Délamerikai Magyarság, 1948. október-december (20. évfolyam, 2839-2865. szám)

1948-10-01 / 2839. szám

XX. évf. 2839. szám Péntek, 1948. október 1. FRANQUEO A PAGAR sa Cuenta 112 Oi SL on a (9 iy a 2 TARIFA REDUCIDA «* *r o Concesión No. 1588a a o 'HÚNGAROS 06 SUDAMÉR1CA’ ÓRGANO DE LA COLECTIVIDAD HUNGARA EN LA AMERICA DEL SUDÍ Szerkesztőség és kiadóhivatal BUENOS AIRES - LAVALLE 361 X. A. 31 - Retiro - 8819I Főszerkesztő V, Faragó RezsőI HUNGRIA LIBRE democrática y exenta de tod» extremismo. <t o o Dirección y Administración: LÁVALLE 361 — Bs. AIRES T. A. SI (Retiro) *519 Casilla Correo 1498 Registro Nacional de la Propiedad Intelectual No. 953.002 „DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG" periódico más difundido entre I» numerosa colectividad hú nyara, de­fiende los intereses de U misma y lúclia hace cuatro lustros por una . t mmamn ■ o­roszország az akadálya a világbéke biztosításának Az NN közgyűlésének csaknem valamennyi felszólalója ezt állítja . Bevin angol, Schumann francia és Spaak belga külügyminiszterek nyíltan tárgyalták az orosz politika káros kihatását a világ­helyzetre Roosevelt özvegye is elítéli az orosz rendszert Buenos Aires, szeptember 30. Párizsból jelentik. Az NN legutóbbi ülésén Bevin an­gol külügyminiszter válaszolt nagy beszéddel Vishinszky orosz kü­lügy­­miniszterhelyettes súlyos vádjaira Bevin az általános külpolitikai helyzet megvitatása után rátért an­nak a kérdésnek tisztázására, melyik nagyhatalom politikája akadályozza a világbéke biztosí­tását és mely politika vonja maga után egy új világháború veszélyét.. Bevin, szocialista munkásból emelkedett­— hosszú politikai pá­lyán — a külügyminiszteri tisztsé­gig és beszédében is hivatkozott a munkásmozgalomban végzett tevé­kenységére. Lenin és Stalin köny­veiből idézte azokat a tételeket, amelyek — szerinte — megszabják az orosz külpolitika mai irányát és amely Vishinszky támadásablak is valódi forrása. Az idézett tételek szerint a kommunista állam csak átmeneti időre élhet kapitalista ál­lamok szervezete mellett, de a végcél a kapitalista állam­­rendszerek megsemmisítése. Bevin idézett könyvében megjó­solta, hogy a kommunista és kapi­talista államok közt kíméletlen harcok fognak lefolyni a győzelem kivívásáért. Ezt a tételt ismeri el Stalin is, aki az orosz hadsereg folytonos erősítése és a stratégiai helyzet mind kíméletlenebb kihasználása útján készül a kapitalista államok el­leni háborúra. Bevin szerint Oroszország az egyet­len nagyhatalom, amely titokban tartja haderejének növekedésére vonatkozó számadatokat és így csak közvetve megszerzett értesülé­sek alapján tudják, hogy Oroszország jelenleg 3 millió katonát tart fegyverben, vagyis háromszor annyit, mint a világháború kitörése előtt. Bevin szerint nem őszinte Vishinszky lefegy­verzési ajánlata és az atombombakészletek megsem­misítésére vonatkozó javaslata, mert míg az Unió és Anglia hivata­los adatokat hoz nyilvánosságra az atomenergia terén elért eredmé­nyekről, addig Oroszország a legna­gyobb titokban folytatja ezen a té­ren is a tevékenységet és elzárkó­zik a nemzetközi ellenőrzés végre­hajtása elől. Bevin rámutat arra, hogy Oroszország indította meg a nyugati nagyhatalmak ellen a „hideg­háborút" és az „ideg­hábo­rút". Ennek a támadó irányzatú politikának eredménye az a rendkí­vüli feszültség, amely ma Nyugat­­európa népeit nyugtalanságban tartják. A Berlin elleni éhségzár­lat, a Törökország elleni ismételt diplomáciai fenyegetés, a Görögor­szág elleni propaganda mutatják az ideg­háború egyes részleteit. A demokrácia elleni ismételt, rendszeres támadások célja a biza­lom megrendítése és ugyanakkor az egyéni szabadságot és a kis országok népeinek sza­badságát kíméletlenül korlá­tozzák az oroszok. Az oroszok által folytatott táma­dó irányzatú külpolitika kényszeríti — Bevin szerint — Angliát arra, hogy az újjáépítés most korlátoz­va, egyes ipartelepieket hadifelsze­relések gyártására használják fel bár 1945 óta szünetelt Angliában a hadiipar. Bevin hangsúlyozta, hogy Angliának nincs célja Oroszor­szág ellen támadó háborút in­dítani, vagy támadó háborúban résztven­­ni, hanem a fegyverkezés célja a védelem egy olyan támadás ellen, amely ép­pen Keletről fenyegeti Nyugat-Eu­­rópát. Bevin szerint a fegyverkezési ver­senyt csak a bizalom és nemzetkö­zi biztonság helyreállítása állíthat­ja meg. E cél elérésére elsősorban az szükséges, hogy Oroszország változtassa meg tá­madó külpolitikai irányzatát úgy Európában, mint másutt. A bé­keszerető országok az UN világszer­vezetében kívánják elérni a béke biztosítását, de ha ez akadályokba ütközik, akkor regionális államszö­vetségek útján igyekeznek a bizton­ságot elérni. Bevin beszédét nagy tapssal fo­gadták. Az UN másnapi ülésén, az álta­lános vita során Belgium, Kanada Franciaország, Ausztrália és Görög­ország képviselői szólaltak fel és valamennyien Oroszországot tették felelőssé az UN béke­munkájának meghiú­sulásáért. Henri Spaak belga miniszterel­nök egyenesen Vishinszky orosz külügyminiszterhez intézte beszé­dét, válaszolva a múlt napokban el­hangzott vádjaira. Rámutatott ar­ra, hogy az oroszok megfélemlítik a nemzeteket és most valóban félnek a nyugati államok államf­érfiai és népiei, de ez nem a gyávák félelme, hanem irtózat attól a szörnyűségtől, amely egy új világháború kitörésével fe­nyegeti az emberiséget. Spaak az­zal vádolja az orosz kormányt, hogy hatalmi tervei érdekében minden országban „ötödik hadtesteket" szervez, amelyekhez képest Hitler hajdani „ötödik hadtestei" csak cserkész­csapatoknak tekinthetők. A belga miniszterelnök szerint az oroszok jelenlegi hatalmi politikája vakmerőbb és nagy­ravágyóbb mint a cári Oroszország külpoliti­kája volt, mert még nacionalistább és még­­zsarnokibb rendszeren ala­pul. Spaak az emberi civilizáció meg­mentése érdekében szükségesnek tartja, hogy szabadítsák meg a vi­lág népeit az új háborútól való fé­lelemtől. Ezután Mackenzie King kanadai­­delegátus szólalt fel és ugyancsak az oroszokat tette felelőssé az UN eddigi sikertelenségéért, de annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az Egyesült Népek szövetségét a béke érdekében meg kell erősíteni, hogy a világ népei­nek gazdasági és politikai megúj­hodását lehetővé tegye. Szerinte Oroszország a vétójog gyakorlásával állította a legnagyobb akadályokat az NN munkája elé. Schumann francia külügyminisz­ter a­ Berlin elleni éhségzárlat miatt hónapok óta tartó feszültségért szintén az orosz kormány tette fe­lelőssé. Schumann szerint az UN helyett a regionális államszövetsé­gek oldhatják meg a nemzetközi kérdéseket, így Európában a nyu­gateurópai államok Uniója, amely­nek alapjait a brüsseli konferencián rakták le. Európa egyes államai csak úgy élhetik túl a jelenlegi vál­ságos időket, ha szövetségben egye­sülnek és gazdasági és politikai egységbe forrva közös erővel igye­keznek megoldani a reájuk háruló nagy feladatokat Ausztrália képviselője helytele­nül a nagyhatalmak­­előjogait a kis államok felett és példakép rámuta­tott arra, hogy azokban a kérdé­sekben, amelyek megoldása kizáró­lag a négy nagyhatalom döntésére volt bízva, nem sikerült a megegye­zés, így Ausztria és Korea kérdé­sében. Szerinte az osztrák békeszer­ződés ügyét és minden más vitás nemzetközi kérdést az UN elé kell terjeszteni, ahol a kis népek az egyenlőség elve szerint járulhatnak hozzá a megegyezés létrehozásához. Tsaldaris görög delegátus sze­rint a görög kérdés kicsiben a nagy problémákkal azonos természetű és a bajok okai ugyanazok. A lénye­ges kérdés az, hogy az UN elég erős-e ahhoz, hogy döntését tisz­teletben tartsa minden nemzet kor­mánya. Ezen cél elérése a legfonto­sabb feladat. Eleonora Roosevelt, a Sorbonne meghívására előadást tartott­ak emberi szabadságokról és mint a3 UN delegáció tagja ismertette a bi­zottság munkáját a sajtószabadság biztosításáért. Kijelentette, hogy a szabadságjogok biztosításá­nak legnagyobb akadálya Orosz­ország, amely a totalitáris államrendszer érdekében korlátozza a sajtószabad­ságot és más szabadságjogokat. Chile is a terror ellen Chile képviseletében Fernandea Magyarország harmadszor kéri felvételét az UK tagjai közzé Bs. Aires, szeptember 30. Párizsban, — mint onnan táviratozzák — az UN közgyű­lésén hire terjedt, hogy a ma­gyar kormány kérelmet inté­­zett a nemzetek szövetségéhez, hogy vegyék fel a tag­államok közzé. Utóbb egy másik távirat, a­­mely Lake Successből érkezett, megerősítette ezt a híresztelést. Közölte a távirat, hogy az NN központi szervezeténél je­­lentkezett a magyar kormány washingtoni követe és hivatalo­­san beterjesztette a felvétel iránti kérelmet. Megjegyzi a távirat, hogy ez már a harmadik eset, hogy Ma­gyarország felvételét kéri, azon­ban a két előző kérelmet a biz­­tonsági bizottság visszautasítot­­ta. Nincs kizárva,, hogy a kére­­lem még a mostani közgyűlés tartama alatt tárgyalás alá ke­­rül, de sokkal valószínűbbnek tartják, hogy azzal csak a leg­­közelebbi közgyűlés idején fog­lalkoznak. Előfizetési árak: 1 hónapra 3.— argentina­ pesé (Külföldön 75 északamerikai centi Hirdetések díja: hasábcentiméterenként $ 3.—. Lm*.35 d­vs-

Next