Délamerikai Magyarság, 1944. október-december (15. évfolyam, 2255-2292. szám)

1944-10-03 / 2255. szám

4 - i­k oldal ♦ I­I ♦♦ !♦ ♦ ♦t I Casa FRIEDMANN magyar ékszerész és órás Maipu 428 U. T. 31 0293 A legkényesebb ízlést is ki­elégítő ékszereket készít rajzok után ízlés — művészet — érték Javít — átalakít Vesy., elad, becserél éksze­reket, — arany, platina, fgyöngy, brilliáns és ékköveket !s Helyet a fiataloknak. A Magyar Színház legutóbbi előadásáról — helyszűke miatt — lapunk legkö­zelebbi számában kitelünk tudósí­tást.­ ­*­X* ******************* -Az állatkertben két férfi beszélget egy stricc­­madár előtt. — A struccok is raknak tojást? — Persze, hiszen madarak. — S nem törik az el, mikor oly magasról leesik? DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG Kedd, 1944. október hó 3. ***-X-*******************************-X-************ — Ugyan kérem, melyik vágányról indul a legközelebbi kiránduló vonat? HHi****************************-¡f-***«-************-¡«! Szerezzen Ön is egy előfizetőt! Vidéki magyaroknak mindent elintéz a fővárosban és környékén. Eljár magán, vagy üzleti ügyekben. Beszerez árajánlatokat. Termékeket és iparcikkeket elad és bármit bevásárol. Forduljon hozzá bizalommal. Minden levélhez bélyegköltséget kell mellékelni. Posta cím: Klein Ármin, Suipacta 548, 3°/9, Capital, U. T. 35 - 7619 BIZALOMMAL vegyen, vagy alakitassa át ékszereit ! Kollmann Jenő­nél, Diagonal Körte 929 lé ■ aucréMk ékaMiéaie é» 6rA«a U. T. 35-0378 Felesleges kérdés: Géplakatos műhely RIVADAVIA 5651 U. T. 43—3359 Specialista a vegyészeti gépek javítása, átalakí­tása és egyes gépalkatré­szek elkészítésében. Vállal mindenféle la­katos munkát. Tulajdonos: y Unterberger Mauricio H­irdessen a Magyarságban AZ ÚJ FÖLDALATTI villámos kombinációjával 10 PERC ALATT kényelmes utazással elér a Magyar La Corsetería y Ortopedia “URANIA” Üzletéhez A jó munkáit megfelelő Ura­kon a nő éves elismert jó név biztosítja SAN JUAN 3301 (Loria sarok) U. T. 45-OS70 Tulajdonos: özvegy Friei­m­ann­é Azonosság — Igaz, hogy maga dadogni szo­kott, ha valaki meg akarja csó­kolni? — I-i-golt, e-e-ez i-i-gaz. Vörös ágyhuzat, brokád, damaszt és ágyteritök! 25 év óta csakis CHARCAS 1365 sz. alatt U. T. 41-2152 Nagy választék ágytollakban, azok tisztítása Óriási raktár elegáns toll-dunyhákban, legújabb divatu ágytakarókban/­ Matracok és párnák készen és mérték után. Javítások és átalakítások. Raktárunk teljesen friss árukkal áll t.. megrendelőink és vevőinek rendelkezésére. Nincs fióküzletünk -wsc»*'' Első magyar LÁMPA, CSILLÁR és VILLANYSZERELÉSI szaküzlet Nagy raktár: reflektor, díszlámpák, villanykörték, va­salók és rádiókban Házak, gyárak, lakások villanyszerelését és javítását vállalja. — HITELT NYÚJT készpénz-árakban. Kérjen ára tanin­tót és próba világítást vétel kényszer nélkül! Paraguay 445 MAYER MIKLÓS U. T. 32-3362 * Vázlatok a magyar zsidókról Irta: Gáspár Géza (New york) VI. Regényes házasság Brazília felé Romantikus kis hír járta be nemrégen a lapokat. A braziliai Bahia állam múzeumának fiatal igazgatója, aki a csodásan gazdag Brooklyn múzeumban kutatott ősi indián emlékek után, beleszeretett egy fiatal archeológus lányba, aki szintén az amerikai őslakosság em­lékeit dolgozta fel tudományosan. A két ifjú tudós megismerte egy­mást, együtt kezdtek búvárkodni, beleszerettek egymásba és a mi­napi esküvő után már el is hajóz­tak Braziliába, ahol kis ifjú pár nagytekintélyű családja és gyö­nyörű, uj családi fészek várta a fiatal házasokat. Ennek a kis románcnak magyar lány a hősnője, egy fanatikusan magyar második generációs... — Róth Giziké, az importőr Róthék legifjabb leánya... Gizike ölbevaló bébiként került erre a földrészre, de ahogy itt felnevelkedett, min­dig csak a parasztholmik, a szép, cifra népművészeti tárgyak érde­kelték. Szerelmes lett a magyar ornamentikába és e­zen él az ősi indián, azték, maya és más ó-ame­rikai művészetekbe is. Mielőtt még a Róth-család han­gulatos yorkvillei boltjába betet­tem volna a lábam, színházban, társaságban, hallomásból és sze­­mélyes beszélgetéseim­­ alapján, megilletődött tisztelet szűrődött le bennem ez iránt az imponáló intelligenciájú, komoly és mégis bájos lány iránt, aki akkor még csak Giziké volt, most pedig Dr. José Antonio de Prado Valladares, brasciliai múzeumigazgató felesé­ge és az egyik híres braziliai orvos­­professzor özvegyének újdonsült menye. Csodáltam értelmességét, elmé­jét, rendkívül tudományszomját és kielégíthetetlen vonzódását a nép­művészeti és néprajzi archeológia iránt. •­ Egyformán el lehetett be­szélni vele Amerika és Európa kul­turális kérdéseiről... — Zenében, építészetben, képzőművészetben ép úgy otthon volt, mint a saját szak­májában. Lánynak ritka szépség, diáknak ritka okosság, embernek felvilágosodott, tájékozott elme.. • Fenomén... . De ennek a nagyszerű lánynak is volt egy bogara, szenvedélye. — Kutatta, kereste, hajszolta a ma­gyart, amerre csak tekintete el­ért. Egyszer megmutatta levele­zéseit Amerika múzeumigazgatói­­val. Minden levélnek valami ma­gyar vonatkozása volt. Ha most lenn lesz Brazíliában, nem fog nyugton maradni, ott is elsősor­­ban az etnográfia magyar vonat­kozásait fogja kutatni. S bár spa­nyolul, angolul oly folyékonyan beszél, mint aki benne született, biztos, hogy gyönyörű magyar ki­ejtését sem fogja parlagon hever­­tetni és az urát is magyarrá hó­dítja. .. S mikor ezekre a magyar ízel­­vű és magyarosító derék emberek­re gondolok, könny szökik a sze­­membe... Ezrek és ezrek vannak ilyenek, ilyen jók, emberiek, ma­gyarok, mindenekfelett és min­denhol magyar építők. S kik ezek? Ezek azok a magyar zsidók, akik­nek a szívéből nem lehet kiűzni a magyar érzést, magyarul éremnek, magyarul gondolkodnak, hisznek s teremtenek. Magyarosítják az at­moszférát megállás, elakadás nél­kül — mindenhol mindennek da­cára. Kell lenni valaminek a ma­gyar zsidókban, a magyarságnak valami olyan vitaminja kell éljen bennük, ami még a magyar föld­­túrók vérében is ritka... Mert könnyű magyarnak ma­radni, ha valaki árja és “nemzet­­fenntartó elem”... De ezek a ma­gyar zsidók sárga folt, erger-berger — gettó és koncentrációs tábor da­cára is magyarok és magyarosíta­nak ... Még Amerikában is. S be­­magyarosítják ezt a földrészt a New York Timestól kezdve a bra­zíliai Bahia múzeumáig. Pedig még a nevüket sem magyarosították. — De büszkék lehetnek a nevükre, akik ilyen jó magyarok tudnak lenni vele... Kimenőben még hallom, amint a derék Róth bácsi tárgyalt egy ve­vővel. .. — Tökgyalut akar, lelkem?... Megmondom őszintén... Van tök­­gyalum, de nem adom el... Csak egy van belőle. Valaki visszahoz­ta, hogy hibája van... Hát itt akarom tartani emléknek. Hiszen “Odahaza” készült és ki tudja, mikor kaphatunk újra a “hazai”­­ból... — Vége. — Próbálja meg saj­átkészítmény­e elsőrendű tea süteményeinket Kilója $ 4.— Mandulás S 6.— CITY MAGYAR CUKRÁSZDA calle TUCUMAN 553 U. T. 31-5758 ********** -x- -x- -X- -x- -x- *-b ****** ZENE Az “Insinuto d­­e­vulgación Musical­­Argentino” hangversenye Teatro Od­eoa Az ,,I. D. M. A.” szeptember 25-iki hangversenye inkább a ze­nei értekezésnek, mint szokásos koncertnek jellegét viselte magán. A középkor zenéje képezte az ér­tekezés tárgyát. Dr. Epstein tudo­­mányos, tanulságos, de könnyen érthető magyarázataival felelevení­tette előttünk őseink zenei vilá­gát, egész primitivitásában, ártat­lanságában és mély értelmezésé­ben. Bár a r­ai felfogástól távol áll — nemcsak időbelileg — az ak­kori zenészek kezdetleges kifeje­zési módja, mely inkább csak ze­netörténeti szempontból bír fon­­tossággal, az­ előadó, a dolgoknak rendkívülien szakszerű megvilágí­tásával fel tudta ébreszteni hall­­gatósága érdeklődését. Fáradságos­ kulturmunka ez, mely külön elis­merést érdemel. Dr. Epstein kitű­nő munkatársai közül a Ramón Garcia Giudici kiválóan diszcipli­­nált énekkar vitte a főszerepet. Mint szólisták — mind kitűnő — szerepeltek: Helga Lancy (ének), Frederick Fuller (ének), Hilde Heinitz (brácsa), Angel Martucci­ (flóta), Pedro di Gregorio (oboa) és José Goldenschtein (trombita). I. H. K.

Next