Délamerikai Magyarság, 1958 (31. évfolyam, 3872-3919. szám)

1958-01-11 / 3872. szám

HOZZ BE A VÍG ESZTEND­ŐT ! * A Lutheránus Világszövet­ség szigorú hangú táviratot küldött a Kádár féle bábi­­kormánynak kifejezve a ma­­gyarországi lutheránus egy­házzal múlt hetekben kötött egyoldalú­ szerződés felett érzett megbotránkozását. A szövetség főtitkára, ki nem­rég tért vissza Magyarország­ról kijelentette hogy ottléte alkalmával nem hallott sem­mit a lutheránus egyház ve­zetőségében végrehajtott sze­mélyi változásokra vonatko­zó tervekről Kádárék meg­fosztották Ordass Lajos püs­pököt vezető szerepétől és he­lyette Vető Lajos püspökit nevezték ki akit az 1956. októberi szabadságharc alatt az egyház vezetői eltávolítot­tak hivatalából. (P. E. P.) Eltemettünk egy esztendőt, benne örömet bánatot csal­y­o­lódást és szenvedést. Gondokat reményeket, vágyakat, emlé­keket s embereket. Rokonokat és barátokat is... De az igazságba vetett hi­tünket és a szabadságunkhoz való jogunkat nem. Azzal itt állunk ma is 1958 év küszöbén, változatlanul és töretlenül. Ezzel a vaspöröllyel döröm­bölünk az új esztendő kapuján Nem fáradunk el talpon va­­gyunk, nem visszafelé né­zünk előre tekintünk. Nem­­ a múlton sóhajtozunk, hanem a jövőt vigyázzuk... Nem adjuk fel a reménye­inket, nem gyávulunk meg, vállaljuk az új esztendőt úgy, ahogy azt reánk a sors ki­­mérte. Ha kell, újabb szen­vedésekkel csalódásokkal e­­g­­yütt, mert mi nem egy akármilyen nép gyermekei, hanem egy “NEMZET FIAI” vagyunk s nekünk tanúsíta­nak kell, hogy a boktor­ban is tudunk erősek maradni. Ez a hivatásunk és ez kö­telez... Ez a tulajdonságunk mi­­nősítette nemzetté ezer év óta a magyart. Népünk nem szolgasorsra született nem szokja meg a láncot, sem a korbácsot. Fel­lázad ellene. S ha időlegesen elveszti szabadságát, soha le nem mond arról, jogát fel nem adja. Igazságának szün­telen hangoztatásával, —kö­­vetelésével,— jogaihoz való görcsös ragaszkodással és szí­vós kitartással igenis mindig célba ér és bebizonyítja, hogy magyar földön nem tűr ide­gen uralmat és sorsát csak önmaga szellemének irányítá­­sa alatt birja elképzelni! Erről tett tanúságot az el­múlt esztendőkben is. Az 1957.es év történeti ér­­d­emtábláján minden külső megszállás ellenére — a ma­gyar név márványba van be­vésve. * S most itt állunk az uj esz­tendő kapujában... Egy “évforduló” mindig megújulást, erőgyűjtést, új­rakezdést ismétlődést jelent az élők világában. Egy ha­tárkövet a természetben, a­­melyhez még a növényvilág is igazodik. Az ember életében is határ­kő egy évforduló Egy megállás, egy számve­tés egy fölgyürkőzés a jö­­vőre... Ahogy a rendes kereskedő minden év végén gondos mér­leget és pontos üzleti tervet készít úgy egy józan ember­is meghúzza minden évének mérlegét és ennek ismereté­ben csinál munkatervet a jö­vőre. Kitűzi a célokat szám­­y­baveszi az e­sközöket és a lehetőségeket. Ilyenkor mindenki friss, reményt vet az újeszten­­dőbe. Vár attól valamit. Job­bat többet szebbet az eddi­g­i minél... Attól az évtől, amelyik sok ismeretlent is hozhat számá­ra. Nemcsak szerencsét és boldogságot, de romlást és megalázást is. Ahogy a gyümölcsfák ter­­mését virágjában elfujja a vihar úgy az emberi társa­dalom reménységét is elsö­pörheti egy rossz esztendő amikor.. .odalesz az emberek vetése... De csak a “gyenge” törik le és veszti el reményét egy mostoha és durva ütése mi­­att. Az erős ember és az egész­­séges társadalom a természet­hez igazodik és ahogy a meg­­kapaszított fa a következő évben kihajt és megkapasz­kodik a földben, azonképen az emberiség reménye­ is beleka­­paszkodik abba a l­e­h­e­­tőségbe, amit a jövő tartogat számára. • Egy nemzet életét pedig nem érinti egy év története. Céljai, lehetőségei és esz­közei nem férnek bele egy év keretébe. Egy emberélet véges és megtörhet a balsorsban, a so­­rozatosan ismétlődő csapások súlya alatt. Egy nemzettel nem bír el sem egy, sem hét szűk esz­­esztendő sem tíz sem száz y­­ csapás. Egy nemzet ha valóban nemzet —mint pálma a te­her alatt— csak izmosodik a megpróbáltatások tüzében és tökéletesen követve a termé­­szet megújulási törvényét FELTÁMAD ha lehengerítik róla a követ... * Próbáljunk ilyen szemüve­gen nézni... Lássuk mit hozhat nekünk az 1958.as esztendő, mit kap­hatunk Isten kegyelmén kí­vül arról az oldalról, amelyik sorsunkra és életünkre az e­­lőttünk álló évben formál­ó befolyással lehet. Mit várha­­tunk­ a “Nyugati Hatalmaktól”, a “Magyar Emigrációtól, és a "Magyar Néptől”? És mit kívánhatunk nekik Mi újévi ajándékul? * A Nyugatiaktól elvárhatjuk hogy amit elrontottak, hoz­zák helyre. Amit el­mulasztottak, pótolják! Szívből kívánunk nekik vilá­gos értelmet, bölcsességet, po­litikai éleslátást, több önzet­­lenséget nagyobb erkölcsi bá­torságot és szorosabb egysé­get maguk között. Az Emigrációtól elvárhat­juk a helytállást. Azt, hogy teljesítse a hivatását és ne hagyja eluralkodni magán a kishitűséget ás közömbösséget. Ne mondja azt, hogy bele­fáradt a nyomorúságba, felőr­­ődik a munkában és kilép a sorsból... Életrevalósággal erős akarattal az anyagi gon­dok leküzdhetők, ha az emig­ráció feltartja a fejét. Ne mondja azt, hogy el­kedvetlenedett a körülötte dú­­ló fenekedés gyűlölködés és széthúzás miatt és elvonul a köz szolgálatától. Minden idők minden emig­rációjában meg volt és meg van a széthúzás. Ez nem ki­zárólagos magyar betegség.És azért minden emigrációnak meg volt és meg van a maga hivatása. Amíg egy emigráció hangos, még ha disszonáns hangok is vannak benne, nincsen baj, mert él de ha csendes és elnémult, akkor baj van, az az emigráció halálát jelenti. Ne mondja azt, hogy re­­ménytelennek látja a jelent, csodavárásnak a jövőt és hogy tehetetlenség érzése kárhoz­tatja mozdulatlanságra. A kilátástalanságnak ez a képzete téves, egy helytelen megítélés következménye. A legsötétebb helyzetet­­—nem egy év és egy nap,— de egy óra és egy perc képes fényes lehetőséggé változtatni. Ne mondja azt, hogy neki elég volt két világháború, há­­rom forradalom, a hadifogság, a menekülés és nincstelenség, hogy most már végre magá­nak akar élni s mától kezdve jó amerikai vagy világpolgár lesz. Ez az önző elanyagiaso­­dás elfordulás a nemzettől­­ , megtagadása a múltnak és el­szakadás a magyarságtól. Ez a folyamat nagyobb betegség mint az emigráció széthúzá­sa. Az emigráció szerencsésebb és napsütöttebb részének az újvilágba és jólétbe való ez a belefelejtkezés arra figyel­meztet, hogy ők a múltat már igen, de a jövőt még nem bűnhődték meg. Emberileg talán érthető az emigráció keserűsége, sőt jól­felfogott érdekének ez a brutális önzése is. Mert... az emigrációnak igazán minden oka megvolna a borúlátásra és arra, hogy elkedvetlenedve abbahagyja a munkát és félreálljon. De semmi joga nincs hoz­zá! Az emigrációnak nem írta: Bonczos Miklós Budapest A M. T. I. közölte, hogy a Legfelsőbb Bíróság külön ta­nácsa jóváhagyta a Pest me­gyei Bíróság­ ítéletét, amely­ben Iván Kovács László ellen a népköztársaság elleni fegy­veres támadás szervezése és vezetése miatt halálos ítéletet hoztak. Az ítéletet végrehaj­tották. Iván Kovács László az ,,ellenforradalom” alatt részt­­vett a Korvin Közben-i har­cokban és a harcoló alakulat parancsnoka lett. Az ellen­­forradalom” leverése után Iván Kovács László különbö­ző fegyveres felkelést szerve­zett és megalakította a Tu­rul pártot (Bp. rádió) . A Reuter hírügynökség bu­dapesti tudósítója jelentette, hogy a Kádár féle bábkor­mány betiltotta a Táncsics kört mely a magyarországi kommunisták sztálinista bal­szárnya volt. Ugyanekkor be­tiltotta a Táncsics kör lapját is a Magyarország című la­pot. Mint az említett lap leg­utolsó vezércikkében írta a Táncsics kör az emlékezetes ellenforradalom” támadásai­nak ellensúlyozására alakult és mint ilyen elérte célját, ezért történt feloszlatása.­ ­ A Déli Sark meghódítása Geo­fizikai* Év újabb szenzációjának hőse két sarkutazó,­*Sir Edmund Hillary, az újzéelandi expedíció vezetője és az angol dr. Vivian Fuchs. Hillary, a Mont Everest legyőzője Új Zeeland fe­lől indult útnak, eljutott a Déli Sark középpontjára és onnan visszavonult a Scott-bázisra, ahol bevárja Fuchsot, aki nehezebb terepen törekszik, Délameri­­ka irányából, a sarkkör középpontja felé. A két sarkkutató vállakozását Amundsen és Scott kapi­tány északisarki vetélkedéséhez hasonlítják. Hilla­­ryt az angol sajtó néhány lapja támadja azért, mert nem várta be, az eredeti megállapodás szerint Fuchs­ot az egyik bázison. Fuchs a nehéz terep és a hófú­vások miatt késett. A jelenleg még feltérkézetlen jégmezőn halad­ előre. VI/­A Délamerika­i BUENOS AIRES Nagy feltűnést keltett Ya­­darola dr, Argentina észak­­amerikai követének terve, a­­mely szerint it több an­erikai magánvállalat venne részt az argentin petróleum kiterme­lésében. Ezek a vállalatok fe­deznének minden költséget és petróleumban fizetnének; ez az összeg arányban állna a talált olajjal. Yadarole sze­rint a Világbank nem ad köl­csönt állami olajmonopóliu­­moknak s így ezen az úton az YPF sem várhatna se­gélyt. VENEZUELA Újév napján a venezuelai légierő néhány egysége fel­lázadt Pérez Jimenez elnök ellen. A felkelő egységek re­­pülői átrepültek a caracasi Casa de Gobierno fölött és tűztek az épületre. A kor­mány a lázadást leverte. Ezután kiéleződött a helyzet a kormány és a klérus kö­zött; a rendőrség több papot letartóztatott, azon a címen, hogy a rezsim ellen foglal­­tak állást. A viszony feszült Caracas és a Vatikán közt. A helyzet Venezuelában bi­zonytalanná vált. Pérez Ji­menez elnök kormányát át­­szervezi. ARGENTÍNA ARGENTINA Aramburu elnök látogatást tett Mar del Platán és Bahía Blancán Később Buenos Ai­resben megbeszélést folyta­tott a provinciák vezetőivel; a konferencia egyik legfőbb pontja a Rio Bermejo hidro­­elektrikus művének és csa­tornáinak kiépítési terve volt. A kormány katonami­niszterei a választási törvény néhány részletét vitatták meg. mmmmmmmmem egy esztendőre nem saját é­­letére, kell mérleget csinálni. Tisztán kell látnia, hogy mindenki belefáradhat ebbe a küzdelembe, csak ő nem, mert az ő munkája folytonos láncolatos és csak később te­rem rózsát , akkor sem . (Folytatás az 6. oldalon)

Next