Délamerikai Magyarság, 1952 (24. évfolyam, 3152-3244. szám)

1952-01-11 / 3152. szám

1952. január 11. D ELAMERIKAI mm fe-HUIMÜARUS DE S lTEÁ M E‘R I ÓA~T Dirección V Administración- LAVALLE 361. — Bs. Aires.XXIII. évfolyam 315®. arám — PÉNTEK Casilla Correo 1483 T. E. 31 (Retiro) 2819 AZ USA POLITIKÁJA TRUMAN Washington, AFP.: — Truman elnök szerdán délben üzenetet in­tézett az USA Congressusához. Mi­után sorra vette az elmúlt kormány­zási év eredményeit, az USA elnö­ke a most kezdődő év politikai fel­adataira tért át. üzenetének főbb, világpolitikai jelentőségű pontjai a következők: és távol-keleti helyzetet. Mind a ketten azt reméljük, hogy közös erőfeszítéssel haladhatunk a béke felé. Az elnök ez után megbélyegzi Visinszky “nevetését” amellyel a nyugatiak leszerelési javaslatát fo­gadta Páriában. — Ha a Szovjet vezetőt elfogad. — Első feladatok tehát a vé­delmi programoj teljes gőzzel való megvalósítása. Az elnök részletesen fejtegeti itt elgondolásait, amelyeknek két lé­nyeges pontja: a., a hadsereg lét­számának emelése, b., ennél is na­gyobb súlyt kell azonban fektetni a légi haderő fejlesztésére. — Ez annyit jelent, hogy a repü­lő­ fegyverzet gyártását hosszabb ideig kell megtartanunk a széles skálán, mint eredetileg gondoltuk Ü­ZENETE­ tük volna ezt a javaslatot, az köny­­nyltette volna a nemzetek fegyver­kezési terheit s lehetővé tenné, hogy a föld gazdagsága az emberi­ség javát szolgálja. Ameddig azonban a Szovjet sü­ket és nem járul hozzá a békés rendezéséhez, addig nekünk sem marad más választásunk, mint ki­építeni a védelmünket. A hadi­anyag gyártása, — ma­gyarázza ez után az elnök, — most havi másfél milliárd dollárba kerül. Ezeket a kiadásokat egy é­­ven belül kétszeresére kell emelni. További egy évig ezen a havi 3 milliárdos szinten kell tartani, így az USA-nak 1954­-ben annyi hadi­anyaga lehet, hogy azután lassan csökkentheti a hadi termelést. Ter­mészetesen a katonai gyártás kí­vánt fokozása csak a civil terme­lés rovására mehet. F­E L T­UNO Kétszeresre emelni a katonai kiadásokat A háborús veszély —A világháború veszélye nagyon valóságos maradt. Volt egyszer egy Pearl Harbour,­­amikor Japán 1941.ben meglepetés­szerűen indí­totta meg a háborút s a japán had­üzenet átnyújtásakor már bombáz­ták a japán repülők Pearl Harbour kikötőjét, elsülyesztve így a hábo­rú első perceiben az amerikai flot­ta egyik legerősebb flottilláját. — A szerk.) — de még egyszer nem hagyjuk meglepni magunkat. — Ha azonban az Egyesült Álla­moknak egyedül kellene szembe szállnia a Szovjet uralom alatt lévő világgal, ez annyit jelentene, hogy elpusztuló a az élet és azok az esz­mények, amelyek a szívünkhöz nőt­tek. A szövetségeseinkre tehát ne­künk ugyanolyan nagy szükségünk van, mint nekik mireánk. — Minket terhel a nagy felelő­ség, hogy megvédjük a mi kultú­ránk erkölcsi és szellemi értékeit. Ez után a Churchillel folyó tár­gyalásokra célozva ezt mondja az elnöki üzenet: — Volt egy sorozat nagyon ki­elégítő megbeszélésünk. Alaposan megvizsgáltuk az európai, a közel- EURÓPA ELŐNYBEN RÉSZESÍTENDŐ Az elnök miután kihangsúlyozta, hogy az USA-nak milyen nagy szüksége van szövetségeseire, há­rom csoportba osztva foglalkozott ezen szövetségesek megsegítésének módjaival. Először Európáról be­szélt: " A világnak ebben a részében tovább is segítenünk kell barátain­kat és szövetségeseinket, hogy nö­velhessék katonai erejüket. Ez any­nyit jelent, hogy tovább is nagy mennyiségű fegyvert kell oda kül­denünk. Nem csak segíteni kell Európát, hanem előnyben is kell részesíte­ni a többi világrészek államaival szemben. — Elrendeltem, hogy a fegyver­szállítás terén nagy fokú elsőbbsé­get adjanak Európának. — Ami ezen földrész gazdasági ÜGYES NYUGATI SA­KKHÁZAS PARISBAN A Szovjetunió három nap alatt két ízben szenvedett vereséget az NN párisi gyűlésén. Először a Politikai Bizottság fo­gadta el kedden 51 szavazttal 3 el­lenében a nyugatiak kollektív biz­tonsági tervét. Mint már említet­tük, a terv lényege az hogy ha va­­­­lahol támadó háborút indítanak valamely ország ellen, az UN jogá­ban áll megbízni valamelyik szö­vetségi rendszert (pld. az Atlanti Szövetséget) a támadás visszave­résével. Az így UN - megbízásból harcoló szövetség tehát élvezné az UN nem harcoló tagállamainak teljes gaz­dasági támogatását és minden va­lószínűség szerint katonai támoga­tást is kapna olyan államoktól is, amelyek nem tartoznak a szövet­ségi rendszerbe. Ez a terv tulajdonképpen nem más, mint az Atlanti és Csendes óceáni Paktumok nagy mértékű megerősítése. Ms a Politikai Bizottság ilyetén ál­lásfoglalásának még nagyobb je­lentőséget ad az tény, hogy ez gya­korlatilag eltörli bizonyos esetekre a vétó­jogot. Az NI eddigi eljárási szabályza­ta szerint ugyanis bizonyos határo­zatokhoz nem volt elég az abszolút többség vagy a gyakran megkívánt kétharmad szavazati többség, ha­nem kellett a nagyhatalmak egy­hangú hozzájárulása is. Ha csak egyetlen “Nagyi (pld. Szovjetuniós “vezőt’ mondott, hiába akartak valamit akár az UN összes többi tagállamai is! A kollektív Biztonságról szóló nyugati javaslat egyik pontja most úgy intézkedik, hogy az NN nagy­gyűlése megteheti a támadó ellen a fent említett intézkedéseket is, akkor is, ha valamely nagyhata­lom “vetőt” mond ezen intézkedé­sek ellen. Kimondja a most elfogadott ja­vaslat azt is, hogy az NN a táma­dások elhárítására felkérhet olyan­ országokat is, amelyek nem tagál­lamai. Itt nyilván Német- és Olasz­országról, továbbá Japánról van­­szó. Azok után, hogy a Politikai Bi­zottság elfogadta ezt a nyugati ja­vaslatot, még a nagy­gyűlésnek is el kell fogadnia, legalább kéthar­mad szótöbbséggel. Hogy ez rövide­sen megtörténik, az most már bi­zonyos. Egy nappal ennek a javaslatnak az elfogadása után újabb diplomá­ciai vereség érte a Szovjetet Pá­­risban. Mint ismeretes Visinszky azt ó­­hajtotta, hogy hívják össze a biz­tonsági tanácsot s az tárgyalja a koreai fegyverszünet ügyét. A Szovjet javaslatával szemben a szerdai szavazáson az MN 52 sza­vazattal 5 ellenében a n­yugatiak ellenjavaslatát fogadta el. Ennek lényege, hogy a Bitonsági Taná­csot majd a koreai fegyversztére­k létrejötte után hívják? c&tfcc­­y ?. Ara: 1 peso A MAGYAR REMEKÍRÓK SOROZATÁNAK V. KÖTETE MÓRA: ARANYKOPORSÓ II Ára egész vászonkötésben $ 28.­ A Truman-Churchill megbeszélések A Truman-Churchill megbeszé­lésekről szerdán délután kiadott hivatalos közlemény meglehető­sen semmit mondó.­­ A két államférfi nem hiszi, hogy a háború elkerülhetetlen, — ez és hasonló mondatok sora nem sokat sejttet a tárgyalás eredmé­nyeiből. Az sem, hogy Truman és Chur­chill közös véleménye: az Atlanti Paktumot minden lehető eszköz­zel erősíteni kell. Itt felmerül a kérdés: mit tart a maga réséről lehetőnek Anglia, hogyan "erősíti” Európa védelmét? Meg nem erő­sített hírek szerint Truman emg­­ígérte volna Churchillnek, hogy az USA nem használ atom­bombát London előzetes megkérdezése nél­kül. Egyes diplomaták tudni vélik, megsegítését illeti, ez szükséges ah­hoz, hogy Európát a közös véde­lemben hatalmas társunkká fej­lesszük ki. A Schuman tervről beszélve és egyéb európai egység­tervekre is célozva, azt fejtegette az elnök, Európának függetlenné kell válnia gazdasági téren, amerikai segítség­gel el kell jutnia odáig, hogy ké­sőbb meglegyen amerikai segítség nélkül is.­­ Ezt európai szövetségeseink épp úgy óhajtják, mint mi. A továbiakban annak a reményé­nek adott kifejezést az elnök, hogy a folyó évben megvalósulhatnak a nagy európai egységesítő tervek. K­orea — Folytatni kell a harcot addig, amíg sikerül megfelelő fegyverszü­netet kötni. Megfelelő az a fegy­verszünet, amely véget vet a tá­madásnak s megadja az UN erői­nek és Dél-Koreának a biztonsá­got. N­­hogy ismét szó volt a két államfér­fi között a Sztálinnal való találko­zásukról. Állítólag a tervezett USA Angol-Orosz tárgyalásokba Fran­ciaországot is bevonnák. Amerikai diplomáciai körökben úgy tudják, Trumannak nem volt elvi kifogása a találkozó ellen,, de kijelentette, ő nem hagyhatja el az USA területét. Ezen felül állí­tólag hozzá­tette: — Nem hiszek a találkozás létre­jöttében. (Trumannak a Congressushoz intézett, — a mai számunkban is­mertetett — üzenetéből elég vilá­gosan kitűnik, hogy az elnök, ha hisz még egyáltalán a béke meg­mentésében, ezt csak a Szovjet a­­lapos megfélelmizésétől reméli, és nem az engedékenységtől.) hogy az USA gazdasági helyzete jó harcolni kell azonban az infláció­ ellen. — E cél eléréséhez nem elegendő olyan mértékű ellenőrzés, amilyent most gyakorol a törvényhozás a gazdasági élet fölött. Szükségesnek tartja, hogy az új Congressus törvényt hozzon az in­fláció ellen. Végül kijelentette az elnök, hogy hűséges marad szociális programm­­ához, az u­n Fair Deal-hez. A szövetségi kormánynak áldozatokat kell hoznia a közoktatás és az e­­gészségügy, a társadalom­biztosí­tás érdekében. Megígérte végül a szakszerveze­ti törvények reformját, különösen a hirhedt Taft-Hartley töörvény módosítását. (Ez ell­en a törvény ellen állandó harcot folytatnak a szakszervezeti vezetők és a mun­­káss­ág.) * A veszélyeztetett­­ területek Folytatni kell azoknak a terüle­teknek a különleges segélyben ré­szesítését, amelyek, — mint Indo­kina — “a kommunista támadás súlyos veszélyének vannak kitéve.” * Belpolitikai kérdésekről be­szélve az elnök megállapította, ÚJ AMERIKAI REPÜLŐ OSZ­TÁLY EURÓPÁBAN A washingtoni hadügyi államtit­kárság jelenti, hogy a 117. ameri­kai harcászati felderítő repülő osz­tály megérkezett Európába, ahol Eisehower tábornok Európai Had­seregének kötelékébe osztották be . CSATORNA A BALTI TENGGER­TŐL A FEKETE TENGERIG Zapotocky csehszlovák miniszter­­elnök rádió­beszédben jelentette be, hogy a népi demokráciák, ne­vezetesen Lengyelország, Csehszlo­vákia, Magyarország és Románia a nagysabású csatornahálózat epi­Truman üzenetéhez nem kell sok magyarázatot fűzni. Világosan kiderül belőle, hogy az amerikai kormány alig elkerülhető­nek tartja a háborút és el van szánva reá. Különösen jelentős a tény, hogy most, épp a válasz­tási harc kezdetekor, az elnök ilyen katonai programmal áll elő. Mert annyi bizonyos, hogy nem népszerű programm ez, hiszen új anyagi ál­dozatokat kíván a néptől s ugyan­akkor cserében nagyon kevés e­­lőnyt ígér, tésébe kezd. A csatornák rendsze­re fogja összekötni egymással a Balti és Fekete tengert. Vájjon hány ember deportálására lesz ez ismét ürügy?* AMERIKAI VESZTESÉGEK KO­REÁBAN Az USA hadügyi államtitkársá­gának jelentése szerint az amerikai hadsereg veszteségei a hadjárat kezdetétől (1950. június 25.-től) 1951. december 31.-ig a következők: Sebesültek 75.080 Elesettek: 15.879 Eltűntek: 12.780 összes veszteség tehát másfél év­­alatt: 103.739 fő.

Next