segítségére s együttérző melankóliával végzi sorait. Magyraország nagyon kicsi, de már ezer éve áll fenn. .. Semmi kétség, hogy a nagytekintélyű “El Mundo” cikksorozatai illetkes helyen mindig figyelemben részesülnek és nem vitás, hogy a földmivelésügyi minisztériumban feljegyezték Lux levelének ezt a figyelmeztetését- S talán nem túlzás, ha azt hisszük, hogy valami kis része volt benne, hogy a hivatalos figyelem a magyar mezőgazdasági múzeum felé fordult-A “Délamerikai Magyarság” pedig boldog és büszke, hogy Lux nevezetes leveleinek közreadásával és ingyenes terjesztésével hozzájárult ahoz, hogy olyan közszellem alakuljon ki, amely nem lepődött meg rajta hogy az ARGENTÍNAI állami rádióállomásról egy MAGYAR állami intézmény hivatalos dicséretét hallotta... Br LEHÁR FERENC BUDAPESTRE KÖLTÖZIK Villát építtet a budai Dunaparton Budapestről írják: Igen érdekes megbízást kapott egy budapesti ingatlanközvetítő iroda: Lehár Ferenc számára keres villatelket a budai Dunaparton. A világhíres zeneszerző, hír szerint elhatározta, hogy véglegesen letelepszik Magyarországon- Megbízottjának részletes utasításokat adott a telek minőségére vonatkozólag-Lehár elsősorban azt kívánja, hogy a telek hatszobás villa építésére legyen elegendő nagyságú, mégpedig úgy, hogy a villa lakószobáinak ablakai dél felé nézzenek- A telek vételárát és az építkezés költségeit részben bizonyára azokból a tantiémekből fogja fedezni, amelyeket operettjeinek magyarországi előadásai után kapott-A kiváló zeneszerző ezzel a gesztusával ismét magyar voltát dokumentálja, amelyet egyébként sosem tagadott meg- Az állampolgárságát is megtartotta és mindenütt magyarnak vallotta magát. Lehár Ferenc édesapja a közös hadseregnek volt karnagya Magyarországon éppen úgy, mint később Lehár Ferenc maga is, bátyja, Lehár Antal pedig a honvédség tábornoka lett a háború befejezése után, így tehát a híres komponistát igen régi és erős szálak fűzik ahhoz az országhoz, amelynek fővárosában most — élete alkonyán véglegesen is — meg akar telepedni. " Rádióvevő készülékek kapcsolása és működése. Irta: Nemoda Sándor. Arad 2— Kapható BARNA könyvkereskedésében, LAVALLE 365 Magyar kávéház a főváros szívében: LAVALLE 856 U. T.35-3866 Elsőrendű ételek és italok Minden nap LUX—GESZTI muzsikál ""•y*v-,