Délamerikai Magyarság, 1946. január-március (18. évfolyam, 2443-2481. szám)
1946-01-10 / 2447. szám
6 -ik oldal DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG Csütörtök, 1946. jan. 10. re, politikai pártállásra való tekintet nélkül mindenkitől. Vannak egyesek, főleg otthoni hozzátartozóik tragikus végzetén egyébként joggal elkeseredett, zsidó vallású külföldi magyarok, akik arra való hivatkozással vonják ki magukat egy általános megsegítés alól, hogy a magyar nyilasok s a vérengző csendőrök széttépték bennük azokat az érzelmi szálakat, melyek őket szülőföldjükhöz fűzték. Ezért csak kizárólag zsidó célokra adakoznak. Bármennyire át is érzem jogos fájdalmukat, tévesnek kell tartanom felfogásukat, mert nem szabad tíz, vagy húszezer, magát magyarnak nevező német bérenc gyilkos gaztetteiért az egyetemes magyarságot felelőssé tenni. Magam voltam tanúja, hogy demokrata érzésű, keresztény magyarok, saját biztonságuk kockáztatásával, ezerszámra rejtegettek, mentettek meg szegény zsidókat a nyilas terror idején. Mások viszont azért nem vesznek részt ily egyetemes akcióban, mert annak lehetőségét várják, hogy csak rokonaiknak küldhessenek támogatást. Ezek részére az a megjegyzésem, hogy abban a legnagyobb tragédiában, mely ezer év folyamán Magyarországra szakadt, nem egy-egy családtagot kell csak segíteni, hanem az egész nyomorba taszított nemzetet. Az a körülmény, hogy az eddigi gyűjtésekben egyes kisebb-nagyobb adományok névtelenül könyveltettek el, alkalmat adott egyeseknek, — akik ürügyet kerestek a nemadásra — hogy az ismeretlenség jótékony leplével takarózzanak s elhitessék, hogy ők már adakoztak. Ennek a legvisszataszítóbb önzésből fakadó visszaélésnek kiirtására szükséges, hogy névtelen adományokat ezentúl ne fogadjanak e. Mert amint nem szégyen a legszerényebb hozzájárulás sem, ha az jószívből fakad, annyira elítélendő az adakozás alól való minden kibúvás. Adjon mindenki nyilvánosan! Hadd tudjuk mindannyian, lássa az otthoni magyarság, kik milyen mértékben állottak mellé a szerencsétlenség idejében. Azzal a rokonszenvvel, melyet a szerencsétlen sorsú magyar nemzet iránt érzek s egyúttal azzal az őszinteséggel, melyre a mostani nehéz idők köteleznek, arra kérek minden külföldi magyart, ne vonja ki magát egy sem közülök egy nagyszabású, egyetemes segítő tevékenység alól. Aki most nem adakozik legjobb tehetsége szerint, az saját magát nemcsak a magyarság családjából zárja ki, de abból az erkölcsi közösségből is, mely a jóindulatú embereket összefűzi. Több oldalról felkértek arra, hogy élőszóval mondjam el, mit láttam a nyilas terror alatt és hogyan történt Budapest — a Duna királynőjének a pusztulása? Ennek a kérésnek szivesen akarok majd eleget tenni és legközelebb az Argentínában élő magyarok a sajtó utján értesítve lesznek, hogy mikor és hol fogok erről a témáról felolvasást tartani, miután jelenleg sajnos beteg állományban vagyok. MARGEL SIMON mérnök, a volt budapesti svéd királyi követség tagja. Prof. Dr. a córdobai orvosi JUAN DUCACH egyetem tanára, berlini és északamerikai klinikák volt orvosa. Buenos Airesben minden hónap 20—30. között rendel ANCHORENA 328. — n. T. 62—3836 Specialista: gyemen máj, szív, vese és véredény betegségekben. Rendel: 8—10 és 16—20 órákig, azaz Dr. ENRIQUE HALPERN zágrábi és argentinai diplomával rendelkező BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS Rendel délután 3—6-ig SAN MARTIN 955 (első emelet C.) Fogadóórát kérni telefonon: ü. T. 32—0285 (rendelő) _____________ u. T. 32—0829 (privát) msmsaneimmsk Vizelet — Nemi bajok — Vérbaj — Gyengeség Dr. M. RABINOVICH, a Hospital Penna orvosa José E. Uriburu 770 (3-ik emelet) U. T. 47—4970 Rendel d. u. 15-20, vasárnap 10—12 órák között guiBiMK-jMWMnMMSgr SZÍVBAJOK szakorvosa: Dr. LEVIN (azelőtt Berlin-Charité) CALLAO 545 (2-ik emelet) U. T. 35-8669 Professor Dr. O. KLEIN belgyógyász Rendel: kedden, csütörtökön és szombaton fél 3 tól 6-ig J. E. URIBURU 1081 (Santa Fé sarok) u. T. 41-9036 Magánlakása: 741-4759 Tit* KÖSD? * HOSPITAL AJ. VICÁK orvosa magánrendelője Vérbajok: Blenorragia — Sifilis — Bőrbetegségek (kiütések) Olcsó bérletrendszer Tfzdítbajok: Tuberkulózis — Szívbaj — KOI betegségek ,, (áldott állapot) szülés stb. Vér és vizelet,vizsgálat. X—sugarak | Rendel mindennen délelőtt 10-től este 20 óráig — Vasárnap és i£ cött. Magyarul beszélünk Bmé. MITRE 1$05 I £ 1 Dr. Juan Cartas - M I L A N I I FOGORVOS? Rendel: 9—12 és 14—20 óráig LA VALLE 407 (Reconquista sarok) O. T. 32-0268 Fa*o£. Dr. Schwarcz Rikárd fogadó napjai női betegségek, sebészeti szülészsegély rendelőjében PARAGUAY 416 (HARMADIK EMELET) U. T. 31 (Retiro) 484, hétfőn, szerdán és pénteken délután 3—6 óra között “ 2 Előzetesen fogadóórát szíveskedjék kérni ______ Szülészeti és női klinika i RI VADA VSA Ondas cortas (rövid hullám) i 5211 Dr. KUTASY SÁNDOR A Hospital Rawson szülészeti osztályának orvosa U T Rendek csütörtök kivételével min-W * £ 9 den napi 60.8273 Dr. KUTASYNÉ1 rendel- csütörtök kivételével mindlllllllt len nap (Szíveskedjék órát kérni) ^ossooocQooooooQoeoooGooos^cooosostOoeoeceooee^A b M a fi f fi o 11 q a n i \f a n 1 A 1 Dr. Bricht István | 1*1 dUilldUbdIl il d P 1 U | a bécsi klinikák volt Irta Parragi György | orvosa h A mauthasemi koncentrációs táborba hurcolt magyarok | VIAMONTE 752. fi szenvedéseit irta le megrázóan Parragi György, a budapesti 2-ik emelet 4. 0 “Magyar Nemzet” munkatársa, akit bátor kiállásáért ugyancsak O Rendel: 15-től 18-ig megkínoztak a nácik. (Szíveskedjék előre A “Délamerikai Magyarság” folytatásokban közli a szerző is fogadó-órát kérni.) 1s Budapesten megjelent eredeti naplóját. Vo 8 U. T. 31-4039 ^scoaoooe@coaooscccecoaceaccoacoeccooe.siacccoaooiS MAGYArrUL BESZÉLNEK Mindez azonban nem tenné indokolttá, hogy Mauthausennel kapcsolatban ezt a gyalázatos emléket is felturkáljam, ha a lanzensdorfi táborból ez az árfolyamodványt nem intézett volna a táborparancsnoksághoz, amelyben annak ellenére, hogy két magyar nemesi előneve is van s csak törve beszél németül, szó szerint ezt írta: “Nehmlich ich bin ein Volksbund ist!” . Leírta, hogy Jurcsek miniszter rokona (ezt el is néztük neki) és hogy a kormánypárt egyik alelnökének protekciójával lépett be színmagyar származása ellenére a Volksbundba. Ezen a címen akarta kikönyörögni magát a fogságból, ahová tévedésből került. Ezért javasolta mindannyiunk szégyenkezésére, hogy Hitler születése napján üdvözöljük a táborparancsnokságot és ezért jelentkezett Mauthausenben mindannyiunk megkerülésével önként a bolsevizmus elleni harcra. Az árulásért a magyar csoport akkori vezetője, Apponyi György mindenki előtt a leggorombább szavak kíséretében szégyenítette meg. Többek között paralitikus marhának nevezte. Természetes, hogy nem sokáig volt velünk Mauthausenben, mert rövidesen szabadon bocsájtották. — Mindenki fellélegzett közöttünk, amikor a közénk keveredett varangytól megszabadultunk. Nevét nem tartom méltónak arra, hogy tollamra vegyem, de figuráját meg kellett rajzolnom azért, hogy lássák, miért züllöttünk ilyen mélyre és miért kellett nekünk elkerülnünk Mauthausenba. Mert, sajnos, sokan voltak közöttünk ilyen amfibikus közéleti publikánusok, akik most, mint az említett úr is, megint elölről kezdik a közéleti fregalizmust és vezető pozíciókban helyezkednek el. De térjünk vissza vonatunkhoz. Éjféltájban kocsinkat egy német szabadságos vonathoz kapcsolták s a mozdony nehéz zihálással elindult általunk ismeretlen végállomása felé. Amikor a hídon átrobogtunk, lelkemben talán örökre búcsút vettem családomtól, Budapesttől és valami csodálatos előérzéssel a hidaktól is. Elgondoltam, hogy valamikor nyugatról, az ország nyugati kapujából mint kisvárosi újságíró jöttem fel Pethő Sándor meghívására a fővárosba, hogy itt ugyanazon a németellenes fronton harcoljak, mint ott a pángermanizmus által már ostromolt kisvárosban tettem. S most ismét nyugat felé hurcolnak el azért, mert hűségesen szolgáltam ezt a frontot és folytattam ezt az egyedüli lehetséges küzdelmet, amelyet a jövőbe és a világpolitika kulisszái mögé látó becsületes ember harcolhat. Lehunytam a szememet és azt mondtam magamnak: “a harc becsületes volt, mást nem tehettél, nincs semmi okod arra, hogy valamit is megbánj, bármit tartogasson is számodra végzeted.” Éjszaka megindult a hóesés és amerre mentünk, a fehér halotti szemfedő borította a magyar tájat. Szibériai utazás ez — mondottam csendesen a rámhajtó Lajos Ivánnak. Minél közelebb értünk a magyar határhoz, Budai Goldberger Leó annál izgatottabb lett. Mindenáron egy pohár vízhez szeretett volna jutni. Később elárulta, hogy miért. A nála levő mérget akarta lenyelni a vízzel, hogy még magyar területen halhasson meg és magyar földre tegyék ki a holttestét. Minden rábeszélőképességemre s némi erőszakra is szükség volt, hogy erről a szándékáról lebeszéljem. _ Megígértem neki , milyen könynyelmű ígéret volt az akkor , hogy együtt és egészségesen fogunk visszatérni, s ezt az ígéretemet ismételgettem el neki tizennégyhónapos fogságunk alatt szinte naponta. Már-már úgy látszott, hogy a könnyelmű ígéretből valóság lesz, mert minden szenvedés és kegyetlen inzultus ellenére, lelkileg és fizikailag erősen tartotta magát. Kihúzni azonban mégsem tudta a rettenetes időt, mert felszabadulásunk előtt egy órával kiragadta őt a hazatérésre várók sorából a kegyetlen végzet. A legkisebb büntetés 25 botütés volt Bécsbe piszkos, ködös reggel érkeztünk. Két autóbuszra raktak bennünket és ismét a végzet vette kezébe kocsijaink kormánykerekét. Nyirkos hidegben állt meg az autó egy dróttal bekerített, hatalmas terület udvarán, a Bécstől tíz kilométerre fekvő Lanzensdorfban. Több, mint egy héten át fogalmunk sem volt arról, hol vagyunk, még kevésbé arról, hogy mi lesz velünk, csak amikor kiszálltunk, vettük szemügyre közelebbről egymást. Meglepődve láttam, hogy Andrássy grófné van a legnyomorultabbul eleresztve közöttünk. — Kalap nélkül, bőrretiküllel, rövid harisnyában állt előttünk, ahogy a Váci-uccában shoppingolni szokott. Mégis fitymálni látszott a csontigható hideget, mosolygott, sőt kacagott az egész helyzeten. Ezt a jókedvét, ezt a bizakodó humorát végig megőrizte, pedig négy gyermekének sorsáról éppoly kevéssé tudott, mint férjéről, aki helyett elfogták, mert hadifogoly angol tiszteket láttak vendégül szigetvári kastélyukban. Sétáinkon gyakran találkoztunk az udvaron, derűs lénye bizakodást árasztott a letértekre is és mindvégig lelke volt a lanzensdorfi tábornak. (Folytatjuk) Emnésztő szervek különösen bel- és gyomorba, jók szakorvosa. — X-sugarak Dr- SANCHEZ AIZCORBE PARAGUAY 1365 Rendel 9—12 és 15—20 órák között. Dr. FODOR JENŐ fogász szakorvos Ornelft jegyzés telefonon: ü. T 31.0144 SARGENTO CARRAL I. emelet 6. (Sumpacha 1127 magasság) 361