Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-06-08 / 4038. szám
1961. június hó 8 ”DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” FERCSEY JÁNOS RIPORTJA: Puerto Rico, a Karaib-tenger kulcsa San Juan de Puerto Rico, május hó. Repülővel négy óra az út Miamiból San Juanba, Puerto Rico fővárosába. A Karaib-tenger ragyog a trópusi napsütésben, — a víz olajos zöld, másutt olyan kék, mint ha kékítőt öntöttek volna a hullámokra. — Elrepülünk pár lakatlan kis sziget fölött is. Ezeken nem tudott volna élni Robinson Cruzoe; nincs rajtuk vegetációs hosszúságuk, innen a magasból megítélve, száz, szélességük ötven-hatvan méter lehet. Tulajdonképpen sziklazátonyok San Juan látképe a magasból gyönyörű. Több kis szigetet hidak kötnek össze; mindenütt rengeteg pálmafa zöldei; a régi spanyol sziklaerődök talapzatára magasan felcsap a hullám ,amott hatalmas, modern épület emelkedik ki a város egyik parkjából: a világhírű puertoricoi egyetem, s a napsugarat vakítóan veri vissza az ultramodern luxushotelek, a Caribe Hilton, a La Concha, a La Rada, a Miramar, a San Juan Intercontinental, üvegfala. A “Gazdag kikötő” Kolumbus tengerészei híresztelték el, hogy Puerto Ríco folyóiban sok az arany. Juan Ponce de Léon 1508- ban jött a szigetre és megalapította Caparrát. Aranyat ugyan nem találtak a tengerészek, de a sziget kávéját, kakaóját, cukornádját, kókuszát, banánját Európában aranyra válthatták be. — S Ponce de Léon — kinek nevét San Juan legnagyobb körútja őrzi — felismerte Puerto Rico igazi jelentőségét: a Karaib-tengernek ez a szigete a tengeri hatalom kulcsa ebben az övezetben. Juan Ponce de Leon volt Puerto Rico első kormányzója. Több izben átkelt Floridába is. Egy ütközetben a, indiánok nyilától halálosan megsebesült, de matrózai visszaszállították Puerto Ricoba. Hamvait az ősi San José katedrálisban, az amerikai kontinens és szigetvilág legrégibb templomában őrzik. Aki csak San Juan egyegy negyedét nézné meg, nem ismerné meg a várost, amelynek egyes részei másmás kor stílusát tükrözik. A régi városrészről azt mondják a turisták, hogy Sevillához hasonlít. A Fernandez Juncos-avenidán amerikai drug-store-ok, fuente-de soda-bárok és spanyol cafeteríák váltogatják egymást. A luxushotelek színes neonfényei Miami Beach-re emlékeztetnek; a La Concha bejárata mögött, egy műpatakban teknősbékák úszkálnak. Az Avenida Ponce de Léonon a mozik olyanok, mint a newyorki Broadwayn. — A modern városrészben nyolctízemeletes üveg- és aluminiumházak emelkednek. A spanyol hatalom emlékei — Menjünk vissza először a spanyol korba — mondják a puertoricoi diákok, akik végigkísérnek bennünket a városon. Meredek, keskeny utcán megyünk fel a posta felől az emelkedőre, a calle de Cristo-n, a régi San Juan legjellegzetesebb utcáján. Itt van a Las Ocho Puertas, a nyolc ajtóhoz címzett kávéház, az El Burrito-vendéglő s néhány üzlet, ahol spanyol ékszereket, halcsontból csiszolt karkötőket, fából faragott dísztárgyakat lehet vásárolni. Van itt egy női divatáruház, amelynek a belseje egy spanyol udvar, madridi boltívekkel és szökőkutakkal. A calle de Criston magasult ki a városból a két legrégibb sanjuani templom keresztje. Mindegyikben sok örökmécses ég. A templom hajójának oszlopaira ventillátorokat szereltek fel. Itt valóban szükség van a ventillátorokra, mert Puerto Ricoban trópusi a hőség. Az El Moro-erődben Az El Morro-kastély, a spanyol világhatalom legnagyobb karibi erődje az amerikai nemzeti parkok igazgatóságának felügyelete alatt áll. Manuel A. Morales vezeti körbe a turistákat; 45 perc alatt be lehet járni 400 esztendőt. A roppant erődöt, amelynek falai némelyik helyen 4—5 méter vastagságúak, 1591-ben kezdte építeni Pedro de Salazar kapitány. Az erőd visszaverte a kalózok, az angolok, hollandok, franciák támadásait, s ostrommal nem tudta bevenni Sir Francis Drake, az angol királynő kalóza sem. — Az erőd maga bevehetetlen, a korallzátonyok fölött épült s a szirtek előtt cápák úszkálnak. Az angolok csak úgy tudták elfoglalni az El Morro-t, hogy másutt szálltak partra Puerto Ricoban és hátbatámadták az erőd védőit. Az El Morro sziklafalairól idelátszik a többi erőd, a évről-évre akaratlanul is próbaköve a magyar filmművészetnek. 1956-ban, a Körhinta évében itt fogalmazódott meg talán először, hogy a magyar film akar és tud valami újat mondani a világnak — s egy évvel később a Két vallomás keleti mártoni sémája világosan megmondta, hogy nem tud többé. — 1958-ban a Vasvirág azt sugallta hogy talán mégis csak sikerül valami valahogy és ugyanezt a gondolatot tükrözte egy rossz értelemben vett “filmszerű” kísérlet formájában az 1959-ben benevezett “Édes Anna” is. De tavaly, hosszú évek óta talán a legmozgalmasabb fesztiválon Magyarországot csupán egy természettudományos kisfilm képviselte s a törzsvendég Törőcsik Mária helyett csak egy külkereskedelmi képviselőt küldtek, aki 2 3 éves Latabár-vígjátékok propagandafüzeteit osztogatta. S az idén bemutatott Dúvad, Fábri Zoltán sokáig elhallgatott új filmje néhány apróbb részletfinomsága ellenére, megint csak arról erősítette meg az érdeklődőket, hogy a magyar film s talán legintelligensebb rendezői egyénisége még mindig képtelen levetkőzni a németes nehézkesség, a provincializmus és a rossz értelemben vett bravúroskodó “nyugatiasság” hibáit. S színes rajzfilmünk, a Párbaj, San Cristóbal, az El Carmelo, a várost körülvevő fal és a Casa Blanca, a régi kormányzók palotája. Az erőddel szemben, egy kis szigeten, huszonhat év előtt még a leprásokat internálták. A sanjuani gyermekek és Magyarország / A magyar forradalom híre eljutott San Juan de Puerto Ricoba is. Morales, a vezetőnk, amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk, testvériesen megölel bennünket. Egy leányiskola növendékei és kis cserkészlányok jönnek velünk s kiáltozni kezdenek: —Viva Hungría, — éljen Magyarország! Puerto Rico lapjai sokat írtak a magyar forradalomról és a magyar problémákról. A legnagyobb lap az El Mundo, a másik nagy spanyolnyelvű újság az Imparcial és az angolnyelvű napilap, a San Juan Star, melynek szerkesztője most nyerte meg a Pulitzer-díjat. Csodálkozott, amikor megtudta, hogy Pulitzer Magyarországról vándorolt ki az USA-ba. A belváros épületeiben, üzleteiben, mindenütt léghűtéssel enyhítik a trópusi hőséget. Az amerikai léghűtőkészülék itt nem luxus és mindenki meg tudja venni 53 dollárért. Puerto Rico és az USA 1952 óta Puerto Rico az USA-val szövetséges állam. A puerto ricoi parlament döntött így. 1952-ben fogadta el a parlament az új alkotmányt, amely szerint Puerto Rico népe teljes önkormányzattal rendelkezik, diplomával való kitüntetése inkább csak afféle groteszk vigaszdíjnak hatott. A minisztérium válogatóbizottságának ugyancsak nehéz dolga lehetett a benevezendő játékfilm kiválasztáséban. Ha végiglapozzuk a Hungarofilm legújabb külkereskedelmi katalógusát, — megtudja, hogy a magyar — olyanforma Puerto Rico viszonya az USA-hoz, — mint Angliáé az angol Commonwelth országaihoz — magyarázza egy sanjuani újságíró. — Puerto Rico népe szabadon dönthet afelől, hogy szorosabban kapcsolódjék-e az USA-hoz, vagy teljesen elszakadjon Északamerikától. Mi azt szeretnénk, hogy az együttműködés zavartalanul folytatódjék, főként gazdasági tekintetben s ugyanakkor megőrizze az ország tradicionális nemzeti jellegét. Puerto Rico, nevét meghazudtolva, az elmúlt évtizedekben szegény ország volt. Az elmúlt tíz évben, az észak amerikai együttműködés révén gazdasági gépezete megerősödött. Az iparosítás fokozódott, többszázmillió dolláros segítség érkezett az USA ból s tíz év alatt több iparvállalat épült Puerto Ricoban, mint az előző évtizedekben összesen. Ma 7200 ipartelepe van Puerto Riconak s számuk 1970-ig, a tervek szerint 18.000-re emelkedik. Természetesen modernizálják a mezőgazdaságot is s az életnívó évről-évre emelkedik Puerto Ricoban. Tíz év az elvarázsolt szigeten — Muñoz Marin rendkívül népszerű ember nálunk — mondja a puertoricoi újságíró kolléga. — A választásokon nagy többséget kapott pártja, a Demokrata Párt. Ő vezette a hadjáratot a szegénység az analfabetizmus ellen. Sok iskolát építettek nálunk, mindegyikben spanyolul és angolul is tanítanak. Akkor építették — az elmúlt tíz év alatt — a luxus hoteleket is, amikor Muñoz filmművészetnek a következő sürgős mondanivalói vannak a világ számára: Három csillag: történetek Budapest felszabadítása idejéből; — Hosszú az út hazáig, kisgyerek, felszabadulás; Alba Regia: egy szovjet katonanő s egy magyar orvos szerelme a felszabadulást megelőző időkben. Tegnap és Virrad Marin elhatározta, hogy a turisztika fejlesztésével növeli az ország bevételét. Az állami bevételek 27 millió dollárról 15 év alatt 200 milliódollár fölé emelkedtek. Latin-Amerikában ma kevés országban olyan magas az életnívó és a fejenkénti jövedelem, mint Puerto Ricoban, pedig a mi szigetünk — az “elvarázsolt sziget”, — ahogy a turisztikai prospektusokban nevezik — 15 év előtt még nagyon kevéssé fejlett ország volt. Egy puerto Ricoi diáklány, aki a politikai szakon tanul a sanjuani egyetemen, arról beszél, hogy Muñoz Marin, Puerto Rico kormányzója haladó szellemű ember, mindenféle előjelű diktatúra elszánt ellenfele. — Liberális mentalitású politikus, aki személyesen is jó viszonyban van latinamerikai liberális vezető körökkel. Az ő irányítása mellett Puerto Rico erős kapoccsá válik Észak- és Latinamerika között. A puerto Ricoiak a szabad Kuba mellett foglalnak állást. Tudják, hogy a karaibzóna biztonsága szempontjából veszélyt jelent Castro politikája. A kubai menekültek állást és megélhetést találtak Puerto Ricoban. A puerto Ricoi diákok többször rendeztek tömeggyűléseket, amelyeken kifejezték szimpátiájukat a Castro ellen küzdő kubai hazafiak mellett. hősök, terroristák és megtévedtek az “ellenforradalom’ vérzivatarában... Az arcnál, küli város: bányaváros, “ellenforradalom”; A 39-es dandár: Tanácsköztársaság; A fűre lépni szabad: társbérlet — Kálvária: “belépjen - ne lépjen be”; Pár lépés a határ: két kommunista kétszer megszökik a Horthy-rendőrség orra elől. Merénylet: a Horthy-rendszer lelketlen, embertelen, így aztán nem lehetett csodálkozni ,hogy egy szép napon mintegy varázsütésre , Európa minden nagyobb filmkereskedelmi közlönyében megjelent egy egészoldalas hirdetés, amelyen a Dúvad afféle mai Túri Dani, kéjes vigyorral az arcán, erőszakoskodik egy már-már pártszerűtlenül mélyen dekoltált parasztlánnyal. Talán épp ez a hirdetés vonzotta a fesztiválmoziba azt a londoni filmforgalmazót, akinek eddigi filmjeiben a legváltozatosabb helyeken s körülmények között valósult meg e turidani gondolat. * De a vetítésről nemcsak ő távozott csalódottan, hanem azok a reménykedő filmtudósítók is, kik 1956 óta szemmel tartják s növekvő aggodalommal kisérik a magyar film egyre mélyülő hullámvölgyét. A csalódottak között kárpótlásul a Hungarofilm katalógusait osztogatták. (Irodalmi Újság, London) kedvelők. Pablo Casals többször ad jótékonycélú koncerteket. A diákság körében nagyon népszerű a 75 éves Casals 21 éves felesége, Marita, aki a nagy zeneszerző tanítványa volt; ő is fellép Casals koncertjein. San Juan éppen Casals ünneplésére készül. Június 8-tól 24-ig Pablo Casals-fesztivált rendeznek a puertoricoi fővárosban. A puertoricoi egyetemen a legjobb latinamerikai professzorok tanítanak; öt évig volt a sanjuani egyetem tanára Risieri Frondizi, a buenosairesi egyetem jelenlegi rektora, Arturo Frondizi argentin köztársasági elnök bátyja. San Juanban tanít az egyetemen Juan José Castro is, a híres argentin karmester és zeneszerző, aki a magyar forradalom tiszteletére egy ízben díszelőadáson vezényelt a buenosairesi Operaházban, a Teatro Colónban. Magyar professzorok a sanjuani egyetemen Magyar professzorok is élnek San Juan de Puerto Ricoban. Tíz éve dolgozik itt Dr. Ferdinándy Mihály, aki a lisszaboni, majd az argentínai Mendoza egyetemén adott elő s onnan utazott át Puerto Ricoba. Dr. Ferdinándy tekintélye, tudományos körökben, nemcsak Puerto Ricoban, hanem világviszonylatban is figyelemre méltó. — Az egyetemi professzorok rezidenciájában évekig szomszédja volt Risieri Frondizi. Ferdinándy Mihály éppen európai útra indul; Zürichbe, Amsterdamba, majd Berlinbe utazik, — ahol nagyobbik lánya, Judith tanul az egyetemen s végül Rómába repül, ahol a puertoricoi diákoknak a helyszínen tart előadásokat a római miológiáról. A puertoricoi diákok utazócsoportját ő vezeti át Amszterdamból Berlinbe, majd Rómába. Puertoricoi magyarok ■ IKif-A puertoricoi egyetem tanára Dr. Szászdi Ádám is, aki Clevelandból került San Juanba. Dr. Szászdi felesége ecuadori nő. — Az egyetem francia tanára Desecharroles Sándor, szintén magyar. Időnkint magyar diákok is érkeznek az egyetemre: egy időben nyolc magyar diák tanult itt. A puertoricoi Banco de Fomentonál dolgozik a magyar Delej János. A La Concha Hotel egyik legszebb üzlete a La Boutique, amelynek tulajdonosa Terjék László, aki régebben Buenos Airesben élt s onnan telepedett át Puerto Ricóba. Sági János, egy magyar szaléziánus pap 25 éve él Puerto Ricoban, ő a szigeten a legrégibb magyar. Nemrégen érkezett egy holland dominikánus pap is, aki tökéletesen megtanult magyarul a háború alatt, amikor pár évet Budapesten töltött. * Puerto Ricoban felejthetetlen a naplemente. A pálmafák mögött lebukó nap utolsó sugarai vörösre festik a tengert s narancssárga és piros szinektől lángol az ég. Különös, hogy az ember a puerto ricoi, trópusi éjszakában is a pesti Dunapartra gondol... A carmesi filmfesztivál A 75 éves Casals és 21 éves felesége Puerto Rico egyik nevezetessége Pablo Casals, a híres spanyol csellista és zeneszerző. Az ő concertjeire New Yorkból és Caracasból is San Juanba repülnek a zene 3. oldal