Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-05-25 / 4036. szám
1961. május 25. HÜT ÉS AMERIKAI MAGYARSÁG^II. oldal Juri Gagarin felmászott a fára Irta: Konkoly Kálonán A hírverés, amely mindig erős oldala volt a kommunista propagandának, a sors különös tréfája folytán éppen ott mondott teljes csődöt, ahol minden ok meglenne, hogy egy szovjet teljesítményt nagydobra verjenek Az első világűrhajós, Juri Gagarinról van szó. Elsősorban nem sikerült Moszkvának, hogy csattanó választ adjon az angol szakértők tudományos fejtegetésére, akik pontról-pontra kimutatták, hogy a világűrhajós teljesítményével kapcsolatban kiadott jelentésekben ellentmondások észlelhetők. Hogy csak egyet említsünk: Azt mondta, jól látta azt, hogy szovjet földön erdős kolhozok, vagy szántóföldek fölött halad, azonkívül a földgömb messziről szép kék színű. Erre az angolok, hiszen ki sem látott a fülkéjéből. A továbbiak során, Gagarin moszkvai sajtóértekezletén sem szerepelt olyan sikerrel, mint a világűrben. A feltett kérdésekre olyan válaszokat adott, amit bárki tud, aki csak felületesen elolvasott egy-két riportot a világűrhajózásról. Néha viszont nevetségesen hatott, hogy olyan kérdésekre nem válaszolt, amelyek nem titkokat firtattak, hanem pld. azt hogy melyik tengerben ért le ejtőernyőjével. Ha megmondotta volna, biztosan csökken a teljesítményében kételkedők száma. Most viszont a szovjet propaganda Gagarinnal kapcsolatos balfogásaira rátette a koronát. A Pravda riporterei ugyanis cikksorozatot kezdtek, amelyben a világűrhajós gyermekkori élményeit eleveníti fel. 1941 szeptemberében, — az első nap, amikor a tanítónő az első A-betűt az első órán a táblára felrajzolta, valaki elkiáltotta magát: — Itt vannak a fasiszták! Ez egy kis faluban volt, a szmolenszki kerületben, — Gschatsk közelében. A német fasiszták kerékpáron érkeztek, partizánokat kerestek ,behatoltak a házakba, onnan kiüldözték a lakosokat, akik egy vályogból építettek kunyhót maguknak a falu végén. Nem sokkal később azonban már az ellenkező irányból is jöttek németek, de ezek vert sereg benyomását tették a hétéves Gagarinra. Fáradtak voltak, sok volt közöttük a sebesült. Gagarin pajtásaival ott ártott nekik, ahol tudott Szegeket szórtak a járművek elé, cövekeket dugtak a tankok hernyótalpába. Gagarin gyerekkorára való visszaemlékezéseiben, amelyeket a Pravda ebben a formában közöl, itt egy kis hézag van. Nevezetesen ott folytatja, hogy a szülői házba befészkelte magát egy vérszomjas bajor fasiszta, aki Bambergből való. Motorszerelő műhelyt rendezett be és a visszavonuló autók akkumulátorát töltötte fel. Gagarin öccse ,a kis Boris, egyszer kíváncsiságból besettenkedett műhelyébe. A dühös fasiszta erre megragadta a gyereket, kivitte egy almafához az udvarba, ott a kis Borist a nyakában levő sáljánál fogva felakasztotta. Bátyja Juri Gagarin és kétségbeesett anyjuk ki akarta szabadítani, de a bitang bajor a közelbe sem engedte őket. Gyönyörködve nézte a fán rángatózó gyereket és örömében nyerített hozzá — Gagarin szerint — mint egy vad csődör. Végül valahogy mégis megmentették Borist, amire az a bizonyíték, hogy ma is életben van mert részt vett bátyja ünneplésében. Eddig a történet. Illetve a Pravda-beli változat. Mert amikor Gagarin gyerekkorának ez az epizódja egy nagy bajor lapban megjelent, másnap jelentkezett a szerkesztőségben az a bizonyos bitang autószerelő, akiről a történetben szó van. Eredeti zsoldkönyvével s menetlevelekkel igazolta, hogy a kérdéses időben valóban ő rendezte be a műhelyt Gagarínék házában. Jól ismerte a két gyereket, Jurit, meg Borist. Nemcsak őket látta el bőségesen élelemmel, hanem az egész család a Wehrmacht kosztján élt és alaposan a leghízott. Hálából adtak neki egy családi képet, amit hazahozott és amely pontosan azonos azzal, mely a szovjet és külföldi képeslapokban a világűrhajósról “hétéves korában — családi körben” megjelent. A váratlanul felbukkant német tanú szavahihetősége tehát nem kétséges. Annál kevésbé, mert ahogy ő elmondja a kis Boris kalandját az almafán, csakis úgy lehet az igaz. Juri és Boris felmásztak a fára. Boris fennakadt egy ágon és keservesen visítani kezdett. Keserves helyzetben volt. Juri, a világűr hőse csak hangosan kacagott rajta. Erre a véres kezű “fasiszta” szintén felmászott a fára és megmentette a gyereket. A bambergi “fasisztának” köszönhette tehát Boris Gagarin, hogy most ő is ünnepelhette Moszkvában bátyja világraszóló sikerét. Magyar kölcsönkönyvtár a magyar könyvexport “ KULTURA“ képviselője Hazai Csomagküldés Vámmentes IKKA-csomagok IKKA dollár-utalványok lecsökkentett árakon Ruha- és gyógyszerküldés a világ minden országába Romániai csomagküldés az új rendeletek szerint ÁNYOS ISTVÁN LAVALLE 885 0f. 10 Buenos Aires Hivatalos órák 15—19-ig. Telefon: 35—8541 reggel 10 óráig és a déli órákban: 86—7091. Roham a Szovjetunió követsége ellen Mióta Castro az új Kubában és vele a kommunizmus, az argentínai vörösök és “hasznos idióták" hangja alaposan megnőtt. Hiába tiltotta be a kormány a kommunista sajtótermékek terjesztését, megjelennek titokban és szétosztják minden példányát kézről-kézre. Csatlós alakulatok rendezésében gyűléseket és tüntetéseket rendeznek Kuba (a kommunizmus) mellett, rohamgárdájuk időnként az utcán próbálja kijátszani a rendőrség éberségét. A kommunizmus s annak amerikai propaganda-főnöke Castro ellen, az elmúlt hét elején végre röpcédulák, fali plakátok jelentek meg Buenos Airesben, csütörtök este pedig ifjúsági csoportok rendeztek tüntetéseket a Szovjet Unió követsége ellen a Rodriguez Peña 1741 számú nagy palota és a Laprida 1910 sz alatti kereskedelmi kirendeltség előtt.* Csütörtök este hat óra után mintegy száz fiatalember és egyetemista lány vonult fel nagy táblákkal a Laprida 1910. sz. épület előtt. A táblákon Szovjet- és Castro-ellenes feliratok hirdették: —• “Emlékezzünk Magyarországra!" — Vesszen Castro! Ugyanazokban a percekben mintegy ötven főből álló csoport hasonló tüntetést rendezett a Rodriguez Peña utcai főépület előtt. Hatalmas táblákat cipeltek: Los asesinos soviéticos adogaron en sangre la lucha por la Libertad del Pueblo Húngaro! (A szovjet gyilkosok vérbefojtották a magyar nép szabadságharcát!)— Diplomatának álcázott szovjet gyilkosok — távozzatok! — Kuba igen — Oroszország nem! — Legyen vége a szovjet intervenciónak Kubában! — Magyarország, a szabadságért való harc szimbóluma! — és hasonló feliratokkal. * A követség személyzete a tüntetés első percében leeresztette az ablakredőnyöket és bezárta a nagykaput. Erre meg is volt minden oka Ez a szakasz nem maradt meg a békés tüntetés mellett. A zömmel argentin fiúkból álló csoport belemelegedett a harcba, amelyet legjobb felfogásuk szerint viselnek a kommunizmus ellen Ezeknek a fiuknak elege van a tétovázásból, a gyáva visszavonulás taktikájából. Ezek a fiúk — ha már a nyugati diplomácia tehetetlen — akciót akarnak. — Tudják, hogy a kommunizmus irtja a leigázott népek legjobb fiait, megölte a magyar forradalom tiszta hőseit és most amerikai földön, Kubában, kommunista fegyverekkel pusztítja saját hazája földjén a szabadságáért küzdő kubai hazafiakat. “Tegnap Magyarország, ma Kuba, holnap Argentina!" — hirdeti ezeknek a fiúknak a nagybetűs tábla, amelyet egy nyurga szőke fiatalember tart magasra. S nem telik bele egy perc, hatalmas lángokkal fáklyák kezdenek égni a tüntetők kezében. Egyikük villámgyorsan mászik fel az épület falán, hogy fáklyájával meggyújtsa az erkélyablakot. Mások a nagy kaput ostromolják. De már szaladnak is vissza társaik közé. Abban a pillanatban hatalmas dörrenés rázza meg az egész környéket, mintha bomba robbant volna, majd fegyverropogás hallatszik. — Petárdákat hajigál az ifjú sereg és két revolverből sorozatokat lő ki, de nem éles töltéssel. — Mostov-bombák lángnyelvei csapnak fel a nagykapu előtt. * A “háború” zajára hatalmas tömeg verődik össze — tisztes távolságban — az utca sarkain. Egy-egy nagyobb robbanó-sorozat után sietve szaladnak az emberek fedezék mögé Mintha valóban háború tört volna ki... S ebben a “háború”-ban az összeverődött tömeg éppen úgy a szabadságharcosok mellé állt, mint Budapest utcáin 1956 őszén. Most már többszáz torokból hangzik fel az ALESINOS! (gyilkosok) kiáltás a szovjet hatalom buenosairesi követsége előtt. A nép tudja, hogy odabenn gyilkosok ügynökei cimborái tanyáznak és azon dolgoznak, hogy Argentínát is Magyarország és Kuba sorsára juttassák. Negyedóra után megérkezik — nagy vijjogással — a rendőrautó. Védelmük alatt végre előmerészkedik egyik orosz, a konzuli hivatal vezetője, Dimitri Gyimradze. Sápadt a dühtől és a helyszínen termett argentin újságírók ellen fordul. Rendőrnek kell bekísérni az épületbe... Már-már alábbhagy az “ostrom”, a rendőrök fel-alá járkálnak a követségi épület előtt, hogy így riasszák el az ostromlókat. A fiúk azonban nem ijednek meg. Erősítést kapnak ,a Laprida utcai tüntetők egy része érkezik ide, hogy segítsen Újabb negyedóra telik el, míg végre a rendőrség négy fiatalember őrizetbe vétele után feloszlatja a tüzes demonstrációt és az összeverődött tömeget Másnap a nagytekintélyű La Prensa-ban hatalmas címmel öthasábos cikk számol be két fényképpel a hatalmas tüntetés minden mozzanatáról Minden újság beszámol az eseményről. * Argentína hazafias ifjúsága felvette a harcot a kommunista ügynökök és azok amerikai cselédje, Castro és társai ellen. A “Paredón” hívei leckét kaptak De a nyugati politikusok is tanulhatnak belőle. Klentl jecfriffyíke ag, anx^entin h&imínifitoy Az összes nemzetközi hírszolgálati irodák jelentik Moszkvából, hogy a Szovjet Unió kormánya jegyzéket intézett az argentin kormányhoz, amelyben a május 18- án, a buenosairesi szovjet követség főépülete ellen intézett fegyveres támadást kifogásolja, hivatalos vizsgálat megindítását követeli, hogy kinyomozzák és megbüntessék a felelősöket. Az erélyes orosz kormány jegyzéket Oroszország külügyminisztériuma latinamerikai osztályának vezetője, Anatol Dobrynin adta át a moszkvai argentin ügyvivőnek, Oliva Dajnak, miután a moszkvai argentin követ jelenleg Buenos Airesben tartózkodik jelentéstétel végett.* A moszkvai rádió és a hivatalos szovjet TASS hírszolgálati iroda többek között a következőket tartalmazza: “A banditáknak a buenosairesi szovjet követség elleni fegyveres támadása azt bizonyítja, hogy az argentin társadalom bizonyos rétegei azért tértek a szovjetellenes provokációnak erre az útjára, mert ártani akarnak az argentin—szovjet kapcsolatoknak és a nemzetközi együttműködés ügyének.” * Kihangsúlyozza Moszkva, hogy a támadás nyilvánvalóan csakis “az argentin hatóságokkal egyetértésben” történhetett. A “pisztolorok” kinyomozását, megbüntetését követeli, továbbá felszólítja az argentin kormányt, hogy minden intézkedést tegyen meg a szovjet követség biztonságának, zavartalan működésének lehetősége érdekében. Az erőshangú szovjet jegyzék nagy feltűnést keltett és az argentin nagylapok feltűnő beállításban közölték, így a La Nación az első oldal közepén, a Clarín pedig teljes oldalas címmel: “Az URSS tiltakozó jegyzéke az argentin kormányhoz.” Délamerikai Mozaik ZENEI NAPLÓ Ebben az esztendőben, október 22-én lesz Liszt Ferenc születésnapjának 150-ik évfordulója. Liszt Ferenc a legnagyobb amaz értékek között, amikkel a magyar géniusz a művészetet megajándékozta. Zenetörténeti jelentősége szinte felmérhetetlen. Nem reformálta a zenét, hanem új muzsikát teremtett, kerkéből három új zenei korszak született: a romanticizmus, az impresszionizmus és a wagnerizmus. Zenei alkotásai ebben az évben világraszóló ünnepeken támadnak majd fel újra. Az ünneplések sorát Argentina nyitotta meg. Buenos Aires egyik zenei egyesülete, az El Piano, a Columbia hanglemez-vállalat támogatásával Liszt-versenyt rendezett fiatal zongoraművészek részére. A verseny győztese jelentékeny díjazáson kívül abban a megtiszteltetésben részesült, hogy Liszt-művekkel ő nyitotta meg az El Piano 1961. évi hangversenysorozatát. A versenyt Horacio Icasto, 21 éves zongoraművész nyerte meg Argentínában, Juarezben született. Első, nyilvános hangversenyén 15 éves korában játszott. Az El Piano ünnepi koncertjén a következő Liszt-műveket adta elő: a Petrarca-szonettet, a Schumannak dedikált szonátát, a 2. és 3. sz. zongoraetűdöt, a Villa 1‘Este kútját és a Mefisto-keringőt igen nagy sikere volt. Az El Piano ez évi sorozatának utolsó hangversenye október 22-én, Liszt századik születésnapján lesz s ugyancsak a nagy magyar zeneköltő emlékezetét fogja szolgálni. Programmján kizárólag Liszt-művek szerepelnek. Az első koncerten e sorok íróján kívül egy magyar se volt jelen... (M. S.) Somogyi László Buenos Airesben Május 16-án érkezett Somogyi László, az immár világhírű magyar karmester, fővárosunkba, ahol az Orquesta Nacional, valamint a Wagneriana zenekarának élén sorozatos hangversenyeket fog vezényelni. Somogyi az 1956. októberében fellángolt forradalom idején menekült Magyarországról s az elmúlt négy esztendő alatt az ó és új világ zenei életében a felkapott művészek között vívott ki magának helyet. Vezényelt a Wiener Philharmoniker élén a bécsi zenei héten, a perugiai Sagra Musicalen, az athéni, a granadai, a Divonne-les bainsi zenei ünnepeken, a montevideoi Sodrában s legutóbb, Leopold Stokovsky meghívására a Houston i Simfonikus Zenekar hangversenyeit vezényelte. Onnan érkezett most ide, az Orquesta Naciona meghívása folytán, amely Juan José Icastro elárvult helyét heteken át vele tölteti be s közben a Wagnerianában is fog egy esti s egy délutáni hangversenyt dirigálni. Érdekes Somogyi buenosairesi karrierjét figyelni: három éve a Radio Nacional két éve a Radio Municipal, az idén már a Nacional Orquesta koncertjeit vezeti. Egyike a legjobb Bartók-dirigenseknek. Tavalyi műsorán Bartók valamennyi zongora-versenyművét sorozatban dirigálta el a kitűnő argentin zongoraművész, Rodolfo Caracciolo közreműködésével. (Dra. M. M. de I.) Tulajdonos: ELIAS JANOS Florida 556, I. em. 103 — Buenos Aires T. E. 31—4014 Lakás: 791—8158 Nemes prémek, nemesített báránybundák, irhabundák, campera-bélések és gallérok stb. . Bundák készítését és alakítását mérték . után vállalom.