Délamerikai Magyarság, 1941. október-december (13. évfolyam, 1795-1833. szám)

1941-10-02 / 1795. szám

zetét kell megalkotni és kijelentette, hogy ’ha nem sikerül ezt a szövetséget létre­hozni, a világ békéje legfeljebb csak 10 évig tarthat s utána — véleménye szerint — egy harmadik világháború következnék, amely az emberiség szellemi s anyagi vív­mányainak teljes elpusztulásával fog vé­get érni.” * Ez a távirat — minden jel szerint — arra mutat, hogy Károlyi Mihály gróf most látta elérkezettnek az időt, hogy ki­lépjen tartózkodó magatartásából és élére álljon annak a mozgalomnak, amely Ma­gyarország függetlenségét akarja biztosí­tani a háború befejezése utáni időkre. Károlyi Mihály gróf neve nem ismeret­len a magyar politikai életben: régi har­cosa, lelkes és önzetlen, sőt áldozathozó katonája volt a magyar függetlenségi gon­dolatnak, aki az első világháború össze­omlása után a saját földjének felosztásá­val kezdte meg az általa szükségesnek ítélt földreform végrehajtását, a maga földjét osztotta ki elsősorban a földnél­­küli magyar parasztok között. Elnöke volt a rövidéletű magyar köz­társaságnak s annak megszűnése óta kül­földön él; egy ideig harcos kísérletekkel próbálkozott, utóbb azonban teljes vissza­­vonultságban élt mind mostanáig, amikor Londonban szót kért és — nyilván az an­gol illetékes körök hozzájárulásával — vezető szerepet vállalt a külföldi magya­rok szabadságmozgalmában. Károlyi Mihály grófnak a függetlenségi mozgalom élén való megjelenése igazi vissz­hangját mindenesetre az északamerikai milliós magyar tömegektől lehet várni, de előrelátható, hogy a “Demokratikus Új Magyarország”-ért való kiállása nyilván határozott irányt fog adni a világ minden részében megnyilatkozott, de eddig egy­séges formát nem öntött vágynak, hogy a világ magyarjai összefogjanak és a tá­voli haza jövendője érdekében harcos fel­­világosító munkát kezdjenek. A demokratikusan érző és távoli hazánk sorsáért aggódó magyarság a világ min­den részéből reménykedve tekint a Lon­donban megtett kezdeményezés elé, mert garanciát lát benne, hogy a béketárgyalá­sig még hátralevő — sajnos, hosszúnak látszó! — idő alatt olyan ember fogja a magyar függetlenség gondolatát képvisel­ni, akinek politikai múltja tiszta, aki mélységes hazaszeretetével meg fogja vé­deni az igazi magyar érdekeket és akinek a szövetségesekkel való évtizedes kapcso­lata nyilván értékesen fog a mérlegbe es­ni, amikor új igazságot akarnak tenni Európa népei felett.• Károlyi Mihály londoni tanácskozásának hírére a függetlenségi mozgalom argentí­nai előkészíti") bizottsága — mint velünk közük — táviratban üdvözölte a volt ma­gyar kormányelnököt és bejelentette a kezdeményezéshez való csatlakozását. ,Délam­erikai Magyarság” 1941. október hó 2. POOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOQCCCOOOOQg Ma 158 esztendős a repülés története A repülés, amelynek fejlődése és a há­borús célok szolgálatába való állítása ta­lán világsorsokat fog megváltoztatni, ju­bilál; ma van 168 esztendeje, hogy — 1783 október 2-án — a párizskörnyéki La Muette-ből felszállt az a melegített leve­gővel töltött, Montgolfier-rendszerű lég­hajó, amelyben először merészkedtek uta­sok a magasba emelkedni... Már előzőleg, 1783-ban felszállt Anno­­nayban — itt volt a Montgolfier-fivérek papírgyára — egy utasnélküli léggömb. — Mintegy 10 percig lebegett a levegőben, aztán, vagy harmadmérföldnyire felszál­lási helyétől — lezuhant. Ezt követte a Charles fizikatanár által hidrogénnal megtöltött, ugyancsak utas­­nélküli léggömb próbarepülése ugyanazon év augusztus 28-án, a párizsi Mars-mezőn. Ennek az újabb kísérletnek nem minden­napi­ mellékkörülményeit érdemes felje­gyezni. A félig megtöltött gömböt rival­­gó fáklyásmenet kísérte ki nagy ünnepé­lyesül a Mars-mezőre. Szép, meleg este volt, sokan levegőztek a párizsi utcákon: a tömeg nagy része, a furcsa alkotmány láttán azt hitte, valami megmagyarázha­tatlan csodának szemtanúja és térdre bo­rult. Másnap délelőttre mintegy kétszáz­ezer ember csődült ki a felszállás helyére s az­ ő üdvrivalgásuk közben eresztették el Charles tanár és segédei a tartóköteleket. Az utasnélküli léggömb lassú m­agassal emelkedett a magasba, szerencsésen túl­haladt a széles mezőt szegélyező fákon, túl a Szajnán is és északkeletnek tartott. Több, mint háromnegyed óra hosszat ma­radt a levegőben s öt óra járásnyira, Le Bourget közelében, Gonesse falu határá­ban esett le. A soha nem látott esemény leírhatatlan megrökönyödést keltett a ba­bonás parasztok körében. Boszorkányság­nak, az ördöggel való incselkedésnek vet­ték: kaszával, kapával, vasvillával estek neki a léggömbnek és össze-vissza szabdal­­ták. Azután a rongyokat lófarkához kötöt­ték és vad szidalmak közepette vonszol­ták végig a mezőn. Amikor másnap a sze­gény Charles tanár kiérkezett a helyszíné­re, már hire-hamva sem volt sem a lég­gömbnek, sem a kosárnak. Ráadásul fele­lősségre sem merte vonni a pusztítás ren­dezőit, mert ha ezek megtudták volna,­­ hogy ő az “ördöngösség” szerzője, vele is elbántak volna. Nem csoda, hogy ilyen épületes előzmé­nyek után az utasrepülés engedélyezése bi­zonyos nehézségekbe ütközött az udvarnál. XVI. Lajos azt szerette volna, hogy két halálraítélt gonosztevőt ültessenek az új léggömb kosarába, azokért nem lett volna kár, ha a nyakukat szegik, vagy ha a tö­meg meglincseli őket. D’Arlande marquis, a Montgolfier-féle vállalkozás pénzembere azonban úgy vélte, hogy nem szabad az emberi társadalomból kiközösített egyének­nek átengedni a dicsőséget, hogy Ikarus legendás álmát megvalósíthassák. Ezért jómaga és egy másik udvari ember, Pilat­­re de Rosier, akit magával ragadott a re­pülés szenvedélye, addig védték felfogásu­kat a király előtt, míg hetekig tartó ud­vari cselszövések után végre megkapták az engedélyt: ők és a két Montgolfier­­testvér helyet foglalhatnak az új léggömb gondolájában. Ere a repülés Párizs egész lakosságának szájtáró csodálkozása mel­lett kitűnően sikerült. A léggömb mint­egy 25 percig maradt a magasban és más­fél mérföldnyire a felszállás helyétől sze­rencsésen földet ért. Az udvar részére fen­­tartott díszemelvényről végignézte a rend­kívüli eseményt egy előkelő vendég is: — Franklin Benjámin, a villámhárító felfe­dezője. Mikor kikérték a véleményét, csak ennyit jegyzett meg: — Ez az újszülött szép reményekre jo­gosít. Higgyék, hogy nem lesz koros be­lőle. Ha azonban valaki akkor megjósolja, mennyire nem lesz “korcs” az újszülöttből, ezen valószínűleg maga Franklin Benjá­min csodálkozott volna a legjobban. Mert az emberi haladás ütemét még a legki­tűnőbb elmék sem határozhatják meg előre. COSKOVITS uriszabo­s­ága LAVALLE 386 31 Retiro 2034 LA ESMERALDA CAPITALIZACION SOCIEDAD ANONIMA ARGENTINA LA PRIMERA Y PRINCIPAL DEL PAIS ESMERALDA 141 (U. T. 33 Av. 6091) BUENOS AIRES m m Ismeri On a mi, már 10-ik éve fennálló sorsolásos takarékrendszerünket? Ha nem, fordul­­jon felvilágosításért magyar inspekto­runkhoz, aki személyesen, vagy telefo­non: 34 — Defensa — 62­5 mindennap d. u. 3—5 óra között található hivata­lunkban. Oficina de Producción RIVADAVIA 842 (harmadik emelet.) Levélbeli megkeresések így címzendők: INSPECTOR PABLO KOVÁCS. A szeptember 30-iki sorsoláson a követke zö betükombinációk kerültek ki: MQI JVA JHN GKE ENB YNG Legközelebbi sorsolás október 31-én, déli 12 órakor lesz Sarmiento 1230 szám alatt A múlt havi sorsolás eredményeként a kővetkező nverőménveket fizetjük ki: V, AMI MUU KOMIT CWVKUWL «P/9.UUU 22. B«aWv»rd ém (db UJW S10 000 * ,li,,IRT0 ***** t ***** ISO LAHTI, Son bMH tlowrta» HUU LUIS CWnOHT. 12 do Octutaa 547 (QaBmO#» S 6.000 $ S.OOO $c nnn *"• “*TIL0* r-cuuce*. 3.ÜUU F.co i $ 5.000!rX Lm flóta* V HORACIO AUORAMO MOA $ 5.000 $ 2.500 ^ >0A A*“°­Ofa. r.«-r7,4 «CA-HR-» | J? RICARDO RAOLITTI, S 2.500 Ma IÁI. IJ-í C $ 2 500 $ 2.500 HÍM CLOTILDE TIOTNO. «.»— r«« 1420 <Cap*tol< S—. RARA CAROCA fURIAUt. m, .*im «no. a So*. CARMEN HERRERA VIGAS Of AHA*.$ 2 500 L^m. im$ 0 CÍM b. MtAHlMIA N DC ROSSI, ./ ¿JVV 552 (Capital) ,£ $ fí Rail fATUBMA R OI MftOS. } Z.9UU CcW# 6 H* 786 (La IM*' 1 $0 RMI hmm ,MBS IUDA $ ' «B PAO Sr. SANTIAGO OIL TOGNO. Z.DUU Minoro 2*57$ - _ ... s«. VERONICA AVALOS OI MA DC «NA; 2.500 »57 IRMta - I C . I <r a enn w T,,,SA c ot TACCMI’ $ 2 500 3366 ICwIMII ^ a PM ADELA T. Dl DARRAS • INES TIJI1RO.$ 2.&UÖ 92 <B.r.ol> j é* a paa Ni*# JORGE ALBERTO MARCIANO. $ 2 OÜU L#. Morc 256 (Baolield» $ A enn Sro. SOFIA LAUSTIR BOER Dl SASSC;) C.DÜU Lw>t Mono Campo* 1588 lCopitol»^$ 0 enn * w’s B<nADO- 2.SN|0 >m* * 542 <Ko.dc» é* n enn BA*SKY de wiu. ib ADUUm... 359 'Capitol* $ A rnn Sr. ARMANDO F ABRO. L.dUU N.uooóp 2825 (Copilot 1 Sr. kAMIRO GONZALEZ GRANZA*' „Uh A CAA GONZALEZ /¿P L,9vU Pörgőmmé 3854 (Lonú*> I 2500i NiAo EDUARDO NOTO, I Corlo* Ce sorai 390 lTemp#rl#y» > Sn rnn Sr J0St ANTONIO MONTI. £.üUU (Pela. <U Córdoba» enn Sf- victorio s. bartol». V¿> £ *)UU Mo!p¿ 821 (Tro# Arroyo#) r. rnn Nlfto ADELINA BEATRIZ CAlAAu ví A.3UU Sole*d# 3265 'Capítol) 2 enn v- •'Ranosco caviglia. { .JUU Quinta Coviplia (Son MlpooO \ Bratíl 1470 (Capital I Cí\n Sr. ARMANDO C. GlUDfCI, C.llUU Ovidio Logo* 1114 (Rotarlo > $ 2 500 V ELISA RAQUEL f DI KURTZMAfc roto 4441 (Capital) $ 0 end Sf« AK-D'NA f M «TV». C.ílUU (Domicilio dnconoctao) C 0 enn N<*o LUIS ANSELMO GRASSING. ■íp C UÜU Formocie Bi« (San Franciic# - CArtfotot $ 9 enn Sr,a. idalia E SPINELU. C.üUU Monte.. d« Oc# 799 (Copítal» $9 enn Sr,° amelia s. carrizo. C.UUU tonta Fe 2638 (Capitel) $ 2.500 ¡II $ s> o QUKY BORZINO. her^o 967 (La Uclla Pedro Morón 3045 (Copltaí) 9 enn LUCINDA y JUANITA CARDENAL £ mvU v¡dt 2,25 i Capitel) $9 enn Sr NICOLAS fiorell». , ^ C.ÜLU Godeken (Prov d# Sonta Fol ”$ 9 enn >* ARISTIDES f r gabbian». \ L OUU Arevolo 1748 (Capital!$ 0 enn r,a tDiTM NELSON DE BONE& A.yuu Rívodovio 2134 (Copitol) $9 enn Sr ALBERTO OENTIU, C.dUU Gcn.ro1 Aeha (Pompo) $9 enn ^ alb,na l de ciuffo. G.aw Da tai Gorentie* 995 (Capital» •$ 2.500 Ní*a »EA7*‘t S. PICON!. $ 2^00 a $9 enn ^ DOMINGO v. sfeis. ¿ CÜU o CMar 235 (TJrffS A R|in Sr. RAFAEL BABOR, Córdoba 2629 (Cep $9 enn s,t° jud:d uazuz. L aUU Chocobueo 488 (Corlo* Coi $ 2 500 fr* ANT0N,° manzorro. Calderón 1455 (Capital) á Sra. NICOLASA G. DE SOAS* ? Mockenna (F.C.K) - A NGO V. SF 235 ITI^ro) EL BABOR. Córdoba 2629 (Cepita!) 1 Loprído 1447 (Copitol)$ 9 enn carmen GIL DE calvo y JCU Gil, £,uUU PHcomoyo 3923 (Lonú* 0#*ta)$ 9 enn ^ABEL MAXIMILIANO y hector ImmuiCü AdUVU Corta* Crecce 2397 <R. do bcolodol$ ? 500 W JERONIMA PITEJ DE GARMINOfA, A.wUU fits Roy 36, (Boh|o B|on£c> 2 500 " CST!BAN EORZONE, 25 de Dieiombr# 1365 (RetoHa#$ 9 ROO EUGENIO NATALI y ODILIA DILLI LICIH.. A ilUU Ofovor.-io 1057 (Co*#roi 2 104^,_____ $1 000 Sr FRANCISCO STELA, LWÜU Son Mort.n 22R5 ÍLA, Roioriol f

Next