Délamerikai Magyarság, 1962 (35. évfolyam, 4066-4113. szám)
1962-12-20 / 4112. szám
1962. december hó 20. DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG Két új miniszter kinevezése (FEC) A KB javaslattal fordult az Elnöki Tanácshoz, hogy Biszku Bélát mentse fel miniszterelnök-helyettesi megbízatása alól, s nevezze ki Fehér Lajost miniszterelnök - helyettessé, továbbá Nyers Rezsőt mentse fel pénzügyminiszteri tiszte alól, s Timár Mátyást nevezze ki pénzügyminiszterré A két új miniszter november 28-án tette le az esküt. Magyar katonai küldöttség, utazott Bulgáriába (FEC) A Bolgár Népköztársaság honvédelmi miniszterének meghívására Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével november 29-én magyar katonai küldöttség utazott “baráti látogatásra” Bulgáriába. A delegációt elkísérte Alexander Karasztojanov ezredes, a budapesti bolgár nagykövetség katonai attaséja is. A Népszabadság szerint a látogatás célja, hogy a küldöttség megismerkedjék a baráti bolgár népnek és hadseregének az életével és munkájával. * A nagyméretű felvonulás és búcsúztatás fontosabb politikai és katonai célokat takarhat, mint egyszerűen megismerni a bolgár hadsereg életét és munkáját “Személyes levelek” emigráns íróknak IFEC) Már eddig is számos esetben küldött kéretlenül a rendszer emigrál íróknak, tudósoknak, művészeknek és más közéleti embereknek könyvet, folyóiratokat és más nyomtatványokat. Most azonban a budapesti rádió Szülőföldünk külföldre szóló adásának címzésével, az adások vezetőjének, Fekete Sándornak aláírásával, személyes hangú levelet küldtek emigráns értelmiségieknek. A levelek a címzettek egyéni körülményeinek teljes ismeretét tanúsítják. A levélhez mellékelték a “személyi kultusz megszüntetéséről” szóló párthatározatot, és a címzetteket felkérték, hogy lépjenek kapcsolatba a budapesti rádióval közöljék álláspontjukat. Germanus Gyula az iraki Tudományos Akadémia tagja lett (FEC) A budapesti rádió közli, hogy Germanus Gyula professzor az iraki kormány meghívására Bagdadba repült, hogy részt vegyen az Alkindí arab filozófus részére rendezett ünnepségeken és megtartsa székfoglaló előadását a bagdadi Tumányos Akadémián. * A világhírű orientalista, aki éveken keresztül egyetemi tanár volt Indiában, és elzarándokolt Mekkába is, a rendszer “kirakati” személyisége a mohamedán világ számára Germanus Gyula több alkalommal utazott közelkeleti országokba, főként Egyiptomba, hogy az arab egyetemeken előadásokat tartson Hollywoodi magyar művészek Több mint tizenöt év telt e a háború befejezése óta s ez alatt az idő alatt egyetlen magyar csillag sem futott fel Hollywood egére A háborút megelőzően alig volt év, hogy magyar sztár ne szültett volna. Emlékezzünk csak: Bánky Vilma, Várkonyi Mihály, Lukács Pál, Beregi Oszkár, Lugosi Béla, Gaál Franciska, Darvas Lili, Szőke Szakáll, Hajmássy Hana sikereire. A magyar csillag íve és a második világháborúval megtörött. Még azok a magyarok is letűntek, akik pedig erejük, ragyogásuk teljében voltak. Lukács Pál a háború közben nyerte meg az Oscart s utána rém foglalkoztatták. A holywoodi szokás az, hogy az Oscar nyerés után “felépítik a sztárokat”, még magasabbra íveltetik őket Lukács Pált a nyerés után elhagyták. Hosszú ideig teljesen elhanyagolták, az utolsó években kap megint szerepeket, de most se olyanokat, amelyek mint az Oscar nyertesét megiletnék. Hajmássy Ilona is magasan ragyogott, a háború után az ő csillaga is letűnt. A háború után a kitűnő magyar művészek egész sora jött Hollywoodba: Jávor Pál, Kertész Gábor, Nagyajtai György, Tatár György, Patócs Kató, Szombathelyi Blanka, Hlatky Edit, Pulay Erzsi, Naszódi Sándor, Verebes Ernő... Mindegyiküknek sikerrel teli művészi múlt volt a tarsolyában. Verebes Ernő sikerei nemcsak a magyar horizont alá korlátozódtak, mert világszerte játszott német filmeknek is egyik legnépszerűbb alakja volt. Az ide jött magyar művészek közül többnek azok a jszeméyi összeköttetései is megvoltak, melyek megkönynyítették volna a hollywoodi kezdést — de ezek a próbálkozások nem sikerültek Az 56-os magyar szabadságharc is több magyar művészt vetett Amerikába és ezek is előbb utóbb Hollywoodba kötöttek ki. Szörényi Éva és Szabó Sándor, úgy látszott szerencsésebbnek bizonyulak. Szabó Sándor egészen jelentékeny szerepeket kapott néhány televíziós játékban. Szörényi Évát pedig a “Brighter Day” című TV sorozat egyik szerepére szerződtették. A szabadságharc amerikai “népszerűségének” megszűntével Szörényi Éva szerződtetése és Szabó Sándor foglalkoztatása is megszűnt. * Volt egy hollywoodi magyar művész, aki mikor megkérdeztük tőle,hogy — “hát hogyan megy a sorotok?” — ezt felelte: — Nyisd ki a helyi magyar újságot. Ha azt látod híreiből és hirdetései- ből, hogy a magyar koloniá-ban rendezendő magyar előadásokon mi is fellépünk, — vagy kivált mi magunk ren-dezünk önálló esteket, akkori tudhatod, miként megy a sorunk: rosszul — Tragikus dolg, — tetet hozzá, — a helyi magyar kultúrát fellendíthetjük a csalódásunk, nyomorúságunk] árán... Valóban, amikor Jávor Pál önálló estet rendezett a los angelesi Magyar Házban.] már biztos vot, hogy holly-woodi karrierjének vége — mielőtt ez a karrier valójában megkezdődött volna. —] Mikor Nagyajtai György a “Mézeskalács”-ot megrendezte a Wilshire Ebbel Theaterben, saját főszerepben, már ő is tudta, hogy Hollywood ban nem lesz belőle bonviván. A helybeli kicsi magyar újság most is tele van az idei magyar kulturális évad eseményeinek beharangozásával. Az évad magas színvonalúnak, művészinek ígérkezik. A hollywoodi magyar sztárok szereplésének jegyében indul az évad. November 10-én Szörényi Éva rendezett előadást a Wilshire Ebbell-ben Nicodemi “Hajnalban, délben, este” című híres darabját hozta színre, a maga és Bogáthy Mihály szereplésével. November 21- én egy hollywoodi magyar színészgárda ugyancsak a IVY Ishire Ebell színházban a “Csárdáskirálynő” című Kálmán operettet mutatta be ugyanabban az új átdolgozásban, ahogy legutóbb Pesten is színre került Honthy Hanna főszereplésével.. Honthy szerepét Turóczy Gizi játssza, aki ezt a szerepet mint a Fővárosi Operettszínház tagja, harmadik szerep Judy Garland, a szórakoztatás királynője] Szegény Judy Garland.• Megtépett idegzetének nem tett jót, hog új filmjének forgatását Londonban hirtelen abbahagyták Az történt ugyanis, hogy a “Magányos színpad” című filmet, amelben Judy Garland a Dirk Bogarde oldalán a főszerepet játssza, a Canterberry érsek kérésére egyen-lene abbahagyták, amíg a filmgyár nem talál más megoldást a folytatására. A film története szerint a cselekmény egy jelentős része a híres katedrás előtti téren játszódik le és ez ellen emelt kifogást az érsek. Át kell tehát írni az egész történetet és ki kell vágni azokat a részeket, amelyekben már látható a katedrális. Az érsek arra hivatkozott, hogy a fimben fiatalok szerepelnek, akik csoportosan hullámzanak fel és alá a katedrális előtt a mai ifjúságot annyira jellemző laza ruházatban, rikító ingekben, szandákban és különféle kalapokban, sapkákban Márpedig az érsek érvelése szerint, ezen a téren van az egyház papnevelő intézete és vagy ötven papnövendék csoportosan szokott betérni a katedrálisba, így pedig az történhetik meg, hogy az emberek azt hiszik a filmstatisztákról, hogy azok a papnövendékek és öltözékükön megbotránkoznának. Elég az hozzá, hogy az érsek kívánságát a filmgyár kényteen volt teljesíteni és Judy Garland megtépett idegzetével néhány napra szanatóriumba vonult. Mert a szórakoztatás királynője, Judy Garland igen gyenge lábon áll idegek dolgában. A csodagyerekből csodafelnőttéett Judy, akit a sors temérdek sikerrel és sok egyéni bájjal árasztott el, sokkal nehezebben bírta elviselni az egyéni megpróbáltatásokat, mint amennyire örült a sikereknek, mint amennyire kompenzálni tudta vele zavaros éetét. Judy pedig a művészeti pályán mindent elért , a szórakoztatás királynője, — minden ilyen természetű versenyt évek óta megnyert és amellett Stanley Kramernek volt bátorsága hozzá, hogy komoly szerepet bízzon rá a Nürnbergi ítéletben. S mint az közismert, Judy Garand fényes sikert aratott, beigazolta a világ és főként Hollywood előtt, hogy az énekesnő, a könnyű műfajok első számú favoritja, szembe tud nézni a Jupiter-lámpával akkor is, amikor drámai alakításról van szó. Kramer elvét Ragadtatva Judytól ő tetszett neki, a legjobban minden szereplője közül. Pedig volt kiben gyönyörködnie. Spencer Tracy ragyogó alakításában, Maximilian Schell pompás figurájában (megkapta érte az Oscart), Burt Lancaser fe j lejthetetlen teljesítményé- ben és Montgomery Citt é lete leghatásosabb szereplé-j sében. Amellett Marlene Dietrich és Richard Widmark pompáztak és olyan versenye volt ez a filmművészeinek, mint talán egy sem előtte És Kramer mégis Judyra esküdött, őt dicsérte légjobban a sajtó-nak. És Judyt első drámai alakításáért jelölték az Oscar-díjra, csakhogy egy táncosnőnek adták, Rita More-írónak. Milyen szeszélye a sorsnak! A könnyű műfaj ki-rálynője kirándul a drámai birodalmába és elveszi tőle az őt megilető díjat a köny- nyű műfaj egy ismeretlenje!! Ez is megviselte Judy Garland idegeit. És most úgy fojtott neki élete második nagyi ------------- s iramai szerepé nez, hogy ismét megmutatja a világnak, mit tud. Most pedig nem lehet folytatni a filmet a fatális eset miatt Canterberry érsekkel. Úgy volt, hogy Judy Garand a filmezésének egyik röpke szünetében egy hétvégre Londonból átrepül Izraelbe. Július elejére jelezte érkezését. Nem jött. Nem közölte az okot. Pedig az illetékesek nagyon várták őt, és nyilvánvalóan a mozi átogató tömegek is szeretettel fogadták volna. Judy Garland, akit a világ 25 éve ismer, még mindig fiatal nő és sok sikerrel a háta mögött még sok muncát kell elvégeznie, még sok örömet kel nyújtania az embereknek. Gyönyörű hangjával páratlan humorával, viharzó temperamentumával még sokáig kell szórakoztatnia a világot és nagy drámai tehetségével is, amelynek felfedezése egy negyed évszázadon írorps,7tfillrScpH PESTI LEVÉL Ítéletidő a Dunántúlon (FEC) November második felében Magyarországon rendkívüli volt az időjárás. A Dunántúli sarkvidéki az ország keleti részét pedig szubtrópusi légtömegek tartották megszállva, így Szombathelyen, Győrött 3 fokot, Békéscsabán, Debrecenben 16-18 fokot mértek. A két légtömeg egymás fölött is rétegekben helyezkedett el, és november 21-től kezdve előbb hatalmas esőzéseket, majd nagyerejű viharokkal kísért havazásokat okozott. A havazás és a hóvihar tetőpontját november 24-25-én érte el, amikor a Dunántúl vasúti forgalmát, közlekedését úgyszólván teljesen megbénította. Átlagosan 40-50 cm-es hótakaró fedte a földeket és szinte példa nélküli, hogy ez időben a Mecsekvidékét és a Dunántúl déli részeit is vastag hótakaró borította. A vihar következtében a 3 cm-nél magasabb hótorlaszok keletkeztek, és a közutak teljesen járhatat-| tanokká váltak. Veszprém megyében 70 községet a hó-| megyében 70 községes a hó-| vihar teljesen elszakított a külvilágtól. Megszűnt a távíró és telefonösszeköttetés, sok helyen az áramszolgálta-| tás is. A Vihar tetőpontján, az első napon kb. 1.200, a másodikon 4.500 telefonoszlop tört ki, illetve dőlt meg. Tatabányán az áramellátás kimaradása miatt a szivatytyúk leálltak és a síkvölgyi akna víz alá került. A zalai olajmező áramellátása megszakadt. A szén és bauxitbányák legnagyobb része leállt, mivel a munkások nem tudták megközelíteni munkahelyüket Egy heti megfeszített munkával helyreállítani a forgalmat. Többmilliós kár keletkezett ,s a vihar áldozatokat is követelt. Az új katonatar ünnepi különszámot adott ki Illyés Gyula, Magyarország legmélyebb és legnagyobbb hatású költőjének hatvanadik születésnapja alkalmából. A 140 oldalas különszám — amelyet Szabó Zoltán állított össze — tisztelgés és hódolat a jeles költő előtt. A külföldi magyar szellemi élet különböző korú és érdeklődésű képviselői mérlegelik és bírálják Illyés Gyula pályájának eddigi eredményeit. A szám élén a halott barát, Babits Mihály méltató cikke áll. Ez a cikk Illyés Gyula első költői remekéről szól. Gara Lászó (Páris) Illyés Gyula párisi diákéveiről ír Szabó Zoltán (London) a költő pátriáját és Illyés falukutató és háborús éveit jellemzi. Cs. Szabó László (London) Illyés 1946-os nyugateurópai útjának mozzanatait írja le, utalva a költő szellemének és munkásságának nyugateurópai komponenseire. Sárközi Mátyás (London) a legfiatalabb nemzedék szemszögéből rajzolja meg a költő emberi portréját. Az Illyés Gyula műveiről szóló részben Fenyő Miksa (New York) végigtekint Illyés egyes munkásságán. Kibédi Varga Áron (Amszterdam) Ilyés költészetének egyéni vonásait és jelentőségét elemzi. Révay András (London) az első prózai mű, az oroszországi útinapló a miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii lapján értékeli a költő politikai filozófiáját. Gombos Gyula (New York) a Kora Tavasz című regény alapján a prózaírót és a forradalmárt méltatja. Czigány Lóránt (London) a Petőfi életrajzzal kapcsolatban közöl érdekes fejtegetéseket. Márton László (München) az ünnepést drámáiról ír összefoglaló tanulmányt és Peter Cushing, a londoni egyetemen magyar nyelv és irodalom tanára a Puszták Népe alapján arra következtet, hogy az idegenek Illyés Gyula művein át közelíthetik meg legkönnyebben a múlt és a jelen magyar irodalmát. Kovács Imre, az egykori küzdőtárs a délamerikai agrárnyomorúságról közöl naplórészletet. A külföldön élő magyar képzőművészek közül Demján József (New York) fametszetével, Szalay Lajos (New York) az Illyés műrajzos parafrázisával köszönti a költőt A külföld magyar zeneszerzői közül Veress Sándor (Bern) Illyés „ óda Európához” című költeményéből írt kórusművet. * Az Új Látóhatár e különszáma megrendelhető a folyóirat kiadóhivatalában. Ugyancsak ott szeközölhető a folyóirat megrendelése és előfizetése is. A Kiadóhivatal címe: Steinhauserstrasse 35, München 8, Nyugat- Németország. 5. oldal osztásban áltuon is alaiuluna Honthy helyetteseként. Az operett bonvivája és egyben rendezője Bánáti Sándor. Rajtuk kívül Cserhalmi Éva, Sugár Károl, Rózsa Nándor, Tabáni László és Máté Jenő játsszák a főszerepeket. Az előadás védnöke — milyen melankolikus gondolat ez is — Verebes Ernő...* A Hollywoodba költözött Szeleczky Zita is készül önáló estjeire s a minap — mint a kis magyar újság jelenti — a magyar filmeket pergető los angelesi moziban lépett fel, egyik régi filmjének bemutatása alkalmából. Bory-Jagicza Sándor pedig, a Szegedi Nemzeti Színház kiváló baritonistája a szabadságharc ünnepében szerepelt. Németh Jóska a kassai Nemzeti Színház volt táncoskomikusa, “Nicky” kutyájával a Délkaliforniai Magyar Klub közönségét szórakoztatta... A kis magyar újság láthatóan örül s büszke arra, hogy ilyen magyar művészi eseményekről adhat hírt. Bizonyára a helyi magyar közönséget is hasonl öröm és büszkeség tölti el. Valóban, művészi színvonal előadásokat, műsorokat láthat. Bennünket a tél melankóliája érint. A magyar művészt visszahívják, visszahúzzák a magyar szóhoz, magyar kultúrához, magyar közönséghez vigasztalódni... (Új Hungária) Dr. IMRÉDY TAMÁS ügyvéd Fogad. 17 és 19 óra között, hétfőtől péntekig FLORIDA 336. Of. 211 T. E. 45—6037