Délamerikai Magyarság, 1945. július-szeptember (17. évfolyam, 2366-2404. szám)

1945-07-03 / 2366. szám

UC- -a < a-.M r“ o c$ D ■" 3 ó< -UJ z o sXc UJ c •o < « 3 “ 2 O U_ üz — z< te Alrededor de 250.000 húngaro» viven en América del Sur El periódico „Délamerikai Magyarság” es el órgano más difundido en esa numerosa colectividad de la cual defiende su* intereses v a la vez lucha por una HUNGRIA INDEPENDIENTE Dirección: PLENOS AIRES — LAVALLE 301 ü. T. 31 l Retiro) 2819 CASILLA CORREO I4S3 Registro IVnofonal de In Propiedad Intelectual IV o. 172338 Egyes szám 15 cts. Előfizetési árak: I hónapra 1.50 argentínai pesó (Külföldön 35 északamerikai cent) Hirdettések dija* hasábcentiméterenként $ 2.— CL­O­Do ULh vjoöJV 03JJOQ Szerkesztőség és kiadóhivatal BUENOS AIRES - LAVALLE 361 U. f. SI. Retiro 2819 Levélcím: DÉLAMERIKAI “HUNGAROS DE ORGANO DE LA COLECTIVIDAD HUNGARA EN LA AMERICA DEL SUT MEGJELENIK: kedden, csütörtökön és szombaton „ Magyarság” Casilla Correo 1483 — Buenos Aires XVII. évf. 2366. szám Kedd, 1945. július hó 3. •.? Ír-Xr á* 'a-X*v r* «• • BANGALORE indiai városka ki) 7.i irben lezuhant egy repülőgép és 33 lakost megölt, 20 pedig mégse bérült. BYRNES F. James lett Stetti­­nius utódja az északamerikai kül­ügyminiszteri székben. Kinevezését már elkü­ldötte Truman elnök a szenátushoz, annak jóváhagyása végett. Valószínűnek tartják, hogy még több személyi változás lesz az Unió kormányában, ezek azonban csak a hármas konferencia után fognak megoldást nyerni. CSEHORSZÁG kormányférfiai félbe­szakították a Teschen bánya­vidékének visszaadása ügyében Moszkvában megkezdett tanácsko­zásokat és kijelentették, hogy nem hajlandók azt a lengyeleknek visz­­szaadni. KINZEL német tábornok, aki az első volt, aki Montgomery tábor­­nagynak megadta magát, fogságá­ban öngyilkosságot követett el és meghalt. LENGYELORSZÁG új kormá­nya bevonult Varsóba, ahol a la­kosság lelkesen ünnepelte a koalí­ciós minisztérium tagjait.­­ A londoni menekült kormány elnöke kijelentette, hogy a választások so­rán elnökké emelendő személynek fogja át­adni a hatalmat. MEXICO kommunistái közlik, hogy nemsokára meg fog kezdőd­ni a harmadik internacionalé újjá­szervezése és az amerikai konti­nensen ugyanazon alapelvek sze­rint fognak szervezkedni, mint Sta­lin az európai országokban. MONTREAL (Kanada) repülő­terén egy Anglia felé induló “Li­­berator”-repü­lőgép lezuhant. — Öt utasa életét veszítette, hét súlyo­san megsebesült. Valamennyien az angol légi haderő tagjai voltak. OLASZORSZÁG északi részében továbbtartanak a rendzavarások s egy he­yütt 500 asszony is a foszto­gatók közé állott és nagy területi­t fenyeget folytonos támadásaival. PANAMA köztársasági elnöke rendeletet írt alá, amelynek értel­mében országa megszakítja a dip­lomáciai kapcsolatot a spanyol kor­mánnyal. PORTUGÁLIA egykori királynő­je, aki 35 évi távollét után most­­ hány hetet hazájában töltött, leefejezte látogatását és visszatért Párizsba. SPELLMAN newyorki hercegér­­ö­­knek vatikáni államtitkárrá tör­tént kinevezését a pápai udvarhoz közelálló körök befejezett ténynek tekintik. TANGER nemzetközi helyzeté­nek kérdéséről Párizsban fog dön­teni Anglia, az Unió és Franciaor­szág, de nincs kizárva, hogy Olasz­ország is részt kér a döntésben Főszerkesztő F­aragó Rezső A csehek átadták Kárpátalját az orosz szovjet­ köztársaságnak Szerződést kötöttek a területről való lemondásról Buenos Aires, július 2 A moszkvai rádió sz­­na is­mét egy “befejezett tény” közlésé­­vel lepte meg a világot; ez aka­­lommal az ezer éven át Magyaror­szághoz tartozott kárpátaljai terü­leteknek — a Ruténföld név alatt ismert északkeleti országrésznek - az orosz szovjetbe való beke­belezéséről van szó! * Kárpátalja a trianoni "béke” után részévé lett a csel­­­ovák köztár­saságnak, amely autonómiát ígért ennek a területnek — túlnyomó részében magyar és magát ma­gyarnak valló zsidó és csak el­enyésző számú “kisoroszi’ — la­kossága részére, ezt azonban való­jában sosem adta meg, úgyhogy ennek a területnek a lakossága 1939-ben a csehektől való elszaka­dás mellett foglalt állást. — Köz­bejött az u. n. “bécsi döntés”, mely Kárpátalját újból magyar közigaz­gatás alá helyezte és az alatt is ál­lott egészen tavaly októberig, aeni­­k-'i' 'Horthy ismeretes fegyverszü­neti kérelme után — a kárpáti szorosok védői letették a fegyvert és bevonultak az or-—, csapatok. Azóta többször jelentek meg hí­rek arról, hogy ezen a területen orosz közigazgatást fognak beren­dezni; később, hogy a lakosság is­mét kinyilvánította azt az óhajtá­sát, hogy Oroszországhoz akar csatlakozni; majd Beves nyilatko­zott, hogy kormánya nem fog ellen­szegülni a nép­akarat szabad meg­­nyilvánulásának. Hosszú hallgatás után most a moszkvai rádióból értesül a világ, hogy Kárpátalja területén semmi­féle népszavazás, vagy más formai megnyilatkozás nem történt, ellen­ben Péter Pál napján Moszkvában szerződést kötött a csehszlovák és orosz kormány arról, hogy a cse­hek lemondanak Kárpátalja terü­letéről és azt az oroszok bekebele­­zik saját szovjet­ rendszerükbe,­­ mint az ukrajnai szovjetköztársa­ság részét. Az oroszok által átvett terület körülbelül 11.000 négyzetkilométer­nyi és lakosságának s­zámát 750.000 lélekre becsülik. Két nagyobb vá­rosa van: Ungvár és Munkács. Ungvárnak 26.669, Munkácsnak pe­­dig 26.123 lakosa volt a legutolsó n.­.­számlálás idején. * A népszavazás nélkül megejtett egyszerű terület-átruházás ténye újabb sérelem a­zon a nemzetközi alap­elven, amelyet a “három nagy” ismételt konferenciáin több­ször is leszögeztek és mit Roose­velt — k­ülönösen magyarországi vonatkozásban — olyan gyakran hangsúlyozott, hogy­­. 1. területi kérdésről csakis a háború befejezé­­se után összeülő béketárgyalás fog dönteni... Ezzel a kétoldalú szerződéssel lét­rejött területátadás azt is jelenti, hogy Csehszlovákia és Románia között megszűnt a közös határ és hogy Oroszország közvetlen szom­szédja lett — egy elég hosszú terü­leten — Magyarországnak. ■ Csak orosz és török hadihajók haladhatnak át a Dardanellákon? és annak védelmével a török kor­mányt bízta meg, módosítsák. Most az ankarai rádió, amely a török kormány hivatalos szócsöve, azt jelenti, hogy Oroszország a nemrégen lejárt orosz-török barát­sági é­szteződés újabb szövegének előkészítése során felvette azt a pontot is, amely a Boszporus és a Dardanellák kérdésére vonatkozik. Ebben a tekintetben az orosz ál­láspont — a rádió értesülése sze­rint — az, hogy a Fekete-tenger be- és kijáratát csak orosz és török hadihajók használhassák, ami egyértelmű azzal, hogy a Fe­kete-tenger egyetlen kikötőjébe se juthatnának más hatalmak hadi­hajói. A rádió szerint az oroszok azt is követelik, hogy Törökországban egy demokratikus képviseleti rend­szeren nyugvó kormány alakuljon, hogy kiigazítsák az orosz-török ha­tárt Kars tartományban, viszont támogatják a törököknek azt a ré­gi óhajtását ,hogy a szíriai Alepot engedjék át neki azzal a kötelezett­séggel, hogy ott a határ mentén rendet tart. Végül annak a lehetősége sincs kizárva hogy az oroszok követelni fogják a közelkeleti bázisoknak a há­rom nagyhatalom által történő közös megszállását, hogy ott állandó felügyeletet gya­korolhassanak. Buenos Aires, július 2 jelentettük, hogy a “nagy há­rom” legközelebbi tanácskozásának programmján nyilván szerepelni fog a Dardanellák kérdése is, illet­ve, hogy az oroszok azt az óhajtá­sukat nyilvánították, hogy a Mon­­treux-ben annak idején kötött szer­ződést, amely a Fekete-tenger kijá­ratának semlegességét biztosította Újabb ausztráliai csapatok szálltak partra Borneo egyik leggazdagabb petróleum-zónájában MacArthur vezetése alatt és északamerikai repülők támogatásával történt a támadás Buenos Aires, július 2 MacArthur tábornok főhadiszál­lásának hivatalos közlése szerint sikerült megvalósítani a harmadik partraszállást Borneo szigetén. Ez alkalommal is ausztráliai csa­patok képezték a támadók nagy­részét és sikerült Balikpapan, a rendkívül gazdag petróleum-vidék központján olyan hídfő­állást ki­építeniük, hogy onnan a további előnymulás biztosítva van.­­ Né­hány órával az első csapatok part­raszállása után megjelent a csapa­tok között maga MacArthur is, aki elismerését nyilvánította a bátor és nagyszerűen sikerült akció fe­lett. Az ausztráliai csapatok invázi­­ós támadását az északamerikai re­pülők és hadihajók készítették elő többórás gyilkos bombázással, a­mely teljesen megtisztította a part­raszállásra kiválasztott zónát a ja­pánoktól és az invázió aránylag igen kevés veszteséggel történhe­tett meg. Balikpapant és Borneo keleti ré­szét 1942-ben foglalták el a japá­nok és azóta tartják megszállva. Visszafoglalásában több mint 300 hajóegység vett részt. —

Next