Délamerikai Magyarság, 1962 (35. évfolyam, 4066-4113. szám)

1962-01-04 / 4066. szám

Enk­ési - kőműves - betölt­és átalakítási munkákat vál­lal Jeszenszky Sándor San Andres. Calle Italia 899. — T. E. 53—8756. Kétszemélyes háztartáshoz német házba háztartási al­kalmazottat, főzéssel keres­nek. Piedras 1655 Capital — T. E. 28—5853. LEVELE VAN kiadóhivatalunkban: Bánki Elemérnek. Zelkó József­nek. Szabó Juditnak, Szabó Katalinnak. Széchenyi Sán­dornak. Winkler Mihálynak. Vaszari Istvánnak. Moflinár Józsefnek, Szalai Károly­­nak. Kecskeméti barack — Ó-szilvartálinka és izta pvar borok kaphatók Horváth Jánosnál La­­valle 361. Entre Piso 5. Ajándékozok 1 éves kutyát. T. E. 64—3768. kis Házaspár ,asszony tudjon főzni és sütni, férfi segit vagy pincér, esetleg lakás,­sal Német Clubban More­­noban, Arangueren 4450, — vagy teefon. Moreno 217. Eladó puinta 3800 négyzet­méter. Moron és Bella Vesta között. Ui c­alet­­erümök esős és más fák, villany, víz T. E. 42—1586. Basco matrimonio para cuidar casa cerca del Cami no de Cintura, con vivien. da. T. E. 60.3035 VA­CACIÓJARA Barilocheban - Mendozán Mar del Platán - Iguazú­­nál Rio Hondon - Córdobán Észak-Argentinában és a szomszéd országokban bíoza ránk a r-cinhb helyek kivi.­lesztetését. * len­ vek. Szállo­dák s*!'. szfnr'ftHsát. VTATFS glóbus Al®1!!» 14ig Rs. Aires T. E. 37-9R«n/9i­ 2 és 3R__14d7/5RR0 MEGJELENT a Délamerikai Magyar Hírlap 1961 évi évkönyve 410 oldalon, sok szép el­beszéléssel. Ara 120.— peso Kapható a D. Magyarság könyvosztályán MEGJELENT Maróthy: Prohászka lelke Diszbőrkötés 210.— Műbőrkötés 180.— MAGYAR DALOK Toki Horváth Gyula és ze­nekara előadásában. Long- Play lemezen. Legszebb ma­gyar nóták. Ara 390.— peso. Megjelnt a FAKUTYA figurabb száma KONKOLY KÁLMAN riportja: Szovjet ágensek terrorcselekményei A Szabad Sajtósztövets­ég drámai vádirata a szovjet­unió és ügynökei ellen gyil­kosság, emberrablás és ter­rorcselekmények sorozata miatt.* Az új esztendő küszöbén, a karácsonyi ünnepek vi­szonylagos politikai nyugal­mában szinte bombaként ha­tott egy párját ritkító, döb­benetes vádirat, amelyet a közélet és a diplomáciai kar vezetőinek kézbesített a pos­ta. Rajtuk kívül a külde­mény valamennyi nemkom­munista kormány címére szól, az egész világon. A vádiratot a Szabad Sajtó Szö­vetség adta ki, München­ben. Gyilkosságok, leleplezett kísérletek A vádirat szerint előre megfontolt szándékkal a kö­vetkező gyilkosságokat haj­tották végre Moszkva ügy­nökei: 1950 január 28-án az ausz­triai Solbach Hallban Bod­­nár és Hász budapesti ÁVO Ügynökök megölték Kovács Attila volt katonatisztet. Tettüket bevallották, bünte­tésüket francia börtönben töltik. 1957 őszén Münchenben a szovjet titkosszolgálat eltet­­te láb alól Abdullah Fata­­libey aszebeldzsani katona­tisztet, aki a­ “Radio Libera­tion­” orosznyelvű adásainak szerkesztője , volt. Holttes­tét bestiális módon feldara­bolták. 1957 október 12-én a szov­jetunió kormánya miniszter­tanácsának jóváhagyása ér­telmében Bogdan Nikolaje­vich Stachinskij a titkos,­szolgálat különleges ciánká­­lipisztolyával kioltotta Lev Rebet ukrán író életét. U­­gyanő, ugyanilyen módon végzett két évre rá Mün­chenben Stefan Banderá­­val, az ukrán szabadságmoz­galom nyugatnémetországi vezetőjével. 1961-ben önként jelentkezett a német ható­ságoknál, mindkét tettét be­ismerte és előadta, hogy ér­­demeiért a moszkvai kor­mány a vörös szalag érdem­renddel tüntette ki. 1958 augusztus 30-án Nyu­gatberlinből elhurcolták,­­ majd menekülési kísérlet miatt agyonlőtték Oliviu Beldeanu szovjet szabadság­harcost . Gyilkossági kísérletek: Nikolaj Jevgenjevics Cho­chlov a szovjet titkosszolgá­lat őrnagya bevallotta, hogy parancsa volt Georgij Szer­­­pejevics Okolovics orosz e­­migráns politikus likvidálá­sára. Tettét nem hajtotta végre és a nyugati hatósá­goktól kért menedékjogot. A szabad földre menekült Chocholovot a majnaparti Frankfutban szovjet ügynö­kök a kávéjába kevert mé­reggel meg akarták ölni. A prágai titkosszolgálat al­kalmazottja­, Josef Borovic­­ka elfogatásakor pontos ter­veket mutatott be feladatá­ról, Jaroslav Kubovec emig­ráns cseh katolikus lelkész megöléséről. Rabolták az embert, robbannak a bombák Alexander Truscinovics ismert orosz emigránst 1954 április 14-én Keletberlinbe hurcolták. Ugyanez a sors érte Gottlieb Burkardot, az orosz emigránsok központi bizottságának (ZOPE) tag­ját. 1957. május 9-én a szlovák Josef Vicent Bérsben egy dunai hajóra vitték és on­nét Pozsonyba szállították, majd fél évvel később pon­tosan ezen az úton a szlo­­vák emigráció másik ismert tagját, Imrich Luckyt. Az osztrák kormány mindkét e­­setben diplomáciai úton a legélesebb tiltakozást jelen­tette be. Szintén hajón ra­bolták el Trajan Puiu is­mert román ügyvédet Bécs­ből, Boris Otschanskij orosz újságírót pedig Kanadából. Dr. Ábrányi Aurél esete bejárta a világsajtót. A hí­res­­magyar újságírót az AVO ügynöke, Gerő László egy elhagyott bécsi villába csalogatta. Itt vagy megöl­ték, vagy elrabolták. Sorsa ismereten. A lakásban fel­dúlt bútorokat, vérnyomo­­kat és egy fecskendőt ta­lált a rendőrség, kábítószer maradványaival. Bombamerényleteket, kö­­vettek el Moszva ügynökei Winnipegben a “Kanadsky Slovak”, a müncheni uk­rán “Schlach Peremohv” szerkesztősége, az orosz ZO­PE és az ukrán Cicero nyom­da ellen Münchenben, az o­­rosz “Possev” kiadóválla­lat ellen Frankfurtban. Megemlíti végül a vádirat, hogy kétségkívül Moszkva ügynökei ölték meg Matus Csermák volt szlovák fai­(Folytatás a 4. oldalon) "TALLERES JORGE" — DE — JORGE VASS Especialidades en: Amortiguadores Suspensiones - Tren delantero y Alineación. Av. JUAN B. JUSTO 3650 - T. E. 58—0369. I • »'u~\ »» . /**» rx/VI~ '▼¥T-nr E DITORIAL LA AUTODETERMINACION: LLAVE DE LA LIBERTAD Dos corrientes político, s o­­ciales marcan nuestra era: el nnt'co'onvlismo y el derecho de libre determinación para los pueblos. Desde 1945, año en que nacieron estas corrientes, 37 naciones se han independi­zado, pasando, por lo tanto, a ser miembros de las Naciones Unidas. \ Mientras tanto las antiguas potencias colonizadoras euro­peas han concedido el derecho de la libre deierminación a do­cenas de pueblos de color, la Unión Soviética se convirtió en colonizador de Europa Orien­tal. A pesar de esto, el Krem­lin esgrimió en los últimos años muchas veces el argu­mento de la autodeterminación, por razones de propaganda, desviando la atención de sus colonias europeas. Actualmente loa soviéticos se han aprovechado de estas dos tendencias para hacer una excelente propaganda. Kéus. chev escogió hábilmente el año I960 para sus propósitos, pre­pasando sus acciones con anti­cipación y a fondo. Quería im. presionar a las nuevas nacio­nes africanas v asiáticas, cuan­do el 23 de sepriembre de 1960 presentó a las Naciones Unidas su "Declaración concediendo independencia a las colonias y a sus habitantes”. Estaba se. guro del impacto que produci­ría en las naciones Afro-Asiá­ticas. en aauellas que aunque Ubres ya. aún resienten la In­fluencia del colonialismo, y en aquellas que están esperando ser reconocidas como ilaciones independientes. Su proposición fué una sor. presa. Pocos creían en la sin­ceridad de loa soviéticos, nue. vos coloirzadores. Pero Krus. chev es especialista en dar sor­presas. No le imnortó Un ble. (Escribe LADISLAO VARGA desde Nueva York) do cuando reveló las cruelda­des de Stalin, aún cuando él lo servía humildemente en si. lencio. Tampoco le importa ahora cuando la URSS, la enor­me potencia colonizadora de la postguerra, grotescamente ha­ce un apostolado del derecho de libre determinación de los pueblos. Yo asistí a la mayor partfe del debate y vi con asombro que los representantes del mundo libre formularon solo débiles y vagas observaciones contra la colonización soviéti­ca —con la excepción de las excelentes intervenciones en el debate del Sr Mario Amadeo • Argentina) y Mr. Gore (Gran Bretaña)— mientras que el bloque soviético y sus simpa­tizantes se prepararon b|i e n el debato y pronunciaron ex­tensos discursos. Referente ál derecho de li­bre determinación de los pue­blos y al colonialismo la Asam­blea General de la UN adoptó una resolución, votada por aplastante mayoría. Los dos párrafos más importantes dé dicha resolución soñ: a) La súiéc'ón de los pueblos a úna subyugación, dominación y explotación extranjeras, cons­tituye una denegación de los derechos humanos, es contraria al espíritu de la Carta de las Naciones Unidas y compróme, te la causa de la paz y coope­­iación mundiales. b) Todos los pueblos tienen el derecho a la libre determi­nación; en virtud de ese defe. cho libremente determinan su condición política v libremen­te persiguen su desarrollo eco­nómico, social y cultural. La Unión Soviética y sus tL teros votaron también por es­ta resolución. En el primer momento, pensaron que van a poder usarla como un arma de propaganda. Seria un grave error no sacar partido de esta declaración y de no combatir con el mismo arma a los far. cantes soviéticos. El mundo libre no puede permit'r que los nuevos colonizadores, ro­jos, desVién la atención de las colonias de postguerra —de los pueblos de Europa Oriental— dejando aparecer a los agentes comunistas como “apóstoles de la liberación” de las naciones africanas. El derecho de la libré ¿éter, mirt.aeión de los pueblos, con su formidable corriente actual es una fuerza que es capaz de combatir eficazmente a los far. zantes soviéticos. Es la única esperanza de los pueblos de Europa Oriental. .Ésta íüéréá ayuda ál inundo libre en la lu­cha contra los soviéticos. El derecho de la libre de. terminación de los pueblos es la llave de la libertad de los pueblos. En el año 1962, el mundo l’bre tendrá que . Uti­lizar decididamente esta llave para que los vientos de la li. bertad lleguen a Europa Oriental. De esta manera, la potencia colonizadora de la URSS se deb'l'tará y la posi­ción del mundo libre se forta­lecerá, decididamente. i»t>z. ianuár 4, Dr. Koromnai Imre szülész és nőgyógyász v. egyetemi tanár Rendel hétfőn, szerdán, pénteken 17—19 óráig és megbeszélés szerint Tronador 1770 T. E. 52—3544 Dr. KOPITS ISTVÁN ortopéd gyakorló orvos. Rendel: kedden 18—20, csütörtökön és szombaton 15—18 óráig. 3 de FERRERO 2340I­. A. T. E. 76—9526­­ 73—0071 Dr. KESSERÜ ISTVÁN belgyógyász Rendel: hétfőn 16—20, szerdán és pénteken 18-20 óráig. _ $ Ce­lebrero 2340 N­. A. 42—9588, 76 9520, 83­ 3534 73—0071 Dr. BALOGII KOVÁCS JUDIT gyermekorvos Rendel: kedden és­­csütör­tökön délután 15—18-ig. OLIVOS, Av. Maion 2468 Dr. Bakos Károly belgyógyász­­ a Hospital Férnimdéa orvosa. A hí­met betegsegélyző orvosa Pte. Urlburn 288, Beccar T. E. 743—3995. Rendel: kedd, csütörtök, szombat 14—16 óráig. Dr. BOIGEN Bré. MITRE 1305 T. E. 45—2428 A Hospital Al Wear Orvosa Vérbajok, bőrbetegségek. Tüdőbajok. Szívbaj. Női betegségek. — X-sugarak Berldél­­eb e. 10-től estre 20 óráig. — Vasárnap és ünnepnapokon 10-12 közt Dr. Weisz András FOGORVOS Rendel: hétfőn, szerdán, pénteken 15-20. óra között. BERNAL OESTE Cardo Rocha 1913 207-2941 MAGYAR VERSEK Kts Klára előadásában, lemezsorozatban szerkesztőségünkben kapható. ^ HAkGl­hjlUK VALASZTOMtepMai, ^ VtLAM'mM , tr\Aé!'AJ?$AU-ean FRENTE COMÚN Argentina egyetlen antikommunista hetilap­ja magyar és argentin vonalon küzd a nem­zetközi kommunizmus ellen. Kérjük olvasó­inkat, fizessék elő és szerezzenek barátaik körében minél több előfizetőt. Előfizetési ára 1 évre $ 100.—

Next