Délamerikai Magyarság, 1942. április-június (14. évfolyam, 1872-1908. szám)

1942-04-02 / 1872. szám

1942. áprili hó 3. „Délamerikai Magyarság” Magyar Húsvét i ' —­— Az Egyház egész héten át készült a Feltámadás nagy napjának ünneplésére; Virágvasárnaptól — az Isten fiának az ígéret városába, Jeruzsálembe való be­vonulásának napjától — a Kálvária sú­lyos napjain keresztül, kínszenvedése, ha­lla és feltámadása minden mozzanatát végigtekintette a Nagy Hét folyamán és most újból zúgnak a harangok és hirde­tik a Csoda beteljesedését... A kereszténységnek ezen a nagy ünne­pén mi, magyarok a magunk külön kál­váriájára, kínszenvedéseire, negyedszáza­dos végtelen küzdelmeire gondolunk. A kereszt, amelyet az utolsó évek őrüle­te horoggal és kaszával becstelenített meg, a körmenetek élén dicsfényben ra­gyog az Egyház diadalünnepén s mi azok­ra a keresztekre gondolunk, amelyeket a magyar nemzet — roskadozva — hord és azokra, amelyek alatt a messze orosz sík­ságokon ártatlanul megölt, halálba ker­­getett fiatal magyarok alus­szák álmukat. Még messze van a magyar kálvária vé­ge, még sok stációnál fogja lehúzni vérző vállait a háború keresztje, még sok áldo­zatot kénytelen hozni a rabsorsba jutta­tott magyar nemzet, de a hegyeken túl dereng a Szabadság felkelő napja és a Kárpátok koszorúját ragyogó szivárvány akarja már átölelni: már nem késhet sokáig a Magyar Húsvét, már el kell, hogy következzék a Magyar Feltámadás,­­ a szabad és független Magyarország boldog jövendője. NAPONTA d. u. és este a világsikert aratott “VALL AZUL” (KATINKA) MAGYAR OPERETTE TEATRO A T­E N­E­O-ban (Cangallo 927) Főszereplők: O. Vignoli — M. Sola — M. Piber­­nat.— C. Del Valle — P. Palitos — F. Borei — P Grandi. Mtro. Director F. Logiovine. 25 elegáns táncosnő, 10 boy HETVEN MŰVÉSZ A SZÍNPADON tem! S én neveltem, kicsi koruktól! Az én gyönyörű emberi libáimat, akik a kony­haasztalról le tudják venni a káposztale­velet, amiben annyi örömöm volt? Egyet se hagytál meg belőle nekem? — Nem. A doktornét szívbénulás kerülgette. El­mondhatatlan fájdalom a lelkében. Ret­tenetes, ha egyre kivetik a hálót a falu­ban s annak nincs tovább élete. A falu erkölcse a nyilt erőszak. Itt darabokban vágják le a kutyának a farkát és a han­gyák morzsánként eszik meg az embert Tehetetlen volt a faluval szemben. Bement siv­­a a házba, levetette ma­gát a díván előtt, letérdelt, bedugta a füleit, úgy zokogott, mig a libákat el nem vitték. — Nem fogják elvenni életkedvemet — kiáltott fel s felugrott. — Megmutatom hog nem birjátok elrabolni tőlem az uramat. Elvehetitek a vagyonomat az utolsó morzsáig, de az uramat nem. Hő­­­sen dolgozott tovább, f­tátta a napi munkáját. Két nap múlva délelőtt nagy vijjogás. Hát a libákat úgy látszik, kiv­esztette a jegyzőné, azok meg kirepültek az udvar­ból s mind haza jöttek. Ott zsizsegtek, lármáztak boldogan az asszony lába előtt st. doktorné térd­elt előttük s ölelgette a­ hosszú nyakukat. — Nem fognak negróbálni — kiáltott fel — zsebrákok! Nem fogják megenni ezt a ti jó húsotokat! Bement a konyhába, kihozta a nagy kést és sorra elvágta a libák nyakát. Oly szépen feküdtek ott a ludak, mint a napra kirakott párnák. — No, itt vannak a libák — kiáltott be az urának. — Meg fogod enni. De so­ványan. Rághatod őket, de megmuta­tom, hogy a jegyzőnő nem tömi és nem hizlalja fel a saját bendőjének, vagy a piacra. A doktor megdöbbenve nézte a mészár­széket. De nem szólt, nem tudott mit monda­ni, visszafordult az olvasószobájába és tovább irt. Azonban az ebédre már ládaprólékot kapott. Szótlanul evett belőle. Mikor le­tette a villát, azt mondta: — Ezért téged a jegyző be fog csu­­katni. — Hát csukasson be, ha akar. Ha azt akarjátok, csak csukassatok be. Csinálja­tok velem, amit akartok,­­ már úgyis el vagyok intézve, én már nem vagyok nek­tek senki és semmi. Aztán egyszerű villanással lelkendezett fel: — De téged is velem csukál be, mert te is ettél belőle. S hirtelen halkan nevetett: — Remélem, egy cellába fognak ben­nünket csukni. .. és akkor nem megy el azon az estén kártyázni a szépséges jegy­­zőnével és meg fogod tudni, hogy a te feleséged se valami kiaszott vén banya... Mert nem is tudom, hová tetted a sze­medet. Olyan asszony mindig vagyok ne­ked, mint a jegyzőné.­. Csak épen hasz­nosabb is egy kicsit. Két héten belül szabályozzák az argentínai lapok papírfogyasztását A legtöbb lp máris csökkentette megjelenési és oldalszámát • Uruguayban életbe lépett a papír­rendelet Buenos Aires, április 2 Az argentínai földmivelésügyi minisz­tériumban megkezdődött annak a bizott­ságnak tanácskozása, amely hivatva van az újságok papírellátásának problémáját megoldani. A bizottság felhívta az ország területén megjelenő lapok kiadóit, hogy közöljék a lehető legrövidebb idő alatt hogy meny­nyi volt eddig a havi papírfogyasztásuk, mennyi a készletük stb., hogy ezeknek az adatoknak ismeretében határozhasson a jövő teendőire nézve. Legközelebb a jövő hét szerdáján ül össze a bizottság s akkor valószinű­leg már végleges javaslatot tesz a kormánynak arra, hogy miként biztosítsa a lapok meg­jelenését. Az újságok azonban máris megkezdték a papírral való takarékoskodást és valamennyi fővárosi lap kevesebb ol­dalszámon jelenik meg, mint ezelőtt. A délutáni lapok mind beszüntetik a legelső kiadásukat (az u. n. quarta-t) és csupán 10 oldal terjedelemben jelennek meg. Erre való tekintettel a rajzos mellék­leteket lekicsinyítették és új rovatokat nyitottak, amelyekben összefogva, tömö­rebben közlik az eseményeket, mint ez­előtt amikor bővében voltak a papírnak. A reggeli lapok is erősen lecsökkentet­ték oldalszámaikat s már legközelebb a heti képes mellékletek egy része csak két­hetenként fog megjelenni. Valószínű, hogy a kormány az önkéntes papírmegtakarításon felül rendeletileg fogja megállapítani, hogy minden lap leg­feljebb hány oldal terjedelemben jelenhe­tik meg. Uruguayban áprils elsején életbe lépett a kormánynak ilyen értelmű rendelete, azonban a lapok kiadóhivatalai egymás között megállapodtak, hogy a rendeletben megáll­ított oldalmeny­­nyiségnél is kevesebbet fognak adni, hogy a meglevő papírk­észlet minnél to­vább elég legyen a zavartalan lapkiadás biztosítására. Liszt, Bartók, Kodály az állami rádió műsorán Buenos Aires, április 2 ai argentinai állami rádióállomás­­ (L. R. A.) április havi műsortervezetében a szokásosnál kevesebb magyar zeneszám­mal és előadóművésszel találkozunk. Április 9-én, csütörtökön déli 12 órakor az egész műsort Liszt művei töltik ki, nem kevesebb, mint 8 lemezt fognak le­adni, a legjelesebb zongoraművészek fel­vételei közül. Április 10-én, este 9 órakor a Proko­­fieff műveiből összeállított műsor egyik számát Szigeti József hegedűművész le­mezéről közvetítik. Április 11-én, szombaton déli 12 óra­kor a Beethoven-műsor egyik lemeze a Budapesti Vonósnégyes felvétele s ugyan­azon nap este 9 órakor kezdődő Tannhau­ser-cikklusban Pilinszky Zsigmond, — a budapesti m. kir. Operaház — itt kevés­bé ismert — jeles művésze énekli a tenor­szólamot. A ciklust vasárnap és hétfőn este 9 órakor folytatják, illetve fejezik be. Április 16-án, csütörtökön este 9 óra­kor Schubert­ művei teszik a műsort. En­nek első számát Zilser Ibolyka hegedű­­művésznő lemezéről közvetítik. Április 21-én, kedden este 9 órakor az egész műsort Bartók­ Kodály művei töl­tik ki. A közvetítendő három lemez kö­zött van a híres Háry János-szvit, mely­nek felvételét Ormándy Jenő, az észak­amerikai magyar karmester vezénylete alatt készítették. Április 23-án déli 12 órakor a Dvorák­­művek bemutatásánál és este 9 órakor Brahms legszebb művei közvetítésénél Kiss Lajos zenekarának két lemeze is sze­repel. Április 25-én este 9 órakor Szigeti Jó­zsef előadásában egy brazíliai zeneművet fogunk hallani, fél 10 órakor pedig a vi­lághírű Léner quartett egy Ravel-művet mutat be. New Yorkból érkezik a híre, hogy Ná­das Sándor, a “Pesti Futár” egykori szer­kesztője, aki a nazi-rendszer miatt kény­telen volt elhagyni az óhazát, rövid szen­vedés után 59 éves korában meghalt. Nádas Sándor egyike volt a magyar új­ságírás fénykora legjelesebb munkásai­nak. A legjobb riporter, a legkitűnőbb szerkesztő és a legpompásabb szép­ iró volt aki közel negyven esztendőn keresztül becsülettel harcolt a jobb emberi és jobb magyar sors kivívásáért. Három év előtt menekülnie kellett s az Unió adott neki is, mint annyi jeles nagy magyarnak, menedékjogot, nyugodt biztonságot. De nem adhatta neki azt, ami az élete volt: Pestet és a dunaparti főváros utáni vágyódás ölte meg messze idegenben... New York magyarsága nagy részvéttel kisérte utolsó útjára s nyilván mindenütt meggyászolják, ahol szabad hazába vágyó magyarok élnek. .. uriszabósága LAVALLE 386 31 Retiro 2034 GORDON STRETTON a világhírű rádió-énekes meghívja önt és bemutatja: fILICE BARTON SUSY LOY radio-star radio-star AL ACOSTA ‘6 hangszer mestere” FREDDY­­ ERIK­­ RAOUL zongora-virtuózok AMERICAN BAR LAV ALLE 684 Egész éjjel nyitva Súlyos naftahiány Uruguayban Észak amerikai áruk érkeznek Montevideoba Buenos Aires, április 2 A naftahiá­ny egyre érezhetőbbé válik Uruguayban, miért is az eddigi kvótát 20 százalékkal le fogják szállítani. Egyút­tal a nafta árát literenként 2 centavas­­sal emelik. A kilátások a közeljövőre nem éppen biztatóak. Uruguay Argentíná­ból 840.000 liter petróleumot kapott és további mennyiségek várhatók még áp­rilis folyasáán. Újabban amerikai áruk érkeztek na­gyobb mennyiségben Montevideoba, így különösen az építkezéshez szükséges vas és egyéb építőanyagok, azonkívül 85 láda automobil. A napokban újabb 1900 tonna északamerikai áru érkezését várják. Az uruguayi hajók a hó közepe táján convoyban indulnak — angol hadihajók védelme alatt — az Unió felé. -------

Next