Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-10-20 / 4057. szám
4. oldal Nem a Tisza partján fekszik ez a csárda,... mégis halpaprikás s jó vörösbor várja... Töltse hétvégét és vakációját a Recreo “TOLEDO”-ban Érdeklődni lehet Pintéreknél: 76 - 4703 Hay lugares con musirá divina Algunos con buena comida Otros tienen buen servicio WINTER GARDEN le ofrece lot tret en uno. ABIERTO TODOS IOS P. MONGELOS Y CHACHO CUBAN CON SUS ORQUESTAS DIAS DE 21 a 4 Hs. W INTER GARREN RESTAURANT - AMERICAN BAR T. E. 76-3439Virrey del Pino 2448 <CASI ESQUINA CABILOO 1600) CÍM VÁLTOZÁS!! Magyar kölcsönkönyvtár a Magyar Könyvexport “KULTÚRA” képviselője Hazai Csomagküldés Vámmentes IKKA-csomagok IKKA dollár-utalványok lecsökkentett árakon. Ruha- és gyógyszerküldés a világ minden országába. Romániai csomagküldés az új rendeletek szerint. ÁNYOS ISTVÁN LAVALLE 887 1. emelet 5. (második lépcső) Hivatalos órák 15—19-ig. Telefon: 35—0834. Reggel 10 óráig és a déli órákban: 86—7091. Magyar könyvek MAGYAR FOLYÓIRATOK nagy választékban Kérje árjegyzékünket! Könyvkereskedés: Lavalle 361 (Földszint, az udvarban) Nyitva: 12 órától este 7 óráig Levelezési cím: Editorial Kárpát S.R.L. Casilla Correo 2250 BUENOS AIRES T. E. 32—8894 PARA HOSTERIA Y HOTEL cerca Mar del Plata se busca MATRIMONIO JOVEN extrangero sin hijos para todo el año. Ella conocimien tos cocina y él quehaceres generales del ramo. — Se exige y se da referencias ¿e primer orden. Buen sueldo con porvenir interesante para personas que saben responder a las exigencias. LLAMAR 73—9282 ESTUDIO JURIDICO DR. HAWLENA Abogados - Escribanos - Procuradores Asuntos Judiciales, Administrativos, Financieros, Notariales; Radicación tje personas y capitales, Emigración U. S. A., Documentación personal, Policiales Rodriguez Peña 382 - l9 C. Calle 11 N9658 T. E. 40—2207 Bs. Aires La Plata - 3-4413 ESTUDIO JURÍDICO SIMON-TELLO Dr. SIMON LÁSZLÓ és Dr. ANGEL TELLO Fogadó órák szompbat kivételével minden hétköznap délután 4—6 óráig. CANGALLO 1133 - Bs. As. - T. E. 35—8349 ”DÉI AMERIKAI MAGYARSÁG* 1961. október 20. Dr. MEZEY SÁNDOR CIKKE: ( i!)21 T'&imG Százötven éve, 1811. október 22-én született a sopronmegyei Doborjánban Liszt Ferenc. Krónikát írok, nem történelmi könyvet. Oldalakat lehetne teleírni azoknak a zseniknek a nevével, akikkel a magyarság gazdagította a világ szellemi kincses tárát, de ebben a néhány sorban csak példákat mondhatok. Nem említem se Bartókot, se Molnárt, Se Hubayt, se Szigetit, se Herczeget, se Korányit, se Adyt, se Dohnányit, se Babitsot, se Kálmánt, se Apponyit, se Mikszáthot, se Munkácsyt, se Irinyi Jánost; — egyesegyedül a reformkor magyarjai közül idézek néhány nevet, világító hajtásait annak az égő csipkebokorhoz hasonló magyar évszázadnak. Petőfit és Aranyt, Semmelweist és Vörösmartyt, Kossuthot és Széchenyit, Jókait és Madáchot, Joachimot és Reményit, Eötvös József bárót és Körösi Csoma Sándort; azokat idézem, akik nemcsak a magyarságnak, hanem az egész világnak termő szellemek voltak s akiket a világ részére jelentőségben s a világ előtt hírben egyetlenegy magyar múlt, csak felül: Liszt Ferencz. Több, mint 100 éve annak, hogy abbahagyta a zongorázást: azóta százával jöttek utána nagyok és igen nagyok, s még mindig őt nevezik a világ legnagyobb zongoraművészének. Pedig alig volt 33 éves, amikor ezzel a monumentális jelzővel visszavonult a zongorakoncertjeitől s bevonult az előadó művészet örökös királyságába. Csak éppen összezongorázott annyit, amennyiből felruházhatta a pesti nagy árvíz áldozatait, megvethette a pesti Nemzeti Színház alapját és felállíttathatta a Beethoven legelső szobrát. Azután otthagyta a mindennapok személyes dicsőségét, amely nem követte túl a francia határon, mert az apostolok útjára lépett, ahol nem tapsok és aranyak teremnek, hanem Budhak, Pálok, Vajkok járnak rajta, olykor Bramanték és néha Liszt Ferenczek, olykor vallások épülnek rajta az istenségnek, olykor templomok a vallásnak és — ahogy Liszt Ferenczekképzelik — bazilikák a művészetnek.. S ahogy a Liszt Ferenczek képzelik: ezért — alkotni kell. Ezért ott lehet, mert ott kell hagyni a tapsokat, az aranyakat — és a mások életének örömét, a mások sikerét, a mások boldogságát kell építeni valami csodálatos bazilika formájában, ahol láthatóan és hallhatóan uralkodik trónusán az egy igaz isten, a Szép, amelyet minden teremtett lény imádhat s imádjon, mint az Inkák valaha a Napot, mert boldoggá tesz mindenkit, mint a Nap. Liszt Ferencz apostoli működése azt a hitet szolgálta, hogy a muzsika az az egyetemes művészet, amellyel meg lehet váltani a világot. Előbb megajándékozta az emberiséget a Beethoven kultuszával, azután a saját zongoraműveivel s bennük a folklóréval, amelyet magyar motívumokból épített bele új kariatibal a művészi zenébe; ő adta a világnak a szimfonikus költeményt, a zenedráma gondolatát, a modern zenekart, a wagnerianizmust, Weimart és a budapesti Zeneakadémiát, ő adott szárnyakat Berlioznak, Chopinnek, Schumannak és Wagner Richardnak, Gottschalknak és Joachimnak, mert azt akarta, hogy muzsikáljanak az embereknek. — Benne fénylik fel utolsó glóriájával a klasszicizmus, vele emelkedik legmagasabb csúcsára a romanticizmus, ő a forrása az impresszionizmusnak: egy teljes század muzsikájának magvetője, teremtő szelleme, nevelője és mecénása volt; hőse a gondolatnak, építője a jövő emberiségének, dús örökhagyója erkölcsi vagyonának. Krisztusi jóságú önzetlen és önfeláldozó szolgája volt minden törekvésnek és minden tehetségnek, amely támogatta hitét a művészet mindenhatóságában. A dicsőség, amely koncertjei utolsó akkordjaival hagyta el, halála óta végtelenbe növekedő fénnyel követi: a világnak — mint Vörösmarty nevezte — hírhedett zenésze volt, nekünk a világ előtt mindmáig legnagyobb büszkeségünk. Az a másik, aki nagyságban hozzá volt hasonló, Vörösmarty tudott csak méltó szavakkal szólni erről a Liszt Ferenczhez írt gyönyörű ódájában: “És ha hallod, zengő húrjaiddal Mint riad fel e hon a dalon Mellyet a nép millió ajakkal Zeng utánad bátor hangokon, Állj közénk és mondjuk: hála égnek, Még van lelke Árpád nemzetének.” És Liszt Ferencz, aki első hangversenyét magyar földön adta, s első aranyait magyar célokra áldozta, aki a magyar honvédek özvegyeit és árváit támogatta és a 67-es koronázáson maga vezényelte a maga írta koronázási miséjét, majdnem haláláig tanára volt a budapesti Zeneakadémiának. Közénk állt és lelke maradt Árpád nemzetének. Az indiánok száma az USA területén 525 ezer fő, az utolsó tíz év alatt 46 százalékkal növekedett. A néger lakosság száma 18.871.831. * Legutóbb elhatározták, hogy a híres sztárokat is beállítják a propagandagépezetbe. Rádión keresztül fognak anyanyelvükön ,illetve az anyjuk nyelvén beszélni híres sztárok, hogy származási illetve szüleik származási országának lakosságát megnyerjék az Újvilág rokonszenvezésére, így Kirk Douglas, — aki orosz-zsidó szülök gyermeke — oroszul fog rendszeresen beszélni a rádióban. — Audrey Hepburn, akinek szülei német származásuk, a német világhoz fog szólni, német nyelven, míg Tony Curtis, aki magyar zsidó szülök gyermeke, magyarul fog propagandabeszédeket tartani a rádióban. Rex Harrison, a nagy angol színész nem tud vigyázni a pénzre s elhatározta egy napon, hogy véget vet a felelőtlen pénzköltésnek s minden kiadáséól pontos feljegyzést készit. Ez ment is egy darabig. Mikor kifizetett valamit, elővette a noteszét és beírta az összeget. Aztán esténként megvizsgálta a feljegyzéseit. Akkor hagyta abbba ezt a szorgalmas könyvelesét ,amikor az egyik este ez állt a noteszellen: vaxiból), egyéb kiadások 218 font. * Fernandel, az ismert francia filmszínész Angliában járt. Szerfölött elcsodálkozott, milyen következetes szigorral ünneplik az angolok a vasárnapot. Hogy meg ne ölje az unajom — más szórakozás híján — egy baromfitenyésztő terepe látogatott el. Itt is elcsodálkozot, valamennyi kakas be volt zárva egy ketrecbe. — Mi az, a kakasok is ünnepelnek? — érdeklődött Fernandes. Az argentin közoktatásügyi minisztérium betiltotta Vladimir Nabokov Lolita című regényének árusítását az egész ország területén, azzal az indokolással, hogy a regény — színtiszta pornográfia. Furcsa ez a megokolás, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Nabokov nemrégiben maga is a puritán szerepében tetszelgett. Lawrence Lady Chetterley szeretője című könyvéről borzadva állapította meg, hogy — színtiszta pornográfia. Filmhíradó A DUVAD Az "Ahogy lehet” című párisi magyar folyóiratja a "Duvad’" c. magyar film bemutatójáról a cannesi filmversenyen. Ragyogó napsütéses délutánon került sor a magyar színeket képviselő film, a Fábry Zoltán által rendezett Dúvad második és javított kiadásának bemutatására. (Köztudomású, hogy az elsőt még Magyarországon sem engedték bemutatni, mert a benne szereplő kulák paraszt Besenyei, túlságosan szimpatikus volt). A forgatókönyv szövege a tragikus körülmények között meghalt Sarkadi novellája után készült. A filmet nagy érdeklődés előzte meg, hiszen a Körhinta óta becsüli Fábryt a francia kritika. Talán ennek a nagy várakozásnak tudható be, hogy a film úgyszólván mindenkiben csalódást keltett, egyesekben megdöbbenést, máokban nyugtalanságot. A kifogások? Az első: a témaválasztás, a filmben felvetett probléma nemcsak nem nagyon érdekli a nyugati közönséget, de a film egyik-másik jelenete érthetetlen is. A jellemek rajza darabos, elnagyolt. A montázs több törést mutat. — A lovasjelenetet megtapsolták — de megtapsolták a puska dörrenését is, ami minket,, magyarul tudókat megdöbbentett ,letagadhatatlan jele volt ugyanis, hogy a film lényege sikkadt el. A fényképezés is szürke volt. Rossz, vagy gyorsan készült kopia-e az oka?* Az a benyomásunk, hogy állandóan finom fátyol lebeg a felvevőgép előtt. Túl sok a dorbézolás is. Eme kritikák után két dicséret: Medgyesy mama természetes, kedves játékára mindenki felfigyelt. Egy jobb témával és gondosabban készült munkával meg nagy sikerek felé mehet. — S a másik dicséret fábryt illeti: néhány elragadóan szuggesztív külső, a tér meszesben végzett felvétele után így kiálthattunk fel: — igazán nagyszerűl — De ez csak pár percig tart. Fabry kameramanjának szeme költői, érzékeny; kár, hogy ez ez inspiráció nem kisérte Végig az egész filmen. De ily témával lehetett-e jobbat alkotni, az előre és mások által megszabott keretbe művészi munkát varázsolni?