Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-01-05 / 4019. szám

4. oldal Magyarországra vámmentesen küldhet: IKEA-csomagot, dollárutalványt, gyógyszert légipostával.-Új és használt ruhacsomagokat Európa bármely országába. Magyar művészek festményeinek reproduk­ciói és eredeti magyar Longplay lemezek... Fordításokat, hitelesítéseket vállalok. HORVÁTH JÁNOS Lavalle 361. E. P. 5. Bs. Aires T. E. 32-8917 Lakás: 740-4103. Fogadó órák: hétköznap 11.19-ig, szombat kivételével. Doce Años entre Cadenas Irta: Dr. Széchényi György Spanyol nyelven ismerteti a magyar nép szenvedéseit 1944—1956 között. Ára 80.— peso. Kapható könyvosztályunkon. trTALLERES JÜR0E" — DE — JORGE VASS Especialidades: en Frenos - Amortiguadores Suspensiones - Tren delantero y Alineación Av. JUAN B. JUSTO 3650 T. E. 58-0369 FINOM PAPLANOK Függönyök * Kárpitok BENNO DE LEVIE e Hijo Echeverría 2242 T. E. 76 - 4155 (a Cabildotól 2 cuaderra) MGMÁNY-Csemegeüzlet Magyaros füstölt kolbász, friss felvágottak, füstölt és sós­hering, szardínia, savanyúkáposzta, tehéntúró darált mák, köménymag stb Nyitva 8-13 és 16-20 óráig. Szombaton 8-13 Lavalle 370 Buenos Aires T. E. 31—2573 GYŐRI - WACHMANN zeneegyüttese családi ünnepélyek, bankettek stb. alkalmával a kolónia rendelkezésére all Értekezés-T. E. 59-8855. Calle Zamudio 2748 - Capital Dr. IMRÉDY TAMÁS ügyvéd Fogad: 17 és 19 óra között hétfőtől péntekig FLORIDA 336 — Df. 211 T. E. 45—6037 DÉLAMERIK­AI MAGYARSÁG” 1961. január 1 —■— Látogatás egy angol gyarmaton Itt a gyarmat­világ­ban le­hetetlen nem gondolnom Magyarországra, mely a XX. század közepén sülyedt az antikolonialista Szovjetbiro­dalom gyarmatává. Éles ellentétben Moszkvá­val, Nagybritannia a háború óta szabad akaratából ön­ként és mindennemű kény­szer nélkül sorra függetlení­ti hajdani gyarmatait. Az egykori angol birtokokból a függetlenített India, Egyip­tom, Burma után Afrikában meg a Közép- és Távolkele­­ten már egész sor szabad és önálló állam alakult. Mind­amellett Angliának még mindig vannak protektorá­l­tusai, illetve gyarmatai. Va­jon milyen az élet egy ilyen angol gyarmaton? Angol protektorátus­­,_4 daus Zanzibar. Ennek a moziromantikát illatozó névnek hallatára az ember, ösztönös eszmetársí­­tással alighanem vadálla­tokra és vademberekre, kí­gyókra és krokodilokr­a gon­dol, meg rokonszenvesen ki­­borotvált atlétákra, kik szépséges és félelmetes uri­­szüzeket iparszínű­en mente­­l­nek meg regényes dalai ve­szélyből a mozilepedőn. An­nál inkább mert az éjszaka jártas olvasó bizonyára ész­revette már azt is, hogy a kerek világon minden má­sodik éjjeli, vagy zenés lo­kálnak, ahol hölgyek lelhe­tők, Zanzibár, Zanzi-Ibar vagy Zanzi-klub a neve. Evvel szemben Zanzibár a valóságban a föld egyik legbájosabb és legnyájasabb korálszigete, mely lágy és vonzó szépsé­gében versenyezhet Tahíti­val, Hawaiival meg a többi vilghira délszigettel. Ahogy a tengerről jőve feltűnik távoli kikötőből a vérveres zanzibári nemzeti lobogó, és a zöld habokból a déli na­pon kiemelkednek a fehér, tajtéktól koszorúzott rózsa piros korallszigetek, a plazs aranyló homokja, a pálma­szegélyezett széles sétány­­utak és mögöttük a város, vakítófehér házacskáinak és keleties girbe-görbe sikáto­rainak tömegével,­­ a kép meseszerűen elragadó. Amit­e pedig a hula-hula-görbéé­­ket és egyéb szédítéseket il­leti: a turistahölgyek már a kikötőben felkéretnek szó­ban és írásban, hogy respektálják a Koránt és ne járjanak shortban, sőt kivágott lenge ruházatban sem. Az egész szigeten egyet­len Zanzibár nevű intéz­mény létezik: egy szálloda, amit európaiak igazgatnak. Itt, meg a másik két európai hotelben tényleg kapni sze­szes italt is, amit másutt Zanzibárban sehol. Sűrűn lá­togatják is e hotelbárokat, úgy az európaiak, mint az­ indusok, akiket néhány kok­télért nem sújt az ég harag­ja, mint a próféta, Mohamed híveit. Hogy tisztában legyünk a lakosság mineműségével is, mindjárt elárulom, hogy várost 200.444 izlámhitű néger lakja, továbbá 16.000 beván­dorolt indus és 45.000 beván­dorolti arab. Az európaiak és amerikaiak összlétszáma háromszáz. Ez így roppant egyszerűen hangzik, de a a félsziget minden részéből a legkülönbözőbb fajta arab, perzsák számán­k, sírnak és mutatványszámok Afrika minden népéből. Az arabok általában nagy fekete vagy fehér zakállt hordanak, a­­latta földig érő hálóinget és fölötte fehér gyapjúsapkát. De olyikük a hálóing-gan­­aurán arany, és ezüistsujtá­­sos sötétkék kacagányt vi­sel, a sapka helyett esetleg turbánt, sőt némelyiküknek drágaköves markolatú kard vagy tör is fityeg az olda­lán. A néger lakosság többnyire paraszti, halászi, segédmunkási tevékenysé­get folytat, az arabok kis­gazdák vagy ültetvényesek, és az indusok pénzváltók és kereskedők. Abban mind európai kultúrát is ilyen fö­­lénnyel kezelik. Az egész sziget egyetlen rádióantennája a kormányzói palota tetején meredezik; mozi, rádió, te­levízió egy­­ranzibárit sem érdekel. A nairobi repülő általános érdektelenség kö­zepette ereszkedik le há­romszor a héten a repülő­térre; vasút egyáltalán nincs a szigeten, viszont az autó­utak elsőrendűek. Avval kellett volna kez­denem, hogy az egész sziget­nek idegesítő szekfaszeg sza­ga van. A fűszerillattól se az utcán, se szállóban nem szabadulsz. A világ szekfű­­szegtermelésének kereken kilencven százaléka Zanzi bárból kerül ki. Azontúl kó­kusz-, és citromolajat is tö­megesen exportálnak. Ha hozzáveszem, hogy az Indiá­ból érkező vitorlásbárkák viszont cukorral, datolyával, fahéjjal, dióval vannak megrakva, lo­gika szerint egész Zanzibár­­nak pudingon kellene élni­e — holott nem tudom, hogy a pudingot egyáltalán isme­rik-e. Azonfelül exportál­nak szappant, bőrt, irhá­kat, citrusgyüm­ölcsöt, kagy­lót, tengerifüvet, zsinórt, de faragott elefántcsontfigurá­­kat, színes szőnyegeket és tarka ékszereket is. Az in­dás üzletekben edzett alku­­vás alapján olcsó áron asztal­kákát és kereveteket, szebb­nél szebb faragványokat e­­lefánt csontból, ébenfából gyöngyházból, fonott kosár­kákat és furcsán faragott fa­kanalakat, mely utóbbi a zanzibári négerek speciális kézműipara. A sziget az évszázadok fo­lyamán váltakozva volt a­­rab, portugál, francia és né­met birtok, míg a múlt szá­zad végén Bismark Angiié­nak engedte át Helngolandért cserében. A békés, nyájas lakók a Földközi és Vöröstenger meg az India Óceán legfé­lelmetesebb kalózainak le­származottai. A királyi palota és a ki­rályi sírbolt között emelke­dik a minisztériumok együt­tes épülete, a Beit-Al-Ahaib vagyis “A Csudák Háza” — ami utánzásraméltóan találó kifejezés. Ha érdekli önöket, Bargas szultán építtette 1883-ban. A bejáratát két XVI. századbeli portugál bronzágyú őrzi és a szén kertjében is díszült néhány ágyú: ezek a brit “Pegasus­ról származnak, melyet a a “Königsberg” német cirká­ló 1914-ben a zanzibári öböl­ben sülyesztett el. A közhi­­vatalnokok között a szurok ,feketétől a citromsárgáig és fehérig minden színárnya­lat fellelhető. Az uralkodónak őfelsége Sayyid Sir Kalifa ben Harub a címe és neve. Nyolcvan­­éves, Muszkatban, Délará­biában született, és ellentét­ben a magyarországi benn­szülött gyarmatfőnökökkel, legkevésbbé sem brit állam­polgár, sőt hosszú életében mindössze három ízben volt Angliában párhetes látoga­tásra. Ellenben Mekkába már 1902-ben elzarándokolt. Nem fogadhatott, mert egy műtét után volt gyógyuló­­ban, de megszente, hogy na­gyon fájlalja, mert még nem látott magyart, és a magyar nemzetet az 1956-os forradalom óta rendkívül­­tiszteli. A szólásszabadságot­ ­csak a Korán korlátozza, és­­sikerült kikutatnom a forra­dalmár függetlenségi ifjú­ságot is, mely a felszaba­dult Kenya és Tanganyika példáján lelkesül. “Az an­golok cseppet sem zavarnak,­­mondta a vezetőjük, de füg­getlenek akarunk lenni, hogy kikergethessük az in­dusokat meg az arabokat, akik kiuzsoráznak és a bő­­­rünkön híznak meg.”­­— [Tény, hogy a néger lakos­­­ság nagyon szegény, az ara­bok és az indusok viszont mind gazdagok. Irta: Benedek Károly (Új Hungária) szűk, szennyes és tekerve­ . megegyezik, hogy udvarias nyes uccácskákban a fehér­re meszelt házfalak, a vas­rácsos kis ablakok és sárga rézveretű kapuk során szün­telenül hömpölygő ember­áradat egyáltalán nem ilyen egyszerű. Valóságos minta­kollekció az Isten állatkertjé­ből. Van itt százfajta indus közönnyel kezelik a parafa­­sisakos idegent: nem bámul­ják meg, nem zaklatják, nem szaladnak utána. Nem törődnek vele. A boltosok egykedvűen üldögélnek ke­resztbevetett lábbal az üz­letük előtt a földön és nem hívogatják az idegent. Az Meddig bírja? Magyar keresési könyvtár a magyar könyvexport “ KULTÚRA** képviselője laza! Csomagküldés Vámmentes IKKA-csomagok IKKA dollár-utalványok lecsökkentett árakon Ruha- és gyógyszerküldés a világ minden országába Romániai csomagküldés az új rendeletek szerint ÁNYOS ISTVÁN LAVALLE 885 Cf. 10 Buenos Aires Hivatalos órák 15—19-ig. Telefon: 35—8541 reggel 10 óráig és a déli órákban: 86—7091. De Gaulle mellett, vagy ellen A francia állam­fő algériai politikájár­ól ja­nuár 8-án népszavazás lesz­­Franciaországban és Algé­riában., A népszavazást szen­vedélyes politikai agitáció előzi meg. De Gaulle pártja mellett a keresztény nép­párt és a szociáldemokrata párt is hivatalosan á­llást foglalt de Gaulle tervezete mellett és felszólította hí­veit, hogy igennel szavaz­­­zanak. Az egyik ellenzéki párt rábízta tagjaira, hogy lelkiismeretük szerint dönt­senek, a szélsőjobb és a kommunista párt pedig — bár különböző okokból és különféle indokolással — a De Gaulle-tervezet elutasí­tására szólította fel mű­veit. A népszavazás eredményé­től függ, hogy De Gaulle ál­lamelnöknek sikerül-e a jö­vő esztendőben az algériai kérdést valahogy nyugvó­pontra hoznia. Közös hadianyaggyártás Mesmer francia és Strauss nyugatnémet hadügyminisz­ter egyezményt írt alá egy a hangnál sebesebben hala­dó függőlegesen felszálló hadirepülőgép közös gyártá­sáról. Az­­új mintájú re­pülő­gépet rendszeresíteni akar­ják mind a francia, min­ id a német haderőkben. A NATO és a Nyugateurpai Unió tag­államai számára nyitva áll az út a csatlakozáshoz.. Ugyancsak a NATO érte­kezlettel kapcsolatban meg­állapodást kötött Belgium, Nyugatnémetország, Hollan­dia és az Egyesült Államok egy sugárhajtású vadászgép közös európai gyártásáról.

Next