Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-10-20 / 4057. szám

1961. október 20. †ILJESAM­ERIKAI MAGYARSÁG** KONKOLY KÁLMÁN riportja: Európai őrjárat Készenlétben a légoltalmi szirénák Magyarországon hétpecsé­tes titokként kezelik, így hát hamar Nyugatra jutott a hí­re annak, hogy azonnali ha­tállyal elrendelték az összes magánházak, gyárak és üze­mek légoltalmi pincéjének teljes kiürítését .Azzal a ki nem mondott, de magától ér­­tetődő indokolással, hogy há­ború esetén szükség lesz rá­juk. Több mint másfél évtize­de ,hogy Európára leestek az utolsó légibombák. Ak­kor mindenki boldogan jött fel a légópincékből, azzal a fogadalommal és hittel, hogy soha többé nem megy vda vissza. Ki gondolta volna, hogy aránylag ilyen rövid idő múlva a kérdés megint ilyen kínosan időszerűvé vá­lik? Európa háborúra ké­szül, az üvöltő szirénákat szolgáló vezetékeket üzem­­behelyezik. A légoltalmi in­tézkedések helyenk­ént nyíl­tan ,másutt titokban foly­nak. Különösen figyelemremél­tó, hogy ebben a vonatkozás­ban éppen a kontinens két klasszikusan semleges álla­ma, Svájc és Svédország jár­nak az élen. Svájcban még nyolc évvel ezelőtt tör­vényt hoztak, amelynek ér­­­telmében új házat csak ak­kor szabad építeni, ha meg­felelő légoltalmi pincével ren­delkezik. Acélajtókkal, vész­kijárattal, szakszerű felsze­reléssel. Ezt a törvényt fo­kozódó szigorral hajtják vég­re­. A nagyobb városokban elsősegélyállomásokat létesí­tettek ,azok számára, akik rádióaktív sugarak áldozatai. Bázelbe, Svájc második leg­nagyobb városában például nyolc ilyen állomást szerel­tek fel, a legmodernebb be­rendezéssel, amelyek műkö­désüket tizenöt percen belül megkezdhetik. Anglia 17 millió font sterlinget irá­nyozott elő a polgári lakos­ság védelmére. Az összeg ja­varészét kísérletekre s konk­rét tervek megvalósítására ■költik. A második világhábo­rú minden óvóhelye változat­lanul rendelkezésre áll A lég­oltalmi szolgálatnak 320.000 aktív taga van. Franciaország egykori légoltalmi pincéiben Ezeket most modernizálják, atomtámadás esetére. Az elő­készületek olyan alaposak, hogy például egész Párist 4 másodpercen belül riasztani­­lehet. A lakosság felének még mindig biztos hely jut­­ Svédországban a lakosság lélekszáma 7,5 millió - nem kevesebb, mint 250.000 tagja van a légoltal­mi szervezetnek .A kor­mány az elmúlt évben az összess nagyvárosokban atom­bombabiztos óvóhelyeket építtetett, olyan is van, mely­nek befogadóképessége 10 ezer ember. Legutóbb Stock­holmban tartottak nagykrá­­rtya atombomba-gyakorlatot hogy a lakosság védelmi le­hetőségeit kipróbálják.­­ Az ország területén kétmillió lé­lek számára van hely a leg­­modernebb bunkerekben, — atomtámadás esetére. Új költségvetésében. Dániában már most is felüvöltenek szombatonként a szirénák. — Egész Európában itt a leg­fejlettebb és a legtökélete­sebb a légoltalmi szolgálat. Csak a gépkocsipark több­száz speciális autóból, tűzol­­tószerelvényből és más mo­torizált járműből áll. 1961­ óta itt is kötelező minden új házban a korszerű légoltal­mi pince építése. Rövid időn belül 400 ezer személy szá­mára építenek atombiztos óvóhelyeket. Meglehetősen elmaradott viszont Jugoszlávia. 1948-ban ,a­­kor a Kreml nyíltan szakított Jugoszláviá­val, nagyszabású légoltalmi előkészületeket tettek, de az­óta ebben az irányban sem­mi sem történt. A nyugatnémet bonni kormány ugyancsak kénytelen beismerni, hogy eddig nem fordított kenő gondot erre az egyre idősze­rűbbé vált kérdésre. A ren­­delkezésre álló termtelyes összegeket élelmiszerkészle­tek vásárlására, gyógyszerek­re, elsősegélynyújtásra és a nagyvárosok kiürítésének elő­készítésére költik. Atombiz­tos óvóhelyek építéséről­­ egyelőre nincsen szó. Norvégiában szintén kötelező minden új házban a légoltalmi pince.­­ Az ország ötven legnagyobb városában ezenkívül állami költségen atombiztos nyilvá­nos bunkereket építettek, a­melyek máris elegendőek a lakosság negyedrészének el­helyezésére. Olaszországban a kérdéssel csak a tűzoltó­ság foglalkozik. Más intézke­dés eddig nem történt. Teljes homály fedi a Szovjetunió erre vonatkozó előkészületeit A sajtóban semmi említés sem történik róla s egyetlen külföldi újságírónak sem si­­került eddig adatokat szerez­ni a Kreml terveiről,­­ egy atombombatámadás esetén. Ez az európai körkép szin­­tén csak azokról az adatok­ról tájékoztathat országon­ként, amelyek eddig nyilvá­nosságra kerültek. A kép ter­mészetesen hiányos, mert az előkészületeket több helyütt titokban tartják. De vannak országok ,amelyek arra az ál­lásponra helyezkedtek, hogy ha atomháborúra sor kerül, az ellen egyszerűen nincs vé­dekezés, így hát ők egyál­talán nem vesznek részt a kétségtelenül nagyon aggasz­tó előkészületekben. "TALLERES JORGE" — DE — JORGE VASS Especialidades en: Amortiguadores Suspensiones - Tren delantero y Alineación. Av. JUAN B. JUSTO 3G50 - T. E. 58—0369. Keletnémetország “A kommunizmus Isten rendelése” — mondja Hertel tiszteletes - Saját tudósítónktól — Bautzen városa a drezdai kerületben fekszik, a Spree folyó partján. Lakossága 40 ezer fő, tehát annyi, mint a legnagyobb magyar falué. — Orosházáé volt, mielőtt a kommunnista rendszer város rangjára emelte. Eddig fém- és papíriparáról volt híres. Most azáltal tett szert újabb nevezetességre, hogy evangé­likus lelkésze, Hertel tiszte­letes pár héttel ezelőtt hi­vatalos beadványt intézett a hatósághoz. Ebben azt kérte, bocsássák őt el a szovjet meg­szállta Keletnémetország ál­­lampolgársági kötelékéből, mert már nem bírja tovább. Kérelme nem nyert érdemi elintézést, mert most közzé­­tették nyilatkoztát. Ebben szó szerint ez áll: “Folyamodásomat ünnepé­­yesen visszavonom,­­ mert időközben meggyőződtem ró­la, hogy a kommunista párt és annak kormánya számunk­ra Isten rendelése. Ennek megfelelően kell viselked­nünk.” Ha egyszer valaki majd megírja a szólásszabadság történetét a kommunista rendszerben, ennél a nyilat­kozatnál aligha találhat meg­döbbentőbb bizonyítékot Sze­gény kis protestáns lelkészt térdre kényszerítették s bá­tor hitvallásából a­ terror elismerése lett. Mivel azonban minden­ki tudja, milyen körülmé­nyek közt jönnek létre az efajta nyilatkozatok, a kom­munista keletnémet kormány nem éri be ezzel. Utóbbi idő­ben megindította hazugság­hadjáratát a szabad Német­ország felé is, amelynek meg­döbbentő bizonyítékai van­nak. Előfordult például, hogy a nyugatnémet hadsereg vala­melyik egysége Freyung kö­zelében gyakorlóteret akart létesíteni. Ilyen alkalmakkor a világ minden államában az a szokás ,hogy tárgyalásokat kezdenek az érdekelt ingat­lantulajdonosokkal. Jó áron megveszik földjüket, amiért másutt még jobbat vásárol­hatnak maguknak. így tör­tént ez Freyungban is s min­den helyi paraszt boldogan aláírta a szerződést, mert in­gatlan átengedésével csak jól járt. Közülük egyiknél két fotoriporter jelent meg és fényképeket készítettek róla, amint talicskáját tolja, amelyre koffereket raktak. A derék parasztnak fogalma sem volt, mit jelentsenek ezek a képek, de nagy meg­tiszteltetésnek vette, hogy az idegenek fotókat készíte­nek róla .Ezek a felvételek aztán a kommunista német sajtóban ilyen aláírással je­lentek meg: “Utolsó pillan­tás az elorzott rögökre. — Szegény német parasztot az imperialisták elűzik ősi föld­jéről.” A freyungi polgármes­ter erre több levelet kapott, amelyben feltették neki a kérdést: hogyan tűrheti ezt a jogtalanságot. Mire a tur­pisság kiderült: a kommunis­ta sajtó már ropogós kacsa­pecsenyét sütött a jóhiszemű paraszt­­ talicskájából. Tiltakozott a paraszt, hely­reigazítást követelt a polgár­mester. Természetesen min­­denféle eredmény nélkül. — Miért is közölték volna a kommunista lapok, hogy a kép hazugság és a hozzáfű­zött valótlan történet éppen úgy­ Hasonló sorsra jutott a fel­sőbajorországi Wasserburg­­ban egy juhászlegény. Béké­sen legeltette nyáját, fújta a furulyáját, amikor nála is megjelent két ismeretlen, fényké­pezőgépekkel felszerelve Felvételeket készítettek róla, kivallatták, hogy miként él, mennyi a jövedelme. Meg­mondta. Heti 45 márka, azon kívül teljes ellátás, meg ré­szesedés a nyáj hasznából. A felvételek a kommunis­ta sajtóban első helyre ke­rültek .A szöveg hozzá az volt, hogy ezt a szerencsét­len juhászt a nyugati impe­rialista kulákok annyira ki­zsákmányolják, hogy csak havi 45 márkát kap, a­miből még a lakását és ellá­­tását is fizetni kell. A hazug­sághadjárat felelősei itt el­feledkeztek arról, hogy ha még igaz is volna, 45 márká­ból egy hónapban akkor sem lehetne megélni. Dehát az egész történet, a képekkel együtt végigfutott a kelenémetországi sajtó ha­zugsággépezetén. A juhász helyreigazító nyilatkozatát természetesen mindenütt a papírkosárba dobták. A nyugatnémetországi In­golstadt, München közelében azáltal tett szert világhírre, hogy itt ért szerencsésen föl­det a pécsi utasszállító repülő­gép, amelyet néhány vakmerő utas szabad földre kénysze­­rített. Ingolstadtban most az történt, hogy egy gyanútlan anya, aki fiával valamelyik kútnál állt, ugyancsak két ismeretlen fényképezőgépé­nek lencséje elé került. A róla készült kép ezzel a nyi­latkozattal jelent meg a ke­letnémetországi sajtóban:,.— “Fiamat most még megha­tom. Ki tudja ,meddig élvez­heti a tiszta vizet, hiszen a Nyugat háborús politikája folytán talán hamarosan el­pusztul egy atombombától.” Így működik a keletnémet kommunista hazugsággyár. Nincsen ellene védekezés s a normát napról-napra túl­teljesítik. K. K ­ A világpolitika tükre SZIRI)|­ és NASSER Szíriai katonatisztek vá­ratlan államcsínnyel kivezet­ték országukat Nasser egye­­lt arab államából. Elfog­atták Damaszkusz fontos középületeit ,foglyul ejtett­ék Nasser helytartóját,­­ i­l­mert és csatlakozásra szó­lították fel Szíria lakossá­gát. Szíriában jobboldali kon­zervatív kormány alakult, Kuzbari vezetésével, aki az Egyiptomhoz való csatlako­zás előtt a Sisakli-kormány minisztere volt. Sisakli tá­bornok nyugati irányzatú kormánya alatt erős kommu­nista tevékenység bontako­zott ki, részben ezért vezet­te Szíriát Nasser oldalára a­ejtélyes Szerraj ezredes.­­ Szerraj volt a titkosrendőr­ség főnöke, utóbb Szíria bel­ügyminisztere lett. Nasser álmaira minden­esetre súlyos egyiptomi csa­pást mért a sors. Nasser azt remélte, hogy a Perzsa öböl­től az Atlanti-óceánig nyolc­van millió arabot egyesít­het. A terv megvalósulása azonban kezdettől fogva aka­dályokba ütközött, csak egy országgal sikerült egyesül­nie. De ez mégis sikerült és megalakult az Egyesült Arab Köztársaság, amelynek már a neve is egy nagyobb egyesülésre volt szabva. A régi arab mondás sze­rint, aki Szíria, azé a világ. Nasser most egy világot vesztett. Az ENSZ és Kína NEW YORK. — A megráz­kódtatástól talpra nem állt ENSZ-ben Moszkva és csat­lósai rendkívüli erőfeszíté­seket végeznek Kommunis­ta Kína ENSZ-tagsága érde­kében. Tingfu Tsiang, Nem­zeti Kína ENSZ-delegátusa erélyesen és félreérthetetle­nül utasította el a pekingi vörös kormány felvételét a világszervezet tagjai közé. Guerillák Vietnamban SAIGON. — Kommunista guerillák újból heves táma­dásokat kezdtek Dél-Viet­­namban. Kommunisták Libériában MONROVIA. — Libériá­ban kommunista ügynököket tartóztattak le, akik a ghá­nai követség irányításával működtek. (Libériát Ameri­kában felszabadított és Af­rikába visszatért néger rab­szolgák alapították 1847 ben.) Alan Dullest leváltották WASHINGTON. Az ame­rikai kormány leváltotta Al­­an Dullest a titkosszolgá­lat éléről .A szolgálat új ve­zetője John McCone lesz,­­ aki korábban az Atomener­gia Bizottság vezetője volt. Dulles tanácsadóként fog működni. Kurd lázadás BAGDAD.­­ Kasszem ira­ki diktátor bejelentette,­­ hogy a kurd lázadást letörte A többhetes katonai akció­ban az iraki légierő is részt vett és kurd falvakat bom­­bázott. (A kurdok Irak olaj­­vidékén, Moszul környékén élnek. Irak lakosságának 20 százaléka kurd és az alkot-­­mány szerint az ország “az arabok és a kurdok szövet­sége.”) .Az iráni határon TEHERÁN. — A szovjet infiltráció új frontot nyi­tott. — Kruschev fenyegeti Iránt. A határ mentén szov­jet csapatokat vontak ösz­­sze. Kommunista ügynökök hada kezdte meg a belső bomlasztást. S. oldal KÍNAI FAL BERLINBEN Berlinben kínai falnak ne­vezik a város közepén épí­­tett új vasfüggönyt. E kínai fal történetének most érde­kes részletei kerültek nyilvá­nosságra. Amikor a keletnémet kom­munisták megkezdték a fal építését, az amerikai nagy­vezérkar azonnali közbelé­pést javasolt, de a kor­mány ehhez nem járult hoz­zá, így a “Vopo“-k zavarta­lanul leválasztották Berlin felét. Az U. S. News legújabb száma szerint a falépítést Ulbricht erőltette. Kruscher csak azzal a feltétellel en­­gedélyezte ,hogy nem fog segíteni, ha a nyugatiak a fal építését megakadályoz­zák. A nyugatiak győzni hagy­­ták Ulbrichtot... A SZAKÁLLAS RÁKOSI Keletnémetorszá­gban ma tomboló kommunista terror uralkodik. A berlini “kis s­asfüggöny” környékén la­­kókat kitelepítik, a szökni próbálókat ,elégedetleneket, suttogókat, sőt a hallgató­kat (nyugati rádiók hallga­tóit) letartóztatják. Olyan a helyzet, mint a magyaror­szági kommunista uralom legvéresebb éveiben. A keletnémet terror pa­rancsnoka a leninszakállas W­alter Ulbricht, aki most a világkommunizmus egyik legförtelmesebb alakjaként mutatkozik be. Ulbricht kommunista priu­sza egyike a legviharosab­baknak. Német­­kommunis­ta körökben általános a vé­lemény, hogy ő gyilkoltatta meg Ernst Thaelmant, a volt német kommunista ve­­zért. Ulbricht volt az, aki a Molotov-Ribbentropp pak­tum után körlevélben ren­delte el a német kommunis­táknak, hogy működjenek együtt a nácikkal. Ulbricht arra is felhívta a párttagokat, hogy akadályoz­zák meg a szabotázsokat és segítsenek a szociáldemok­­rata szabotőrök leleplezésé­ben. Oskar Poliak, a bécsi Ar­­beiter Zeitung­ főszerkesztő­je nemrég nagy feltűnést keltő cikkben írta meg,­­ hogy a német szociáldemok­raták ezreinek náci kézre juttatása elsősorban Ul­bricht műve volt. Ulbricht a pankovi zsar­nok, újból bevezette Német­országban a koncentrációs táborokat — írja Pollak és megjegyzi, hogy Ulbrichtnál eddig csak egy aljasabb kommunista vezetőt ismert — Rákosi Mátyást. A NATO és Kanada OTTAWA, — Diefenbaker miniszerelnök mondotta a parlamentben, az évadzáró külpolitikai vita során (a parlamenti napló 160. füzete alapján): Valahányszor bí­rálatot hallok az Északat­­lanti­ Szövetségről, arra gon­dolok, vajon a bírálók tud­ják-e ,hogy a NATO védel­­mező ereje nélkül esetleg ma nem is léteznénk. Eny­­nyire fontos volt a NATO, mint védelmi szervezet és ennyire fontos ma is.

Next