Delejtű, 1858 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1858-07-27 / 4. szám

32 — Önnek tudni kellett volna, hogy ebből soha jó nem származhatik. — Tudtam, oh jól tudtam; de mikor a leány — mikor annyira szeretem őt — — Az ily szeretet vétek, hálátlanság! Tizenöt éve, hogy­­ ön házamnál van, nagyobb hűséget vártam volna öntől. — Az öreg asszony nem tudott szólni; térden fekve, a mint volt, elfedte arcát és zokogott. (Folytatása következik.) Heti szemle. Szebenben a már régebben létesült, de 1848. évben föloszlott magyar olvasó egylet hatósági engedélynél fogva ismét megalakult. A társulatnak van ezer darabból álló könyv­tára. Tagjai most újólag szép számmal szaporodtak. — Augustus 21-kén meg fog jelenni az „üstökös“ — azaz : egy oly esmű, és Jókai Mór által szerkesztendő humo­­ristico- belletristicus hetilap első száma. Ezen lap az éven át összesen 360 darab metszvényt hozand; tartalma leend no­vella, vers, satyra, frisensült adoma. Kakas Márton főmunka­társ és udvari poéta versekben h­ondja benne a napi híreket,­­ a többi író névtelen dolgozik bele, miután a szerkesztő maga felel és birkózik valamennyiért. Előfizetési díj egy évhar- ' madra vagy 4 hóra 2 pírt. — egész évre 6 pírt. Beöthy Zsigmond ismert költőnk korán elhunyt geniá­­lis öcscse, László „Válogatott műveit“ 3 szép nagy kö­tetben fogja rövid időn közrebocsátani, erre számos felhívás által sürgettetvén. Az előfizetési iveket most küldé szét a testvérkiadó. Előfizetési dij 3 pírt. — bolti ára 5 pfrt. leend. — A Lugosról Szatumikra vezető után egy férfi hul­lája találtatott, a melyen az erőszakolt halál semmi jelei nem látszottak; — a nála tanult igazolási levélből és nehány dal­lam kótáiból kitetszett, hogy a szerencsétlen a temesvári ko­­bozverő Ulrich Lajos volt. — Mukak­ó Miksa, kumándi lakos, a mezőn villám által agyon sujtatott. — Folyó hó 10-kén délután uralkodott zivatar India és Ó-Pazua környékén — szőlőkben és veteményekben sok kárt okozott; a Zimonyi és Carlovici távírdán a drótot elszakította és 70 oszlopot lesújtott. A mezei egerek az ó­becsei kerületben oly mennyiség­ben jelentek meg, hogy a hatóság szükségesnek látta hat ki­jelölt községben azon rendelést tenni, hogy minden számmal ellátott ház tulajdonosa 5 pert. büntetés alatt naponkint lega­lább 10 megölt ily állatot köteles a község házához beadni, minek következtében ejkerü­letben egy nap alatt 300000-el fogyott meg e kártékony vendégek száma. — Hát a veréb, hernyók, és bányák pusztítására nem lehetne-e hasonló elveket alkal­mazni ? — Olvasóink tudni fogják, hogy „Bánk bán“ szerzőjé­nek, Katona Józsefnek, Tömöri Anasztáz ur költségén szobor emeltetett a nemzeti színház udvarában. Most Tömöri Anasz­táz ismét egy szobrot rendelt meg saját költségén a nemzeti­­ színház számára. E szobor elkészítésével is Züllich Rudolf van megbizva, s Kisfaludy Károly emlékére lesz fölállítva.­­— Ugyancsak Tömöri közbenjárása folytán egy — szinte a nemzeti színház előtt fölállítandó harmadik szobor is van ki- :­látásba helyezve, melylyel több lelkes magyar nő felejthetet­len Lendvayak emlékét akarja megörökíteni. (V. U.) Temesvári újdonságok. Diamant M. ur, ki kiváltságot nyert találmányára, kukorica levelekből papírt készíthetni, e napokban Temesvárra jött, és v­asárnapon (I. hó 25.) a takarékpénztár teremében gyű­lést összehivott, hol ezen gyártás nemét megismertetni és vál­lalkozókat nyerni akart egy kukorica papírgyár felállítására. Nem tudjuk, kit sajnáljunk inkább Diamant urat-e, ki a leg­jobb hiszemmel lejött Bécsből, hogy itt érdeket ébreszteni fog egy jövedelmező iparág iránt, vagy saját magunkat, kik­nek apathkája már annyira ment, hogy 30000 lelket számoló városban cs­upán csak heten találkoztak, kik ezen gyű­lésen részt vettek. Minden szakember, ki a tengeriből készített papírt látta, nem győzte annak jelességét dicsérni,­­ és ezen készítmény még olcsón is előállítható. Sokat panaszolkodunk, hogy mi csak nyersterményeket hozhatunk piacra, és hogy külföldiek rab­jaivá leszünk , kik nekünk gyártmányokat eladnak. Vájjon miért szalasztottuk el most az alkalmat, melyben egy igen nagy mennyiségben előforduló nyersterményünket, a tengerit,­­vagy­is inkább annak hulladékjait, becses gyári cikké átváltoztathat­tuk volna? Bizony elhagy­a az Isten azt, ki saját magát el­hagyni . Szerdán f. h. 21-kén a temesvár-báziási vasútvonaton (Detta és Denta között) az utazók némileg megrémítettek. A vonatot vezető mozdony acélrúdja t. i. kipattanván, a vonat megállt, és a mozdony semmikép nem volt többé mozgásba hozható. Be kellett tehát egy homokgödrökbe járó mozdonyt fogni és avval a vonatot Temesvárra tolni, a­hová ez esti 12 8 óra helyett */a 10 órakor megérkezett. — Tehát itt ke­vesebb baj történt, mint pár nappal azelőtt a vecsési állo­máson. * Múlt csötörtökön Temesvárott nem volt eső. Ez nagy nevezetesség, mert pár hét óta minden nap van esőnk, néha több is egy napon, és oly músmértékű, hogy némelykor kis felhőszakadásnak is beillenék. Különös ezen kívül az is, hogy az ide két állomásnyira eső Billet, Lovrin, stb. falvakban, úgy mint az egész torontáli mezőségen, és Bácskának legnagyobb részében szárazság uralkodik, még pedig annyira, hogy a dinyék, a tengeri és több vetemények egészen kivesztek. * A harangutcát végre kövezni kezdik a Józsefváros­ban, ezért erélyes országfejedelmi biztosunknak és a község­­tanácsnak köszönetet mondunk, de a rendőrség parancsolja meg a vállalkozónak, hogy a felhalmozott föld és kőhatáro­­kat éjjel lámpákkal jelölje meg, valamint az árkot zárja el gerendákkal, mert a múlt hetekben éjszaka egy vidéki kocsi felborult e jelek hiánya miatt, s úr és kocsis csak a gondvi­selésnek köszönhető életben maradását. * A harangutca mellett van a dohánygyár, melynek hosszában még most sincs járda, sőt gyakran a sárban gyúrt nyomat is eltöltik a szolgák, mi szintúgy akadályára van a közönségnek , mint a használatlanul álló faköpeny az oda fel sem állíttatni szokott őr számára. Ez utóbbit talán a járda és kocsiút közé kellenék állítani. Szerkesztői távirda. Sz. A. urnák Bécsben. A cikk tárgya jól volt ugyan választva, ha­nem kevesett mondott vele. Nem elég ily ügyben csak nagy szavakkal kö­zöttünk puskázni. Sz. K. urnák Békésben. Kívánságunk, hogy minél gyakrabban talál­kozzunk. D. Zs­­urnák Velencében. El ne mulasszon bennünket tudósítani, va­lahányszor lakhelyét változtatja. Reményijük, hogy tapasztalásait a Delej­­tűvel közlendi. Kiadó és felelős szerkesztő Pesty Frigyes. Teljes számú példányokkal még mindig szolgálhatunk. Nyomatott Hazay M. és fia Vilmos betűivel Temesvárott.

Next