Délamerikai Magyarság, 1956 (28. évfolyam, 3771-3821. szám)
1956-01-06 / 3771. szám
1956. január 6. “DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” REFLEKTOR HUM HÍJ ÍNÍI «Mill1 I HJK II1*11III IHI I I I II I hi HIÚ I II HI I M I 11* Terrorral toboroz spicliket az AVH 7 ‘uj kurzus’ megindulásakor a rettegett politikai rendőrség, az AVH hatalmát látszólag megnyirbálták. Az uj kurzus bukása óta láthatóan fokozódik a rendőrterror. S hogy mennyire a régi AVO módszereivel dolgozik ma is az AVH, szemléltetően mutatja egy menekült magyar törzs tiszt vallomása, aki szerény nyugdíja megvonása után 1950 óta fizikai munkából tartotta fenn magát. ■— 1955 nyarán váratlanul letartóztatta és három napig terrorizálta az AVH abból a célból, hogy megszerezze egyik állandó spiclijének, főleg volt tisztek kikémlelésére. A menekült tiszt ausztriai munkatársunknak minderről így nyilatkozott: — Az AVH-n három nap és három éjjel szünet nélküli kihallgatásnak vetettek alá. Ezen idő alatt egyszer kaptam egy tányér levest és egyszer egy tányér főzeléket. Háromszor kellett részletes életrajzot írnom magamról s ennek adatai alapján azzal vádoltak, hogy aktív tiszti szolgálatom alatt kémelhárító tevékenységet fejtettm ki a VKP 2 (a vezérkar második osztálya) szolgálatában. — Egyszer orron vágtak, egyszer fejemet a falba verdesték, de máskép nem bántalmaztak, viszont állandóan durva szitkokkal illettek, ordítozva: — Ne hazudj, gazember, mert? kivégeztetlek! — A harmadik napon a kihallgatást végző AVH főhadnagy megtette ajánlatát: megmenekülhetek az előttem álló börtönbüntetéstől, ha hajlandó vagyok ‘a haza iránti hűségem bizonyítékául' az AVH részére ‘kémelhárító tevékenységet' folytatni. Először ezt elutasítottam, de mikor láttam, hogy máskép nem szabadulhatok, ‘aki időt nyer, életet nyer' filozófiával aláírtam a kívánt nyilatkozatot, mely szerint "önként vállalom, hogy az AVH szolgálatába lépek és a kapott rendelkezéseket súlyos büntető szankciók terhe mellett végrehajtom". Ezután rögtön udvariasan kezeltek és szabadon bocsátottak. Hetenként többször kellett találkoznom különböző helyeken az AVH főhadnaggyal, aki különböző megbízásokat adott megfigyelendő személyekről. Csupa olyat jelentettem, amit úgyis tudtak és senkinek sem ártottam jelentéseimmel. Viszont mikor egy vezérkari tiszt barátom ellen akartak felhasználni ‘terhelő adatok' beszerzésére, láttam, hogy nem megy tovább a taktikázásom s ezért megszöktem, átmenekültem egy szál ruhában szabad földre, nem akarván becstelen lenni. (FEP) “Megutáltam én mindent. . .” Egy téglagyári munkás nemrégiben menekült ki hazánkigből. Munkatársunk felkereste őt egy ausztriai menekülttáborban és a fiatal, alig 20 éves munkás keresetlen szavakkal mondta el problémáit. Igyekszünk nyilatkozatát szó szerint visszaadni. Az első kérdés az volt, hogy nem fájt-e a szíve elhagyni hazáját, szülővárosát? — Hát világos, hogy az ember szereti azt a várost, ahol született és ahol élt, de csak ott kell hogy hagyja, ha nem tudja, hogy miért dolgozik, ha nincs a munkájának eredménye. Semmit sem tud venni a keresetéből éveken át, nemhogy valami nagyobb dologra összegyűjthetné a pénzt. — Az utóbbi hónapokban meg már olyan rosszul kerestem, hogy a mindennapi legszükségesebb dolgokat is nélkülöznöm kellett. A 800——900 forint körüli havi keresetem lement 700 forintra. Olyan magasra verték a normát, hogy nem bírtuk elérni a százalékot... — Nem tudom, hogy mit utáltam a legjobban az otthoni életből, de megutáltam mindent. A fenének kell ilyen rendszer, az ember alig keres valamit, de ha mégis van pénze, akkor meg nem tudja megvenni, amit akar, mert nem lehet kapni. — A békekölcsönkor is futkostak utánam, hogy jegyezzek valamit, meg hogy jól meggondoltam-e, hogy nem jegyzek semmit. Mondtam, hogy jegyezzen a rosseb, vagy aki úgyis nyer: a kommunisták, akik visszakapják, amit jegyeztek ... — Hogy honnan tudom ezt? Hát nem mindenki csak azt beszéli, hogy a sorsolásnál úgy van kicsinálva, hogy csak a kommunisták nyernek? Hallotta már valaki is, hogy egy amnesztiás nyert?. (1952-ben szökés miatt három éves kényszermunkára ítélték a menekültet, az 1953-as kormányprogramm meghirdetésekor másfél év letöltése után amnesztiát kapott. (FEP) Budapesti futballcsapat Nyugat-Németországban . (FEP) A budapesti Szabadság Rádió december 27-i adása szerint a budapesti Vörös Lobogó futballcsapat újév napján Nürnbergben, január 6-án Münchenben, január 8-án Karlsruheban mérkőzik nyugatnémet futballcsapatokkal. Ike és négy testvére — NEW YORKI TUDÓSÍTÓNKTÓL — Ike Eisenhower nevét a világon mindenütt ismerik. Tudják róla, hogy ő szervezte meg a második világháború alatt a nyugati koalíció haderejét, az ő nevéhez fűződik a legnagyobb hadművelet, a normandiai partraszállás kitervelése és végrehajtása, s hogy mint az északamerikai Egyesült Államok elnöke, befejezte az eddig ismert legnagyobb koalíció, a szabad világ katonai és gazdasági összefogásának kiala kítását. .Mint nagy emberekről általában, skeres időnkint anekdoták jelennek meg az amerikai és külföldi lapokban; néha leírják azt is, mi a kedvenc étele, mivel tölti napjait, amikor vakáción van, milyen formában tárgyal stb. Arról azonban ,hogy milyen az a család, amelyből Ike Eisenhower származik, mostanáig nem sokat tudtunk. Pedig lényeges tudni: “superman" volt-e Ike, vagy olyan családból származik, amelyben hagyomány a küzdés, a törekvés és örökség az energia és az intelligencia. A közelmúltban megjelent az USA-ban egy könyv, melynek címe: “The Great American Heritage, the Story of the Five Eisenhower Brothers". — A nagy amerikai örökség, az öt Eisenhower-fivér története. A könyv bestseller lett, azaz százezer példányszámban fogyott. A mi szempontunkból a könyv nemcsak azért érdekes, mert megtudjuk belőle, hogy Eisenhowernek négy fivére van, hanem azért is, mert a könyv szerzője magyar. — Kornitzer Béla, aki akkor menekült el Magyarországról, amikor a kommunisták végleg kezükbe kerítették a hatalmat. Kornitzer Béla már több biográfiát írt, de nevét egy sem tette olyan ismertté, mint ez a műve. Kornitzer egyébként nemcsak író, hanem kitűnő festő is. A könyv őszinte formában ismerteti az Eisenhower-család történetét. A család a 18- ik század közepén vándorolt ki Északamerikába. David ABRAHIM tábornok, a légierők minisztere lemondott és helyére Aramburu elnök az eddigi államtitkárt, Julio Cesar Krause repülőtábornokot nevezte ki. Az új miniszter letette az esküt. VÍZKERESZT napját decretum formájában hivatalos ünnepnek nyilvánította a kormány. A rendelet megokolása szerint “az argentin nép tradíciói szerint mindig kegyelettel ünnepelte meg a kereszténység nagy napjait." ARAMBURU tábornok, az argentin ideiglenes kormány elnöke Mendosába utazott, Lagos tábornok, Llamazares kereskedelmi miniszter és Krause tábornok társaságában. A mendozai nép a Plaza Independencián népgyűlés keretében üdvözli Aramburut. MEGALAKULT a Junta Consultiva Económica, a gazdasági tanácsadó testület, amely Dr. Prebisch-sel működik együtt. A tanács elnöke Dr. Mendez Delfino. Eisenhower és felesége, Ida a múlt század végén tipikus amerikai családot alakítottak ki: dolgos, istenfélő, egyszerű emberek voltak, akiknek házasságát az Isten öt fiúgyermekkel áldotta meg. Az öt fiú neve: Arthur, Edgar, Dwight, Roy, és Milton. David Eisenhower fiai közül nemcsak Dwight haladt a siker útján, az Atlanti-hadsereg fővezéri posztjáig, majd az Egyesült Államok elnöki házáig. Az Eisenhower-fiúk közül az egyik elismert bankember lett, a másik keresett ügyvéd, a harmadik mérnök, a negyedik gyógyszerész. Milton a legfiatalabb később egyetemi elnök lett, aki diplomáciai munkát is végez. — legutóbb Délamerikában járt, bátyja, az államelnök megbízásából. Az Eisenhower-család a kansasi Abileneben élt. Itt nőtt fel Dwight, testvéreivel együtt később a család szétszéledt. Kornitzer meglátogatta valamennyi Eisenhower-fiút, így került el Kansas Citybe (Mis- A Titkos jelentés A Szovjetunió elővigyázati intézkedései a kárpátaljai határon (FEP) November 24-iki kezdettel rendezték meg Budapesten a magyar—ukrán szomszédság hetét. Ez alkalomból vidéken is voltak ünnepségek. Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár megye, mint a két ország határa mentén fekvő közigazgatási területegységek 35—35 tagú küldöttségek útján látogatták meg egymást. A Szabolcs-Szatmár megyei küldöttség Ungvárra utazott, majd néhány kárpátaljai kolhozt látogatott meg. A kárpátaljaiak viszont Záhonyon, Vásárosnaményben, Nyíregyházán és Kisvárdán jártak. A két küldöttség a záhonyi híd közepén találkozott és ott nagy ünnepélyességgel köszöntötték egymást. A szónokok a két ország “szívélyes és örök baráti jószomszédi viszonyát" emelték ki. * * * Egy december 7.-ről származó megbízható jelentés azután elmondja milyen is ez az “örök jószomszédi viszony" a valóságban. Szó szrinti szövege: “A kárpátaljai szovjet—magyar határ mentén fekvő községeket szovjet és magyar tisztekből álló vegyesbizottság járta végig a közelmúltban .A tiszti bizottság érdeklődése különösképpen a magaslati pontok iránt nyilvánult meg. Néhány napos szemle után elrendelték a határövezetben fekvő községekben a templomtornyok lezárását. Az utasítás szerint a templomtoronyba vezető feljáratot lakattal jól lezárható ajtóval kell ellátni. A községi tanács végrehajtó bizottsága felelős azért, hogy a templomtoronyba vezető ajtót illetéktelen ne nyithassa ki, a toronyba senki se mehessen fel. Különleges szabályok intézkednek arra az esetre, ha netalán valamilyen ok miatt a község papjának, vagy egyéb hivatalos személynek dolga akadna a templomtoronyban. Ebben az esetben a helyi rendőrőrs parancsnoka és a községi tanács végrehajtó bizottságának egyik tagja személyesen köteles jelen lenni a templomtoronyba vezető ajtó felnyitásánál. * * » Elrendelték a templomtornyok elzárását a többi között Beregdarócz, Barabás, Tiszakerecseny, Zsura és Tiszaszentmárton községekben. Utasítást adtak továbbá a szovjet-magyar tiszti bizottságok a két kilométeres határövezetben fekvő magas jegenyefák kivágására is. A határmenti lakosság értesülése szerint a kárpátaljai szovjet határ mentén, kárpátaljai területen, erődítési munkálatok folynak. A magyar határövezetben elrendelt biztonsági intézkedéseknek az a célja, hogy megszüntesse azokat a magaslati pontokat, amelyekről látcső segítségével szovjet területre beláthatnak, ahonnan végignézhetnék a királyháza- Beregszáz—Csap vasúti vonalon végbemenő csapatok hadianyagszállításokat is. Modernizálták a Szovjetunióba vezető fő vasúti vonalat is (IEP) A Szabad Nép december 19-i tudósítása hírül adja, hogy “befejeződött a Budapest—Záhony- vasútvonal felújítása. Ez az első vasútvonal, melyet teljes hosszában felújítottunk a felszabadulás óta. " A felújított vasútvonalon minden teherkocsi 6 tonnával több terhet szállíthat, egy 75 kocsiból álló tehervonat 450 tonna túlsúlyt vihet." A Szovjetunióba vivő fő vasútvonal teljesítőképessége így 60 százalékkal nöekedett. Ennek komoly katonai jelentősége is van. Egyelőre azonban az ország fokozódó kifosztását szolgálja. 3. oldal souri), La Grangeba (Illinois) Junction Citybe (Kansas), Tacomába (Washington) és a State Collegébe (Washington). A könyvben vannak fényképek is. Egyik fénykép egy kis faházat ábrázol. Itt az abilenei Colle South Fourth-ban született az öt Eisenhowerfia. Kornitzer Béla a könyvvel kapcsolatban nyilatkozatot adott, amit a legnagyobb amerikai lapok közöltek. Többek között a következőket mondta: — Könyvem megírásának az volt az alapja, hogy felismertem: az északamerikai Egyesült Államok gazdagsága nem annyira az anyagiakban, mint inkább a szellemiekben rejlik. Ennek a hatalmas országnak ereje a nemzet demokratikus örökségében gyökerezik; erről ha képet kapunk, ha az amerikai családok életét tátanulmányozzuk. Az Egyesült Államok dicsőségének okát a családi otthonokban találjuk meg. Ezekben az otthonokban megtaláljuk a vallásos érzést, az energiát, a munka szeretetét és az individualizmus tiszteletét. A családok miniatűr kis nemzetek és ahogy a csepben benne van a tenger, a nemzeti jellemvonásokat meglátjuk egy család történetének tanulmányozásakor. Kornitzer Béla könyve egyébként január hóban spanyol nyelven is megjelenik, Buenos Airesben. A LONDONI Daily Mail jelenti, hogy titkos tárgyalások kezdődtek a kommunista és a nemzeti kínai kormányok között. A tárgyalásokat állítólag két kínai tanár kezdte meg. Egy macaoi távirat szerint egy Coen nevű személy, aki Párisból repült Hong-Kongba, Sun-Yat-Sen özvegyének megbízásából vezeti a tárgyalásokat. GUATEMALÁBAN forradalmi mozgalmat lepleztek le. A rendőrség felfedte a lázadók fegyverraktárát. Szilveszter éjszakáján akarták kirobbantani a lázadást. PARIS Nemestóthy Dénes volt követségi tanácsos, a párisi bizottmány iroda vezetője és a francia menekültügyi hivatal magyar előadója, néhány hetes tartózkodásra New Yorkba repült.