Délamerikai Magyarság, 1957 (29. évfolyam, 3822-3871. szám)

1957-01-04 / 3822. szám

I­V „,jf *! consumo aumenta Ára: 3.­ peso 1957. január 4. Délamerikai MAGYARSÁG C. DE CORREO 1483 T. E. 31 (Retiro) 2819 XXIX. évfolyam - 3822. szám - Péntek Dirección y Administración: LA VALLE 361 - Bs. AIRES jelentése szerint magyar ellenkormány alakul Nyugateurópában Párisi jelentés szerint — amit egyelőre nem erősítettek meg hivatalos formában — megindultak a tárgyalások egy magyar ellenkormány alakítására vonatkozólag. A jelentés szerint az ellenkormány székhelye Nyugateurópában lenne. Több kormány elismerné Az ellenkormány összetételéről nincs értesülésünk. Va­lószínű, hogy egy esetleges ellenkormányban helyet kapná­nak a most menekült szabadságharcos vezetők mellett ré­gebben külföldön élő politikusok is. Egy magyar ellenkormányt a jelenlegi helyzetben körül­belül húsz kormány ismerne el. to20 A magyarországi hadosztályok Argentin bizottság­a Szabad Magyarországért Elnöke: Monseñor MIGUEL DE ANDREA A buenosairesi lapok jelentették, hogy Monseñor De Andrea, Temnis püspökének elnökségével argentin bizottság alakult, amelynek célja a magyar nép szabadságvágyának tolmácsolása, a magyar problémák megismertetése és a ma­gyar kultúra terjesztése Délamerikában. Ez az argentin bi­zottság, amelynek alapító okmányát az argentin társadalmi élet huszonöt ismert szereplője írta alá, tulajdonképen egy Argentin—Magyar Kulturális Társaságnak az alapja. A bi­zottság az argentínai magyarokat a propaganda és a gyűjtés terén is segíti. Monseñor De Andrea, aki a bizottság elnökségét vállalta, a legnagyobb élő argentin hitszónok, akinek tekintélye álta­lános nemzetközi körökben is. Monseñor Miguel De Andrea politikai téren mindig bátran harcolt a szélsőségek ellen s így például nyíltan állást foglalt a Peron-rezsim ellen az ar­gentin diktátor hatalomra jutásának idején is. Amikor a kom­munisták és a peronista csőcselék tavaly júniusban felgyúj­totta a buenosairesi templomokat, Monseñor De Andrea le­vette püspöki díszét és megfogadta, hogy a gyász jeléül ha­lála napjáig dísz nélküli fekete reverendát visel. Amikor szentmisét celebrál és beszédet mond Buenos Aires belvá­rosában, a Szent Mihály arkangyal templomában, a nép a környező utcákat is ellepi. San Juan asszonyai a magyar népért A magyar forradalom olyan méretű politikai földrengés volt, amelynek hatása a föld távoli vidékein is, mindenütt meg­érezték, ahol szabadságszerető emberek élnek. A kirobbanó szabadságvágynak ez a földrengéshez hasonló ereje különösen megrázta az északargentinai San Juan városát, amelyet tizen­két évvel ezelőtt nagyrészben rombadöntött egy vulkániku eredetű földrengés. San Juan városa felé fordult azokban az időkben egész Délamerika és Argentina minden részéből özönlött a segítség a lerombolt város lakosságához. San Juan — Szent János városa — amely pontosan ismeri az emberi szolidaritás erejét, nagyszabású tüntetést rendezett Magyar­­ország mellett. San Juan asszonyai vonultak fel a Plaza Abe­­rastain-en, végigvonultak a Rivadavia, Entre Rios utcákon és az Avenida de la Rosa-n — a Plaza 25 de Ma­­ yo-ig. A tüntetésen nem hangzott el egyetlen beszéd, egyet­len kiáltás sem; annál megrázóbb volt a fekete ruhába öl­tözött asszonyok néma felvonulása a rombadőlt és újjáépí­tett San Juan utcáin. Zászlókat és táblákat vittek az asszonyok, feliratokkal, amelyekkel hitet tettek a szabad és független Magyarország és a s­­zabadságszerető, hős magyar nép mellett. A tüntetés általános jellegű volt, részt vettek benne a különböző egyhá­zakhoz tartozó szervezetek, a szakszervezetek küldöttségei. (Folytatás a 7. oldalon) EGY HADVISELŐ fél vesz-­ tesége Európában az elmúlt hetek harcai során tizenöt jól felszerelt hadosztály volt. Fel­figyeltek-e a világban ennek a katonai összecsapásnak ará­nyaira? A veszteséget elszen­vedő hadviselő fél a Szovjet­ Unió volt. A tizenöt jól fel­szerelt hadosztályt a magyar­­országi népidemokratikus rendszer állította ki. Ez a ka­tonai erő vitathatatlanul a legteljesebb mértékben elve­szett. Veszteségként írható le a tizenöt hadosztályon kívül a magyarországi légihadosz­tály is. A tizenöt magyar had­osztály közül három páncélos hadosztály volt, a tizenkét lö­­vészhadosztályból két hadosz­tály gépesítése megkezdődött. A magyar honvédség összlét­­száma körülbelül kétszázezer fő volt október 23-án, a ma­gyar forradalom kirobbanásá­nak órájában. A Szovjetunió azonban nemcsak a felállított hadosztályokat vesztette el a magyarországi harcokban. A moszkvai hadvezetőség háború esetén legalább huszonöt moz­gósított magyar hadosztályra számított. A magyarországi csatában a szovjet hadviselő fél mind a huszonötöt elvesz­tette. Hatalmas veszteség ez magában véve is — és látjuk majd a továbbiakban, hogy nem ez a Szovjetunió egye­düli katonai vesztesége Ma­gyarországon. Az adatok és számok ennek a veszteségnek csak töredékét fejezhetik ki. A veszteség másik, nagyobbik része számokkal kifejezhetet­­len. * A MAGYARORSZÁGI népi­demokratikus hadsereg fejlesz­tése tíz esztendőt ölelt fel. Ez a munka akkor kezdődött, ami írta: ifj. THURY ZOLTÁN (München) kor a nyugati nagyhatalmak még a második világháború utáni leszerelés feladatára összpontosítottak. A magyar hadsereg legfontosabb poszt­jait szovjet nevelésű és kikép­zésű tisztekkel töltötték be. A tisztikar és a legénység ká­derezése örökös munka volt, az ellenőrzés folytatólagos és az elképzelhető legszigorúbb. A hadsereg kiképzése szovjet szakértők segítségével és el­lenőrzésével indult meg.­­ A hadsereg szovjet nevelést ka­pott. A tiszteket, tiszthelyet­teseket a többi dolgozóhoz vi­szonyítva, aránytalanul jól fi­zették. Az ország nyomorában a katonai kiadásoknak jelen­tős a szerepe. A magyarorszá­gi népi demokratikus költség­­vetés évi összege átlagban 50 milliárd forint volt és ennek hivatalosan tizennégy száza­lékát fordították katonai ki­adásokra. A valóságban sok­kal többet. Katonai szakértők becslése szerint a honvédségi költségvetés az összköltségve­tésnek legalább 30 százalékát emésztette fel, ha csak a köz­vetlen katonai kiadásokat so­roljuk ide. A közvetett kato­nai kiadásokkal együtt a hon­védelmi kiadások összege 40 százalékra emelkedett. * MEGHOZTA-E gyümölcsét ez a nagy óvatosság, rengeteg igyekezet és az óriási befekte­tés? A Szovjetunió és a ma­gyarországi népi demokratikus rendszer mindezen igyekezetét és áldozatát hiába tékozolta. A forradalomhoz csatlakozott majdnem az egész honvédség, beleértve a tisztikar, a törzs­tisztikar jelentős részét és a tábornoki kar egy részét is. A katonaság a küzdelem előké­szítése hiányában hadászatilag nem lépett fel egységesen, de egyöntetűséget mutatott a szovjetellenes kiállás tekinte­tében és nemcsak szembeszállt a számbeli és tűzfölényben lé­vő szovjet hadosztályokkal, hanem a polgári lakosság egy (Folytatás a 3. oldalon) Budapest BUDAPEST A magyar nép idei Szilvesz­tere drámai hangulatban telt el. A szovjet katonai hatósá­gok nem oldották fel a tízórai kimaradási tilalmat. A kül­földi sajtótudósítók jelentése szerint lövöldözések voltak a belvárosban. A Kádár-kormány helyzete nem javul, sőt a durva elnyo­más ismét egyre jobban feszü­lő hangulatot teremt. A bá­nyászok csak 30 százalékosan termelnek szenet. Emiatt az ipar kapacitása minimális. WASHINGTON Eisenhower elnök történel­mi jelentőségű tervet bocsájt az USA törvényhozása elé. A terv célja a közelkeleti szov­jet infiltráció megakadályozá­sa és szovjet támadás esetén katonai védelme. Az elnök a két ház felhatalmazását kéri, hogy adott esetben a Szená­tus megkérdezése nélkül ön­maga döntsön a katonai had­műveletek megindítása tekin­tetében. Vagyis szabad kezet kér, mint a formosai válság idején tette.­ i Buenos ares Vasárnap este óta húsz emigráns magyarral több él Argentínában: húsz honfitár­sunk — asszonyok, férfiak és kisgyermekek — érkezett az ereizai repülőtérre, az Aero­líneas Argentinas repülőgé­pén. A többórás késés ellenére nagyobb magyar és argentin küldöttség várta az emigrán­sokat. A Comité de Ayuda pro Hungría Libre küldöttségét Fáy István alelnök, volt kul­tuszállamtitkár vezette. Ar­gentin részről megjelent Dr. Miguel Escudero, az emigrá­­ciós hivatal vezetője és Ri­cardo Tasso, az Asociación d# Ayuda a Hungría főtitkára. A szabadságharc első mene­kültjeit, akik argentin földön találtak menedéket, Fáy Ist­ván köszöntötte. Az új emig­ránsok nevében a beszédre Vá­­rady Lajos válaszolt, aki el­mondta, hogy igen sok me­nekült magyar kíván Argen­tínába jönni. Az első emigráns csoport 20 tagja között vannak Leskó Bélának, az evangélikus teoló­gia rektorának rokonai, akik Győrben éltek s onnan mene­kültek át Ausztriába. Leskó Károlynak és feleségének,­­ Irénnek három szép kislánya van, Irénke, Hajnalka és Mar­gitka; a nagy argentin lapok fotóriporterei percekig fény­képezték a kislányokat és a többi emigránst. (Folytatás a 2. oldalon) . Egy történelmi dokumentum: El Drama de Hungría Hungría no se rinde! —­ Magyarország nem adja meg magát! — című kiadványunkat Buenos Airesben a világla­pok közé állították ki az újság-standokon.­­— Hungría no se rinde! — jelszó lett Argentínában; ezt a mondatot nyom­tatták négy színes plakátra és ezt a jelszót kiáltják a rik­kancsok a Floridán és a Lavallén. A lap áttörte Argentina határait, megtalálható az UN-delegátusok asztalán és ja­nuár hónapban eljut minden latinamerikai fővárosba. A kitűnő képriport után most egy másik dokumentum­lap készül — spanyol nyelven — a Délamerikai Magyarság nyomdájában. Január folyamán ez a lap is megjelenik, — ugyanolyan elsőrendű kiállításban, mint az Hungría no se rinde! Ennek a lapnak címe: EL DRAMA DE HUNGRIA. A magyarországi rádióadásokat tartalmazza — tizenkét hi­vatalos, illetőleg szabad rádió és titkos adó jelentéseit, a for­radalom első heteiből. Ezt a füzetet is eljuttatjuk minden spanyolul beszélő UN-delegációhoz és minden latinamerikai kormányhoz. Az EL DRAMA DE HUNGRIA-t Szalay Lajos, a Bue­nos Airesben élő világhírű magyar rajzolóművész illuszt­rálja.

Next