Déli Hirlap, 1926. július-szeptember (2. évfolyam, 145-221. szám)
1926-07-02 / 145. szám
Három lej a mai naptól kezdve a Déli Hírlap egyes számának ára. Nem szívesen határoztuk el magunkat erre az áremelésre, amelyre a drágaság általános fokozódása és ezzel kapcsolatban a munkabérek emelkedése kényszerűék. A mai nappal lép érvénybe a nyomdai szakmunkások új kollektív szerződése és ez olyan újabb terheket ró a lapokra, hogy kénytelenek a többletkiadásoknak legalább egy részét az olvasóközönségre áthárítani. Előzetesen is emelkedtek már a munkabérek a drágasági pótlékokkal való kiegészítésekkel, de ezeket a terheket vállaltuk, mert úgy éreztük, hogy a kisebbségi magyar lap ma nem lehet rideg üzlet, hanem hivatása van. Magasabbrendű hivatása, mely arra kötelezi, hogy a magyar kisebbség nemzeti, kulturális és gazdasági érdekeit önzetlenül, áldozatok árán is védje és szolgálja. Az áldozatoknak is azonban határt szab a lehetőség. Hosszú hónapokon keresztül vállalta és viselte ezeket az áldozatokat a Déli Hírlap és mikor most az előállítási költségeknek és a papíráraknak csaknem százszázalékos emelkedése arra kényszerít bennünket, hogy ezeknek a megnövekedett kiadásoknak legalább egy részét áthárítsuk olvasóinkra, azt kérjük, hogy továbbra is támogassanak bennünket nehéz és felelősségteljes munkánkban, melynek célja elősegíteni a romániai magyar kisebbségi nemzet jobb jövőjét. Magyar Ház építésének terve merült fel komoly formában a temesvári magyarság körében és az összes magyar intézmények képviselőinek részvételével már megbeszélések is folytak ebben a tárgyban. A magunk részéről a legmelegebben üdvözöljük a tervet és az eszme felvetőit, mert ennek megvalósítása hivatott a magyar kisebbség életében mindinkább érezhető hiányt pótolni. A németeknek első dolguk volt, hogy megteremtsék otthonukat és hogy a magyarságot megelőzve, a bennünket bénító rendeletektől eltekintve, eredményeket tudtak elérni, céltudatos munkájuknak köszönhető, mellyel otthon létesítésével kifelé is dokumentálták, hogy vannak, élnek, élni és dolgozni akarnak. A magyarság, saját hibáján kívül, annak az építő munkának még az elején van. Van azonban bennünk is lelkesedés, áldozatkészség, tettrekészség és akaraterő és él bennünk a hit és meggyőződés, hogy amit a svábok meg tudtak csinálni, azt mi is nemcsak hogy meg tudjuk, hanem meg is kell tennünk. És meg fogjuk tenni, fel fogjuk építeni a bánsági magyarság otthonát Temesvárott. Változatlanok a makszimális árak A város csak a zsír és marhahús árának emelését engedélyezte Temesvár, julius 1 Temesvár város állandó választmánya tegnap délután Dobosán János dr. főpolgármester elnöklete mellett ülést tartott, amelynek egyik főtárgyát képezte a julius havi makszimális árak megállapítása. Ismeretesek azok a harcok, amelyek Temesvár város vezetősége és a temesvári húsiparosok között folytak az árak felemelése körül. Az állandó választmány alapos vita tárgyává tette az összes ebben az irányban tapasztaltakat és ennek az alapján állapította meg az új július havi makszimális árakat. Az állandó választmány csak a marhahús áránál engedélyezett emelést és pedig az eddigi harminckét-harmincnégy lej helyett a marhahús ára harminchatharmincnyolc lej lesz, úgyszintén a zsír árát hatvanhat lejre emelte fel. A többi húsnemek, így a borjú és sertéshús ára továbbra is a régi maradt, mert az állandó választmány tagjaiban az a nézet alakult ki, hogy ezeknek a húsneműeknek az árfelemelése teljesen indokolatlan és nincs alapja. Ami a többi élelmezési cikkek makszimális árát illeti, úgy a júniusban engedélyezett árak továbbra is változatlanok maradtak. A liszt árának az emelését az állandó választmány azzal az igen helyes indokolással ejtette el, hogy nagy búzafelesleg van az országban, a búzaárak esnek, azonkívül bő termésre van kilátás és így teljesen méltánytalan lenne az árakat emelni A Marság parlamenti önállósága biztosított, bár támogatja a kormányt Bukarest, július 1. A fővárosi lapokban legutóbb olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a magyar kisebbségi politikát a kormány magatartása következtében csalódások érték. Erre vonatkozólag a munkatársunk kérdést intézett a magyar parlamenti csoport egyik számottevő tagjához, aki a fővárosi lapok feltünést keltő közleményeiről a következő figyelemreméltó nyilatkozatot^. $?tte: — A magyar parramenti csoport magatartását egyfelől a magyarság életbevágó érdekei, másfelől pedig a kormánnyal kötött megállapodás határozzák meg. Semmi okunk sincs arra, hogy a kormány ígéreteinek komolyságában kételkedjünk és ezért a leghatározottabban meg kell cáfolni azokat a bukaresti lapjelentéseket, amelyek szerint Bucsan kisebbségi miniszter azt közölte volna Bethlen gróffal, hogy a kormány hajlandósága magyar követelésekkel szemben attól fog függni, hogy a magyar törvényhozók milyen magatartást tanúsítanak a parlamentben. Ilyen kijelentés nem történt. A kormány eddig teljes lojalitással járt el velünk szemben, aminek természetes következménye, hogy mi is ilyenek legyünk vele szemben. Tisztában vagyunk azzal, hogy egyszerre nem lehet minden jogos követelésünknek eleget tenni, bármilyen nagy hajlandóság lenne is ez irányban a kormányban. Számolnunk kell azzal, hogy az ellenzék azért támadja folyton a kormányt, mert a velünk magyarokkal szövetséget kötött. Érdekünk, hogy a kormány helyzetét az ellenzék támadásaival szemben megkönnyítsük. Ez fogja magyarázatát adni annak, hogy a követeléseket bizonyos okos beosztással és politikai ökonómiával fogjuk a kormánnyal szemben felállítani, illetve az adott ígéretek beváltását sürgetni. Ezzel nem ártunk, csak használunk kisebbségi nemzeti érdekeinknek. Kisebbségi nép vagyunk, ezért a kormánnyal létrejött fegyverbarátságot csak akkor mondhatjuk fel, ha a kormány részéről kétségtelen bizonyítékát vennénk annak, hogy nem állja ezt a fegyverbarátságot. A legjobb auspiciummal nézhetünk a jövő elé. A magyar parlamenti csoport megteszi kötelességét kisebbségi nemzetével szemben és megteszi kötelességét a kormány támogatása tekintetében is. Minden lényeges kérdéshez való hozzászólásunkban kifejezést fogunk adni, hogy a kormányt támogatva, de önálló parlamenti csoportként van képviselve a magyarság a törvényhozásban. il /v\$OcTb 1926 Fentek jului 2 Ara 3 lei, Bukarestben 4 lei Timisoara II. évi. 145 szám. Erdélyi küldöttség Magyarországon a vasúti nyugdíjasok ügyében Budapest, junius 30 Erdélyből egy hét előtt küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttséget tízezer volt MÁV tisztviselő és alkalmazott küldötte fel arra a közgyűlésre, amely a MÁV nyugdíjintézetének ügyeit volt hivatva rendezni. Az erdélyi küldöttség tagjai voltak Makucz Gyula nyugalmazott államvasuti felügyelő, Huszár Bertalan felügyelő és Perédy György hirlapíró, a Magyar Párt biharmegyei tagozatának főtitkára. A küldöttség, amely előzetesen a román kormánnyal is,folytatott tárgyalásokat, felkereste a MÁV vezérigazgatóságát, a kereskedelmi és népjóléti minisztereket, továbbá, tekintve az ügynek külpolitikai színezetét, a miniszterelnökséget is meglátogatta. A tárgyalások kedvező mederben folynak és belekapcsolódnak azokba a tárgyalásokba, amelyeket most ismételten vesz le a magyar kormány a szomszéd országok kormányaival. Tizenhárman élnek még a temesvári főreál első maturánsai közül Tizenhárman vannak még életben a temesvári főreáliskolának ötven év előtti első maturánsai közül, akik most jöttek össze találkozóra, hogy hosszú évtizedek után felelevenítsék a régi emlékeket és a ma sok csúnyasága és visszássága elől legalább egy napra a verőfényes diákkor gondtalan múltjának boruljanak keblére. És eljöttek csaknem valamennyien: Csefkó Gyula, Fankó Károly, Györgyössy József, Probst Mihály, Meininger Péter, Kabdebó Lajos, Krecsmáry Sándor, Várnay Ödön és Strehr Emil. És az Ambrus-féle vendéglőben rendezett közös vacsorán megjelentek családtagjaik, a jóbarátok, rokonok, későbbi években érettségizett volt reáliskolai diákok, Kaiser Lajos prelátuskanonok, Leipnik Manó mérnök, Stumpfoll Ede volt ipariskolai igazgató, Krausz Adolf mérnök és még sokan. És melegedtek a visszaemlékezés melegítő lángjánál és felelevenítették a múlt sok drága emlékét és elhatározták, hogy öt év múlva újra találkoznak. És két napi együttlét után ismét elszakadtak egymástól egy lassan tovatűnő kor képviselői és könnyes szemekkel mondották egymásnak: — A viszontlátásra öt év múlva... Talán Temesvár, julius 1. BUZIÁS Gyógyterem-vendéglő Gyógyterem - kávéház V........"..E..........nniHHininmm—M"""*»*"1111*»111111111111"11 szeles és változatos konyha. Bőséges étlap. Ebéd. Vacsorák. Társas lakomák. Legfinomabb italok. Olcsó árak. Figyelmes kiszolgálás. Nagy fedett terrasz. Az összes kávéházi ételek és italok. Reggeli Uzsonna. Ebéd utáni fekete. Külön helyiségek. Qpiroficj Mill íSfl v Ete társas összejövetelek. Katonazeme. o^Siatistifilliaij tulajdonos.