Déli Hírlap, 1930. december (6. évfolyam, 275-297. szám)

1930-12-01 / 275. szám

0. oldal Gellért vértanár,­ai* egyházmegye A kilencszáz esztendős Csanádi egy­házmegye kettéválasztása a konkor­dátum értelmében me­g­történt és meg­történt Pacha Ágost dr.-nak a Püs­pöki méltóságba való beiktatása is. A püspöki beiktatás aktusa mindig fel­emelő és ünnepélyes. Kétszeresen az volt azonban most, amikor újonnan alakított egyházmegye első püspökit iktatták méltóságába. Pacha Ágoston bánsági születésű, életének eddigi ré­szét itt töltötte és évtizedeken át volt alkalma mint püspöki titkárnak, ké­sőbb kanonoknak, majd apostoli kor­mányzónak megismerkedni emberek­kel és viszonyokkal. Az egyházmegye félmilliónyi katolikus hívőjével való ez az évtizedes kapcsolat biztosíték, hogy a püspök valóban lelki atyja lesz ennek a nagy közösségnek. És biztató jel, hogy püspöki jogánál fogva az egyházmegye védszentjéül Szent Gel­­lért vértanút választotta, aki első püs­pöke volt a most kettészakított csal­­ádi egyházmegyének és igy a kapocs a régi egységes egyházmegye magyar­­országi és romániai része között to­vábbra is megmarad közös védszentje révén. A mindenképpen méltó keretek kö­­zött lefolyt ünnepségnek csupán efsy disszonáns momentuma volt, amely kínos hatást keltett. A városi hatóság részéről Schmitt Ferenc dr. alpol­­g­ár­mester jelent meg, hogy a püspö­köt hi­vatalos formában üdvözölje. Be­szédében kijelentette, boldog, ho­gy mint Temesvár első német polgár­­mestere a város nevében üdvözölheti az i­j temesvári egyházmegye első í1 é­­v­e­t püspökét. Tarba püspök ta­­tsimlatosságára és főpásztori gondol­kozására jellemző, hogy elsiklott ez alkalomhoz nem méltó olcsón szelle­­me,kettő és hazug szójáték fölött, az összes katolikusok püspökének vallva magát. Kérdezzük azonban, honnan merítette Sminitz úr a bátorságot, hogy a város nevében hivatalosan né­met­ származását tolja előtérbe? A vá­rosi hatóságok talán csak németek? Vagy a város lakossága csak német v vagy ő a polgármesteri választásnál a szavazatokat mint német kapta? E­z a impotenciát a legenergikusabban visszautasítjuk és a város képviselői bizonyára módot fognak találni, hogy a legközelebbi közgyűlésen a német alpolgármestert ezért az egyéni akció­ért felelősségre vonják. A püspöki beiktatás egyházi ün­nepségeiről­ és az utána követke­zett üdvözlésekről következő tudó­sításunk számol be: Elekes Gyula lelkész, a zsidók ré­széről pedig Drechsler Miksa dr. főrabbi mondott üdvözlő szavakat és utalt arra a szeretetre és barátságra, amely a különböző felekezetek között Temesvárott mindig uralkodott és azt a kívánságát fejezte ki, hogy ezt to­vábbra is igy maradjon. az új t­ a­­iesvári püspök­ség első főpásztorát, aki az egyházmegye véd­­szentjének szintén Szent alapítóját választotta Beiktatás a székesegyházban Tegnap délelőtt kilenc órakor Temesvárott és a temesvári egy­házmegye területén levő katolikus templomok összes harangjai meg­­kondultak és egy teljes órán ke­resztül szóltak. Ezen óra alatt ment végbe Temesvárott a püspö­ki székesegyházban Pacha Ágos­ton püspöknek, az egyházmegye eddigi apostoli kormányzójának püspökké való beiktatása. A szé­kesegyházat zsúfolásig töltötte meg a közönség­, hatóságok, egy­házközségek, más felekezetek, tes­tületek és intézmények képviselői. Azonkívül az egyházmegye terüle­téről is jelen volt számos más fele­­kezetű lelkész. A temesvári és vi­déki katolikus papság teljes szám­ban volt képviselve. A szertartás alatt Braun Dezső karnagy ve­zényletével a székesegyház zene és énekkara egyházi énekeket adot elő. Hitvallás Pacha Ágost püspök a káptalan, a központi papság és nagyszámú lelkészsereg kíséretében vonult be a szentélybe. Kayser Lajos pre­látus olvasta föl a pápai bullát, amely az egyházmegye híveinek tudtul adja, hogy Pius pápa Pacha Ágoston lebedei felszentelt püspö­köt a temesi egyházmegye tényle­ges püspökévé nevezte ki. Azután Blaskovics Ferenc nagypré­post b ékes latin nyelven a káptalan és az egyházmegyei papság nevé­ben köszöntötte a főpásztort, aki ugyancsak latin nyelven válaszolt. Azután megkezdődött az ünnepi nagymise, amelyet a közönség áhi­­tatos buzgalommal hallgatott. Evangélium után Pacha Ágost püspök mondotta el prédikációját. Először románul szólt, majd imád­kozott a királyért és a királyi csa­ládért. Azután német, utána ma­gyar nyelven folytatta prédikáció­ját. A vallás magasztosságáról szólt és a szeretet nagy hatásáról.­­ S kérte a híveket, hogy viseltesse­­­­nek egymás iránt szeretettel, béke­­tűréssel és méltánylással. Ha az egyházközségek tagjai között né­zeteltérések vannak, ne élesítsék ki harcokkal a helyzetet, Hanem intézzenek el mindent béketűrő­­ szeretettel. A beszéd után, amely­­a hívőkre mély benyomást tett, a püspök folytatta a nagymisét. Mi­se után Te Deum volt, majd a pá­pai himnuszt énekelték. Mise után Pacha Ágost püspök kíséretével a püspöki palotába vonult, amelynek első emeleti nagy szalonjában meg­kezdődött a különböző küldöttsé­gek fogadása. Elsőnek a görög katolikus egyház küldöttsége tisztelgett, amelyet F­i­r­e­­z­a lugosi Püspöki vikárius és B­á­r­­dosy Ágost szenátor vezettek. Fi­­reza vikárius a római katolikus és görög katolikus egyházak kapcsolatá­ról beszélt, majd utána Munteanu lugosi kanonok üdvözölte a püspököt. A görög keleti román egyház nevében Imbroane lelkész, a szerb egyház részéről Kosztics Szlobodán fő­esperes, aki Lettes György dr. püspök üdvözletét is tolmácsolta, az evangé­likusok nevében Bohus Károly fő­esperes, a reformátusok képviseletében a szeretet mellett Első Schmitz Ferenc Azután Schmitz Ferenc dr. alpol­gármester a város nevében járult a püspök elé. Szavaival hangsúlyozta, hogy részére nagy megtiszteltetés, hogy mint első német polgármester köszöntheti a temesvári egyházmegye első német püspökét a város és annak valamennyi lakosa nevében. Az alpol­gármester beszéde kínos hatást váltott ki. Dermesztő csend támadt a terem­ben és az emberek egymásra néztek. Schmitz dr. kijelentése még a németek Dogma Miklósné a Magyar Nő­egylet és a Mária-kongregáció, dr. Engels Béláné a német nőegylet, C­s­u­r­g­a­y Adél a katolikus kő­­egylet, Kerschek Gusztáváé a Szo­ciális Misszió, Wulff Hildegard a benedekrendi apácák, Schiff Pé­ter dr. a katolikus iskolák, V­a­j­d­a Ernő a magyar tannyelvű katolikus iskolák, B­e­d­n­á­r József a német eleim iskolák, Mertz Károly a pia­­ristarend és Bremzay Géza a pia­rista gimnázium tanulói nevében kö­ltözött is visszatetszést keltett, mert szelleme merő ellentétben volt a püs­pöknek a templomban mondott be­szédével, amelyben híveit egymás iránti szeretetre és megbecsülésre ser­­kentette. Erre a tapintatlan kijelen­tésre a püspök megadta a méltó vá­laszt, amikor három nyelven felelt és hangsúlyozta, hogy mindenki, aki eb­ben a városban lakik, dolgozzék együtt annak fölvirágzásáért szöntötte Paeha püspököt. Ambrózy Andor báró a Magyar Párt küldött­ségét vezette a püspök elé. Végül az egyházmegye összes hitközségeinek üdvözlése következett Gabriel Jó­zsef dr. német nyelven reámutatott a hitélet fejlesztésének óriási fontossá­gára, a hitközségek működésének nagy jelentőségére és köszöntötte a püspö­köt, mint hiveivel együttérző lelki­atyát. Utána Jakabffy Elemér dr. a következő beszédet intézte a püspökhöz: Nőegyletek és iskolák ANS speciális javítását, kiegészítését, valamint más bútorok tisztítását és bármily szilü bútor berendezését olcsón, felelősség mellett vállalom. JÓZSEFVÁROS, MEZŐ-SOR 3. SZÁM, PREYER­ UTCA VÉGÉN Levelezőlap hi­vásva házhoz jövök. 1930 december 1. Búcsú a dicsőséges múlttól Azt hiszem, ezt a gyönyörű ünnepet be nem fejezhetjük anélkül, hogy egy dicsőséges múlttól búcsút ne ve­gyünk. Attól a múlttól, mely közel 200 esztendőn át innen ragyogtatta Szent Gellért örökének minden fényét. Amikor 198 évvel ezelőtt az akkori csanádi püspök azzal a kérelemmel járult az illetékesek elé, hogy püspöki székét Szegedről Temesvárra tehesse át, ezek hozzájárulásukat ahhoz a fel­tételhez kötötték, hogy itt e városban is megtartja a Csanádi püspöki címet, melyhez annyi dicsőség és annyi ál­­l­ás fűződött. Ha most azok, akik felettünk ren­delkeznek, úgy határoztak, hogy ez a cím és Szent Gellért öröké el­távolodjék tőlünk, senki sem veheti zokon, ha efelett fájó érzésünknek ki­fejezést adunk. Ezt a fájó érzést enyhíti az a tudat, hogy az újonnan alakított püspökség élére az Isteni Gondviselés kegyelmé­ből és Szent Atyánk akaratából az a férfiú került, akiről meggyőződésünk, hogy egyházi vonatkozásban Szent Gellért szellemétől eltávolodni soha sem fog, hogy a modern hittérítésnek, a lelkek meghódításának olyan apos­tola­i is, mint amilyennek kilenc év­század előtt Pa­trónusunk bizonyult. Méltóságos Uram! Alig hiszem, hogy akad ebben az új egyházmegyében egyetlen kicsiny hitközség is, melyet Méltóságod mint Apostoli Kormányzó meg nem látogatott volna. Minden ilyen megtisztelő látogatása alkalmá­val felcsillant Méltóságod előtt a hi­­vők szeretete, mint ahogy felcsillan az olyan könyv lapjainak élén is az aranyozás, melyben nehéz sorstragé­­diák vannak leirva. Méltóságodat a sze­retetnek ez a megcsillanása soha té­vedésbe nem ejtette. Tudta és érezte, hogy hivatása nem e kicsiny csillám­­lá­sok­ban való gyönyörködés, hanem a sorstragédiák megismerése, a szenve­dők megvigasztalása, az elesettek fel­emelése és a lelkek megerősítése. Amidőn mint az összes egyházközsé­gek képviselete ma megint határtalan szeretetünknek adunk kifejezést, új patrónusunk Szent György vértanú közbenjárását arra kérjük, hogy az Isteni Gondviselés Méltóságod részére erőt és hosszú életet adjon, hogy ma­gasztos hivatását miként a múltban, új püspöki székében is úgy tölthesse be, hogy ezzel földi boldogulásunkat előmozdítsa és lelkünk örök üdvét biz­tosítsa. Pacha püspök németül, majd ma­gyarul adott válaszában a béke fenn­tartására és megőrzésére hívta fel a hívők figyelmét, majd Jakabffynak válaszolva, mindenekelőtt kihangsú­­lyozta, hogy szónoknak egy kitételét helyesbítenie kell. Ez az, hogy Szent Gellérttől búcsút veszünk. Az egyház­megye részére a pa­trónus választás joga a püspököt illeti meg. Szent György a székesegyház patrónusa és ő, bár Szent Gellért nem itt szenve­dett vértanúhalált, de apostoli műkö­dését főként itt fejtette ki, az új egy­házmegye patrónusának Szent Gel­­lértet választja, akitől így nem kell búcsút venni. Megható volt, mikor végezetül a püspök előtt a hatalmas küldöttség letérdelt és úgy kapta meg a maga és hozzátartozói részére az apostoli áldást

Next